Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó, valamint a feladatkörét érintő egyes törvények értelmezését és alkalmazását elősegítő módosítása.

A törvényjavaslat a gazdasági tárgyú törvények körébe sorolható csődtörvény-módosítás, a felszámolási eljárások hatékonyságának és átláthatóságának növelését célzó technikai módosítások, pontosítások mellett a hitelezők védelmét és pontosabb tájékoztatását szolgáló rendelkezéseket vezet be. A szerkezetátalakítási szakértői igazolvánnyal kapcsolatos adminisztratív eljárások, adatkezelési szabályok rögzítése a csődtörvény mellett a szerkezetátalakításról szóló törvény módosítását is szükségessé teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény jogértelmezést segítő módosító rendelkezésein túl a módosítás a kivezetésre szánt állami vagyon átadására létrehozott informatikai felület megszüntetésére figyelemmel szabályozza a tulajdonosijog-gyakorlók közötti vagyonmozgások szabályait.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával megújulnak a törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonban tartandó, állami tulajdonban álló társasági részesedéseket és a sportcélú ingatlanok felsorolását tartalmazó mellékletei.

Az állami vagyongazdálkodást érintően módosul az Erzsébet-táborokról szóló törvény. A módosítással az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerül egy jelenleg is az alapítvány által üzemeltetett, állami tulajdonú ingatlan, amely az alapítványnak a gyermekek üdültetésével, táboroztatásával és művelődésével összefüggő feladatait segíti.

Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló törvény módosításával az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a törvény hatálya alá tartozó, de még át nem adott lakóingatlanok is az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába adható a társasággal kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak ellátása érdekében. A fenti körbe tartozik az állami és önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok tekintetében alapított vételi jog gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat pontosító lakástörvény is. Feltételezve, hogy Z. Kárpát képviselőtársam hozzászólása a törvény ezen szakaszához tartozik, engedje meg, hogy reflektáljak az előbb elmondottakra. Közöttünk az egy régi véleményeltérés, hogy a bérlakások, illetve a bérlakások építését lehetővé tevő bérleti konstrukciók létrehozását, vagy pedig alapvetően a tulajdonban lévő lakások, tehát a magántulajdonban lévő lakások építését szorgalmazza és támogassa a kormány. A többször elmondott indokolásunk lényege az, hogy Magyarországon, de azt hiszem, hogy Közép-Európában alapvetően a lakás, az otthonteremtés a tulajdonhoz igazodik, és az emberek túlnyomó többségének az ad biztonságot, ha saját tulajdonban álló ingatlanban hozza létre otthonát, és ott segítjük az otthonteremtési lehetőséget. Mi a bérlakásokat mindenképpen átmeneti lehetőségnek tartjuk. A szociális bérlakások kérdése egyébként természetes, azoknak a létrehozását elsősorban önkormányzati érdekkörökbe tartozónak minősítettük és minősítjük jelenleg is.

A postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosító rendelkezések a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, a megváltozott lakossági igényekhez való alkalmazkodás elősegítéséhez, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Keresztes képviselőtársam, gondolom, ehhez a szakaszhoz igazította a jelenleg a Magyar Posta korszerűsítésével és az energiaválság és a háború okozta inflációs hatások következtében jelentős mértékben megnövekedett rezsiköltségek ‑ elsősorban energiaköltségek ‑ mérséklésével kapcsolatos intézkedéseket.

(12.20)

A kettő lényegében egy időben van, és azonos célokat szolgál. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban többször előkerült itt a Ház falai között a Magyar Postával kapcsolatos jelenlegi intézkedéssorozat. A Magyar Posta jelenleg mintegy 2600 postahelyet üzemeltet az európai irányelvekben ilyen méretű országra, ilyen területi egységekre és ilyen lakosságméretekre irányelvben megcélzott mintegy 1400-1500 postahely helyett. A dolognak azért van jelentősége, mert a Magyar Posta a versenyszférában van, ezért minden olyan költségvetési juttatás, amely meghaladja az európai irányelvekben meghatározott mértéket ‑ évente ez 15 millió euró, és ez kötődik ehhez az 1400-1500 postahelyhez ‑, tiltott támogatásnak minősül. Ezért a Magyar Posta működésének anyagi biztosítása az elmúlt években, évtizedekben a jelenlegi kormánynak is, de az ezt megelőző kormányoknak is mindig jelentős feladatot jelentett.

Jelen előterjesztésben is utaltam rá, hogy a Magyar Posta közönsége megváltozott, megváltoztak a tradicionális postai szolgáltatásokkal kapcsolatos igények, de vitán felül, az ország jelentős részében vannak olyan távol eső településrészek, és van a lakosságnak egy olyan, elsősorban életkorhoz fűződő rétege, amely ragaszkodik, megszokta a régi postai szolgáltatásokat.

