Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő és Államtitkár Hölgyek és Urak! Az elején egy találós kérdésem hadd legyen: honnan idézek?

„A Debrecenben található vízbázisok érzékeny kategóriába tartoznak. A terület felszíni vizekben szegény, az évi csapadék mennyisége is az egyik legkevesebb az országban. Az éghajlatváltozás jelentős hatással lesz vizeinkre, ami zavart okozhat a települések vízellátásában is, ezért már most indokolt a víztakarékos vízhasználatok támogatása, terjesztése. A város keleti külterületén több mesterséges, jóléti tározó található, melyek vízállása az utóbbi években a szinte egyedüli vízutánpótlást jelentő csapadék ingadozása miatt rendkívül változékonnyá vált, már most is veszélyeztetve a rekreációban és a természetvédelemben betöltött szerepüket. A későbbiekben a klímaváltozás hatásainak fokozódása várhatóan tovább rontja a helyzetet, ha annak ellensúlyozására lépések nem történnek. A környezeti feltételek változásának hatására a talajvízszint csökkenése, kedvesebb csapadék, gyakoribb aszály, az őshonos erdőállományok fennmaradása egyre inkább veszélybe kerül. Kiemelt példája ennek a Nagyerdő.”

Tehát honnan származik az idézet? (Zsigó Róbert: A beszédedből.) Az én beszédemből nem, akkor az nem idézet lenne, sajnos ez rossz tipp, képviselő úr, nem is egy ellenzéki párt anyagából, nem is egy civil szervezet kampányanyagából, még csak nem is Kósa Lajostól, de közelít, langyos, mondhatnánk, Kósa Lajos mint tipp. Szóval, a debreceni önkormányzat klímastratégiájából származik 2020-ból. Tehát mi az… (Kanász-Nagy Máté: Micsoda?) Ugye, ugye, ugye?! Mi az, amit tudtak 2020-ban a debreceni városatyák és városanyák a klímastratégia megalkotásakor és elfogadásakor, és elfelejtettek akkor, amikor hirtelen támogatni kellett ezt a nagyszerű akkumulátorgyárat? A Fidesz, illetve a fideszes városvezetés tehát pontosan tudta, hogy a CATL gyára nem való Debrecenbe vagy nevezzük CATL-nek, ahol mindenhol máshogy mondják az üléstermen kívül. Tehát ha a legfontosabb környezeti problémája egy városnak, egy térségnek a vízhiány, akkor nyilván nem egy kielégíthetetlen vízigényű gyárat kellene odatelepíteni.

Nézzük meg egy kicsit pontosabban, hogy mégis mennyi vizet zabálna fel ez a beruházás! Azt írják a nagy nehezen nyilvánosságra hozott környezetvédelmi engedélyben, hogy napi 6242 köbméter lesz a csúcsvízigény, és az átlagos vízfelhasználás pedig napi 3378 köbméter. Ugye, ez nem is tűnik olyan nagyon soknak ahhoz képest, hogy Debrecen naponta 40-60 ezer liter vizet használ el, de az a baj, hogy… (Nacsa Lőrinc: Köbméter! Szakértelem!) Köbméter, az! (Kósa Lajos: Nem teljesen mindegy…) Nem teljesen mindegy, ezerszeres szorzó, igen. Na, de örülök, hogy Kósa Lajos figyel, tehát ezt a vízigényt, ha összehasonlítjuk a város vízigényével, akkor elenyészőnek tűnhet, csak sajnos az a baj, hogy nem igaz. Tehát ha megnézzük a gödi akkumulátorgyárat, a Samsungot, akkor az 27 ezer köbméter vizet használ fel naponta, többszörösét a mellette élő és működő városénak, és ez az adat teljesen szinkronban van a szakirodalmi adatokkal is, úgyhogy valószínű, hogy ez közelebb áll a valósághoz. De menjünk csak az Orbán-kormány e-mobilitási stratégiájához is, ott maguk írják, hogy ha felépülnek a tervezett akkumulátorgyárak, akkor az összmagyarországi vízigény 10 százalékkal fog növekedni.

És hát, volt az a szakértői anyag, ami valószínűleg reális képet alkotott a várható vízigényről, és amit néhány óra alatt eltüntettek szorgos, Fidesz-közeli kezek az internetről, de az internet nem felejt, ugye, szóval, ott napi 40-60 ezer köbméterről van szó, ez az, ami a CATL-gyár várható vízfelhasználása lenne. (Kósa Lajos: Az a város vízigénye…) Nem, pont ugyanannyi, ez az, nagyon jó, Kósa Lajos segített értelmezni. Tehát annyi vizet fog felzabálni ez a gyár, amennyit a város. Magyarország második legnagyobb városa 200 ezer lakossal annyi vizet használ, mint ez az egy nyomorult gyár. Én értem, hogy el akarják hazudni az ezzel kapcsolatos tényeket és számokat, de ha, mondjuk, nem egy nagyságrendi hiba lenne ezekben a becslésekben és szakértői vizsgálatokban, akkor talán komolyan lehetne őket venni. Nyilván a technológia fejlődik, lehetne nagyobb beruházással kisebb vízigényű ez a gyár, de egyelőre az a helyzet, hogy maguk elsuvasztották azt a tanulmányt, ami kimondta az igazat, és ezzel a debrecenieket vezették félre.

