Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi Bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Pesti Központi Bíróság fordult átiratában az Országgyűléshez, és ebben azt indítványozza, hogy dr. Apáti István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát függessze fel a parlament rágalmazás vétsége miatt.

A bírósági átiratot és egyébként a feljelentését is áttanulmányozva a következő tényekről tájékoztathatom az Országgyűlést, tudván, hogy egy disznóvágási időszak van megint előttünk, annak minden élményével és kockázatával. (Derültség a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Apáti István: Nem erőszak a disznótor!) Így volt ez egy évvel ezelőtt is. Akkor Ököritófülpösön, a Mátészalkai járásban találkoztak jobbikos képviselők, Jobbikhoz tartozó egyének. A feljelentő úgy fogalmaz, hogy egy hagyományőrző disznóvágáson vettek részt. Sokan megéltük már ezt a hagyományt, de a magyar kulturális emlékezet ennek a hagyománynak a kapcsán az erőszakot vagy az erőszak kísérletét biztos, hogy nem őrzi. (Taps a Fidesz soraiban.)

Hogy ez megtörtént‑e Ököritófülpösön, ezt én nem állítom, mert ez az iratokból nem derül ki. Apáti képviselő úrnak azonban volt erről véleménye. Itt jegyzem meg, hogy ő a Mi Hazánk képviselője, azokban a színekben politizál, az ő egykori csapattársai pedig a baloldali szövetség tagjaként a Jobbikban vannak. Azt gondolom, hogy ez a szempont erősen terheli ezt az ügyet. (Arató Gergely: A mentelmi ügyről beszéljen már!) De a képviselő úr a következőket fogalmazza meg nagy nyilvánosság előtt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A Fidelitasnál is volt szóváltás, úgy emlékszem!)

„Kis híján megerőszakoltak egy 24 éves nőt.” Később úgy fogalmaz, hogy „Sőt szerintem ez a cselekmény meg is valósult.” Hasonló tartalmú bejegyzést tesz a képviselő úr a Facebookon. Később egy hírműsorban van egy érdekes okfejtése. Azt mondja a képviselő úr, hogy személyes felelősséget érzek abban, hogy a feljelentő ‑ F. I.-ről van szó, ebben a rágalmazási ügyben, ugye, ő a feljelentő ‑ 2016-ban politikai pályára léphetett, és ebben Apáti képviselő úr segédkezett. Ha akkor nem segédkezett volna neki, akkor kis híján ez a megerőszakolás, ami vagy megtörtént, vagy nem, szóba se jött volna ezen a rendezvényen. A feljelentő, F. I. joggal sérelmezi, hogy nagy nyilvánosság előtt történtek ezek az események. Mi is a nyilvánosság tényeit ismerhetjük csak.

Apáti képviselő úr nem tudott eljönni a bizottság ülésére, de írásban a bizottságot a következőkről tájékoztatta. Az ő meggyőződése szerint nem követett el semmilyen bűncselekményt, félnivalója nincs, akár áll egy ilyen eljárás elébe. Érdemben vitatkozott a Mentelmi Bizottság azzal, hogy hogy kell ehhez az ügyhöz hozzájárulni… ‑ hozzáállni. (Kálmán Olga: Hozzájárulni? ‑ Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Többek között azért, mert én az utóbbi időben többször szorgalmaztam, hogy azt a gyakorlatot, amikor magánvádas ügyekben minden esetben megvédjük a képviselőt, ezt nem helyeslem, és ennek a felülvizsgálatát javaslom. Sokszor döntött így is az Országgyűlés. Ebben az ügyben azonban azt kellett megállapítania a bizottságnak, hogy itt két közszereplő vitázik egymással. Ennyiben ez tipikus. A mögötte lévő megtörtént dolog vagy cselekvéssor, ami nem tisztázott, az nagyon nem tipikus, de mégiscsak két közszereplő politikai vitájáról van szó.

Ezért a Mentelmi Bizottság nagy többséggel úgy foglalt állást, hogy az Országgyűlés akkor teszi bölcsen, ha ebben az ügyben Apáti képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Ezért a Mentelmi Bizottságnak ezt a tartalmú indítványát bocsátom a Ház elé azzal, hogy az adott ügyben a képviselő úr mentelmi jogát ne függesszük fel. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)