Az előbb említett, még befogadható működési költségek, mint a közszolgáltatónak a kielégítési mértéke, valamint a mintegy 20 milliárdos, már ez évben jelentkező rezsitöbbletigénye szorította rá a kormányt arra, hogy az egyébként hosszú évek óta folyamatban lévő korszerűsítési eljárást meggyorsítsa. Ennek érdekében a fővárosban a legalacsonyabb forgalmú 35 postahelyet bezártuk, és 366 vidéki postahely tavaszig, jövő év márciusáig tartó ideiglenes szüneteltetését rendeltük el. Az előbbi a karcsúsítást és a korszerűsítést, ez utóbbi pedig alapvetően a jelentős energiaköltségek mérséklését szolgálja. Ugyanakkor hosszú évek óta szorgalmazzuk ‑ és ebben, nagyon remélem, hogy bírjuk az önök támogatását is ‑, hogy egy 150 éves, nem ilyen méretű országra és nem ekkora lakosságra létrehozott rendszer korszerűsítését megkezdjük, mert a vele szemben támasztott megváltozott igények mellett ezt korszerűsíteni, változtatni kell. Természetesen fenn kell tartani és meg kell erősíteni a Magyar Posta szolgáltatási infrastruktúráját, mindazt a logisztikai készséget, amelyet jelenleg is gyakorol, és amelyet meggyőződésem szerint a jövőben a most más által lefedett piaci területek visszahódításával gyakorolnia kell. Itt gondolok elsősorban a csomagküldő szolgálatokra. Bízom benne, hogy az önök támogatását is megkapjuk, eddig is megkaptuk, és remélem, a jövőben is meg fogjuk kapni.

Egyébként az elmúlt három hétben több mint ötven polgármesterrel személyesen is tárgyaltam, megbeszéltük mindazokat a lehetőségeket, amelyek az önkormányzatok előtt állnak. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szüneteltetett helyeken, amennyiben a helyi önkormányzat valamennyi költség 50 százalékát bevállalja, akkor ezeknek a december végi, januári ‑ most már az idő előrehaladta miatt januári ‑ újranyitására egy adott körben lehetőséget látunk. Ugyanakkor szinte mindegyik polgármester kolléga egyetértett abban, hogy azoknak az egyébként Nyugat-Európában is bevált módszereknek ‑ amelyek jelentős mértékben Magyarországon is az elmúlt évtizedekben bevezetésre kerültek ‑ a szorgalmazását ők maguk is fontosnak és lehetségesnek tartják. Magyarországon több mint ezer településen mozgóposta van, és Magyarországon a postával kötött szerződések alapján az úgynevezett partneri kapcsolatokra, tehát amikor egy más alaptevékenységet folytató valamilyen intézmény bevállalja a postai szolgáltatásokat ‑ lásd az osztrák, német, angliai példákat ‑, a polgármesterek túlnyomó többsége nyitottságot mutatott. Úgyhogy kérem képviselő urat, hogy a felhozott indokok alapján ezeket a helyi kezdeményezéseket támogassa.

Tisztelt Ház! A parlamenti bizottsági munka során a törvényjavaslat számos ponton érdemben is módosult. Az állami magasépítési beruházásokról szóló törvénymódosítások célja, hogy a beruházás során létrejövő vagyonelemek tulajdonjogi viszonyainak rendezésével kapcsolatos szabályokat kiegészítse, ezzel az állami magasépítési beruházásokhoz kapcsolódóan létrehozott vasúti eszközökre is kiterjedjenek a törvény hatályos szabályai. A sürgős módosítás elősegíti a Nemzeti Atlétikai Központ beruházásának teljes körű lezárását.

A kiegészítő javaslatok körébe tartozik többek között a Közép-európai Oktatási Alapítványról szóló törvény módosítása, amelynek célja az alapítói vagyoni juttatással kapcsolatos rendelkezések rögzítése. A bizottság által előterjesztett módosító javaslat a fentieken túl a Normafa Park beruházás által érintett, az önkormányzati feladatellátáshoz, fejlesztésekhez szükséges állami ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik.

Tisztelt Ház! A parlamenti döntéshozatal során megfogalmazott bizottsági módosító javaslat a normaszövegben további, nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs, nyelvhelyességi pontosításokat hajtott végre. Köszönöm a bizottság támogató szakmai munkáját, mellyel hozzájárult a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához és annak szakmai szempontú kiegészítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célok előmozdítják a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálását, hatékonyabbá teszik a költségvetési forrásból megvalósuló, értékteremtő és a nemzeti vagyont gyarapító beruházások megvalósítását, továbbá alkalmasak arra, hogy a gazdasági szereplők jogrendszerbe vetett bizalmát erősítsék. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a T/1842. számú törvényjavaslatot és annak összegző módosító javaslatát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)