És az a baj, hogy ez nem kizárólag egy igazmondási verseny, hanem ez az állampolgárok megalázása, a kompetens döntéshez való joguknak az elvonása, és van az önök számára kellemetlen módon egy törvény, ami az aarhusi egyezményen alapul. Azt mondja, hogy a nagy környezeti hatású beruházások előtt a lakosságot érdemben be kell vonni a döntésbe, és előzőleg meg kell osztani velük minden lényeges információt, ami az álláspontjuk kialakításához szükséges. Tehát ez nem valami jámbor zöldóhaj, ez nem egy ilyen hagymázas ökopolitikai ábránd, hanem egy törvényi előírás, a 2001. évi LXXXI. törvény rögzíti, éppen az első Orbán-kormány idején fogadták el.

Tehát hogyha egy olyan adatot közölnek nagy nehezen a lakossággal, ami a tényleges, valós adathoz képest egy nagyságrenddel arrébb van, akkor nyilvánvalóan törvénysértésben vannak. De ennél vannak komolyabb problémák, például amikor a szürkeszennyvízről, az újra felhasznált, tisztított szennyvízről beszélnek, a környezethasználati engedélyben szó szerint azt írják, hogy a vízellátást közüzemi vízhálózatról biztosítják. Tehát ivóvizet fognak használni a gyárban, és a vízszolgáltató is elismeri, idézem: a rendelkezésre álló információk szerint a többletvízigények kielégíthetők, azonban azokhoz kapacitásbővítő beruházások elvégzése szükséges.

Tehát az a lítiumakkumulátor-gyártás, amire Debrecenben készülnek, kiugróan vízigényes tevékenység, kell a víz az elektródagyártáshoz, az elektródák túlhevített gőzzel történő szárításához, a gépek hűtéséhez, és nem sima vízre, hanem ioncserélt vízre, ami, ugye, négyszeres mennyiségű ivóvízből állítható elő. Debrecen térségében nincs elég víz, az egész régió kiszáradóban van, ennek részben a klímaváltozás, részben a helytelen vízhasználat az oka, ahogy azt a debreceni klímastratégia is megállapítja. Ugye, a klímaváltozás csak súlyosbodni fog, és láthatóan súlyosbodni fog a vízpocsékolás is, a déli ipari park gigantikus vízigényét láthatólag mindenáron a város lakóinak a rovására is ki akarják elégíteni. Pedig az eddigi jelenségek is elég riasztóak, a Fancsikai-tavak 1995-ben, 2015-ben és ’19-ben is kiszáradtak, a Vekeri-tó évek óta haldoklik, tavaly nyáron teljesen eltűnt belőle a víz, a Tócó-patak átlagos vízhozama veszélyesen lecsökkent, a Nagyerdő tölgyfái elszáradóban vannak. Egyértelmű: ez a terület nem bír el további nagy vízigényű ipari létesítményeket.

Ugye, nem véletlenül vették elő a Civaqua-projektet a 2000-es évek elején, Kósa Lajosnak külön köszönöm, hogy rajta keresztül eljutottunk a Squatting Slavs In Tracksuits oldalra, ahol a csodás guggolását a Civaqua-vezetékben megnézhettük, de az a baj, hogy nem költenek rá eleget, nem áll még sehogy, és az első ütemben nem is fog megoldást jelenteni a felsorolt problémákra.

(22.50)

Úgyhogy miközben van pénz százmilliárdokkal megtolni a CATL-gyárat és az általuk használt infrastruktúrát létrehozni, láthatóan a Civaqua-projektre nincs elég pénz, várnak az uniós pénzre, amit meg, ugye, a mértéktelen közpénzlopásuk miatt nem nagyon fogunk látni.

Az a helyzet, hogy a következő időszakban nem több vizünk lesz, hanem kevesebb, és nemcsak Debrecenben, hanem általában Magyarországon is. A klímaváltozás által egyik legveszélyeztetettebb ország vagyunk egész Európában. Tehát ha átlagosan 1 fokkal növekszik a hőmérséklet, az Magyarországon 1,5-2 fokot is jelenthet, és a nyarak 3-4 fokkal lesznek melegebbek, ráadásul a csapadékeloszlás egyre egyenlőtlenebb, ez a kevés csapadék is, ami nyáron zúdul le nagyon koncentráltan, az előrejelzések szerint 50 százalékkal nőhet a csapadék nélküli időszakok hossza. Tehát ezzel kell szembenéznie Debrecennek, a régiónak, ezek azok a tények, amelyek kizárják, hogy egy ilyen nagy vízigényű tevékenységet Debrecenbe szabadna telepíteni. Nem azért, mert az elektromobilitás vagy az akkumulátorgyártás önmagában ördögtől való, hanem azért, mert Debrecenben a környezeti feltételek ehhez nem adottak.

A XXI. században épeszű kormány nem tervezhet olyan beruházást, amely nincs összhangban a környezeti feltételekkel. A tiszta és elegendő mennyiségű víz mostantól élet-halál kérdése. A vízre azért van szükségünk, hogy életben maradjunk és nem azért, hogy egy akkumulátorgyárban szennyvizet készítsünk belőle, az akkumulátor ugyanis bármilyen hasznos is lehet, de van egy komoly hiányossága (Nacsa Lőrinc: Neked is van!): nem lehet megenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.)