Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Példátlan adatszivárogtatási ügyre derült fény 2023. február 4-én, amikor a Portfolio internetes hírportál közölte a Makronóm Intézet elemzését, amelyben olyan statisztikai adatok láttak napvilágot, amelyeket a KSH még nem tett közzé, hiszen naptára szerint a közzététel két nappal később, február 6-án lett volna esedékes. Aztán később, amikor megjelent ez az adatsor, akkor látható volt, hogy hajszálpontosan ugyanaz volt, mint amit a Makronóm két nappal korábban közölt.

A kiszivárogtatási ügyre vonatkozóan feljelentést tettem február 6-án. A feljelentésemben két tényre alapoztam, az egyik a hivatali visszaélés, jogtalan előny biztosítása valaki számára, a másik pedig a bennfentes információk jogosulatlan közzététele. A rendőrség a beadványomra február 22-én reagált, mégpedig úgy, hogy elutasította a feljelentésemet. Hivatkozási alapként a Tóth Bertalan képviselőtársam kérdésére adott főügyészi elutasító választ jelölte meg, miszerint „bűncselekmény gyanúja hiányzik”, hozzátéve, hogy az én beadványom új bizonyítékot nem tartalmaz, ezért ezt is elutasítják.

Ezzel az eljárással kapcsolatosan ‑ amit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája végzett el ‑ azért néhány kérdésem merül föl. Először is: a 2023. február 6-án tett feljelentésemre miért csak február 22-én reagált Hruska Csaba rendőralezredes úr, amikor kötelessége lett volna 3, azaz három napon belül válaszolni?

A másik kérdésem: miért vonta össze a rendőrség Tóth Bertalan főügyésznek küldött kérdését az én feljelentésemmel? Vajon ez az eljárás jogszerű volt?

A harmadik dolog: ha a rendőrség szerint nem valósult meg a bennfentes információk jogtalan közzététele, akkor miként értelmezhető az, hogy két nappal a hivatalos közzététel előtt a Makronóm Intézet közzétette a kiskereskedelmi adatokat? Egyébként ezt a közzétételt maga az intézet nyilvánosan el is ismerte.

A következő kérdés: ha a rendőrség szerint nem valósult meg a hivatali visszaélés tényállás, akkor miként értelmezhető a KSH azon állásfoglalása, amelyben elismerte, hogy valóban adatszivárogtatás történt, mégpedig nem tőle, hanem az egyik állami szervtől, annak a titkárságától? Ez nyilván csak minisztérium lehetett, tehát valamelyik minisztérium titkársága szivárogtatott. Ha egy minisztérium fontos statisztikai adatokat még a közzétételük előtt átad egy elemző intézet számára, akkor ez miért nem meríti ki a hivatali visszaélés tényét, jogtalan előny biztosítását valaki számára? Vajon nem azért tagadta meg a vizsgálatot a Készenléti Rendőrség, mert féltek attól, hogy áldozatul eshet esetleg egy államtitkár ennek a vizsgálatnak? Nevesítve ‑ ez egyébként az interneten már föllelhető ‑, György László államtitkár úr, aki igen jó kapcsolatokat ápol a Makronóm Intézettel, azzal a Makronóm Intézettel, amelyik az elmúlt időszakban 1 milliárd forintnyi állami pénzt kapott.

S végezetül még egy pótkérdésem is van. Ilyen ügykezelés után vajon a rubeljobboldal illetékesei miért csodálkoznak azon, hogy az Európai Unió a jogállamiság ügyében elmarasztalja Magyarországot?

Én egyébként nem adom föl, panasszal éltem a rendőrségi följelentéssel szemben a Készenléti Rendőrségnél, és kezdeményeztem egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is. Jól tudom, hogy sok esélyem nincs, de nem akarom megengedni azt, hogy önök könnyen le tudjanak rázni. A későbbiekben is fogok még ezen az ügyön dolgozni, pont annak érdekében, hogy a Statisztikai Hivatal hitelessége újból visszatérjen, mert az mindannyiunk számára nagyon fontos. A Statisztikai Hivatal ugyanis egy nemzeti intézmény, amelyre az állampolgárok azért bízzák az adataikat, mert úgy gondolják, hogy ott biztonságban vannak. Ezért mindannyiunknak tenni kell. Köszönöm szépen a figyelmet.