Kanász-Nagy Máté (LMP)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Hát, Matolcsy György valóban arról beszélt, hogy válságban van Magyarország, és a magyar kormánynak nagyon komoly a felelőssége abban, hogy ebbe a válságba bejutottunk, és nagyon komoly a felelőssége abban, hogy félrekezeli ezt a válságot. Én ennek a válságnak egy másik aspektusáról beszélnék, az energiaválságról, illetve az energiaválság nyomában kibontakozó energiaszegénységről, ami egyre súlyosbodó problémát jelent.

Tudjuk azt, hogy az a háztartás, család él energiaszegénységben, amely nem tudja megfelelő hőmérsékletűre kifűteni a lakását ‑ pláne a téli időszakban ‑, vagy akinek a rezsiszámlák viselése, kifizetése aránytalanul nagy terhet jelent. Hát, kérem szépen, a magyar lakosság 21 százaléka él energiaszegénységben, ami 800 ezer háztartást, 800 ezer családot jelent. Az Európai Unión belül az egyik legrosszabb ez az adat. Egy átlagos magyar család is a havi teljes bevételének akár a 20 százalékát is a rezsiszámlák fizetésére költi, az energiaköltségek megfizetésére költi. Ez egy nagyon jelentős hányad európai uniós viszonylatban is, tehát az átlag szintjén is.

Az energiaszegénység természetesen nagyban átfed a lakáshelyzettel, a lakásszegénységgel, a jövedelmi szegénységgel és más szegénységi mutatókkal, hiszen akinek alacsony a jövedelme, nincs vagyona, jellemzően az él olyan háztartásban, lakásban, ami rossz minőségű, amit nagyon nehéz kifűteni, és ennek a családnak a különböző eszközei, elektromos eszközei elavultak, egyáltalán nem energiatakarékosak. Ezek az adatok, tehát hogy közel 800 ezer család él energiaszegénységben, egyébként többéves adatok. Ez a 2010-es években volt így, most várjuk a friss adatokat. Nyilvánvalóan romlott ez a szám, de 800 ezer családról beszélünk akkor, amikor a 2010-es években még dübörgött a rezsicsökkentés. Máris látom, ahogy megkapom a kormányzati választ: de hát volt a rezsicsökkentés, és az mennyit segített a családoknak. Annyit segített, hogy 800 ezer család energiaszegénységben, lakásszegénységben él.

És ha lehet bírálni a rezsicsökkentést, akkor azt mindenképpen meg is kell tenni abból az oldalból, hogy önök egy perverz újraelosztást valósítottak meg. Ez azt jelenti, hogy tíz-, száz- és ezermilliárd forintokat költöttek a rezsicsökkentésre, csakhogy aki például a budai luxusvilláját fűtötte ki, a luxusterepjárójával beállt a fűtött garázsba vagy kifűti a jakuzzit, a medencét, az a jövedelméhez és a fogyasztásához képest arányában sokkal, de sokkal több rezsicsökkentésben részesül, míg az a család, aki szegénységben él egy kistelepülésen, s lehet, hogy a közszolgáltatásokhoz, a közműszolgáltatásokhoz nem is fér hozzá, nem részesül a rezsicsökkentésből.

Vannak megoldások, amikkel lehetne enyhíteni az energiaszegénység problémáját és helyzetét, csakhogy ezeket a megoldásokat továbbra sem látjuk. Nyilvánvalóan a nulladik lépés lenne egy országos bérlakásprogram elindítása, az albérleti szabályozás vagy akár a szociális lakásügynökség országos koncepciója, de olyan, hogy kormányzati lakáspolitika, gyakorlatilag nem létezik. A bérlést, az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását semmilyen formában nem segítik.

A rezsicsökkentés, a csökkentett rezsicsökkentés mellett is ki kell emelni, hogy vannak nagyon-nagyon sérülékeny társadalmi csoportok, olyan szülők, akik a gyermeküket egyedül nevelik, olyan nagycsaládosok vagy nyugdíjasok, akiket kiemelten kellene támogatni a rezsicsökkentés csökkentése után is. Arról nem is beszélek ‑ a szociális törvény módosítása nyilván nem ebben a szellemben született, amiről az elmúlt hetekben itt vitatkoztunk ‑, hogy vissza kéne vezetni a szociális törvénybe a lakásfenntartási támogatás vagy az adósságkezelési szolgáltatás normatív formáit.

S ott van az országos épületszigetelési program, ami a legzöldebb, legfenntarthatóbb rezsicsökkentést is jelentené, hiszen az a jó energia, az a legzöldebb energia, amit nem is fogyasztunk el, és nyilván az a legolcsóbb energia is. Itt is lehetne utalni Matolcsy György szavaira, aki szintén beszélt arról, hogy a kormány nem teljesítette a 2010-es szigetelési programra vonatkozó ígéreteit, de ezzel kapcsolatban már nagyon jól ismerik Varga Mihály szavait, aki néhány héttel ezelőtt ugyanezt mondta el, és idézte azt a statisztikát, hogy a magyar házak, háztartások csupán 20 százaléka szigetelt megfelelő módon. Ausztriában ez 80 százalék, de hát még a környező országokban is 25-30 százalék, jóval magasabb, mint Magyarországon. Lesz‑e országos szigetelési program?

S akkor arról még nem is beszéltem, hogy ameddig az orosz gázhoz, a gázfüggéshez ragaszkodnak, addig drága lesz az energia, egyre drágább lesz az energia, nem lesz fenntartható, és addig a XX. században tartják Magyarországot, holott már bőven a XXI. század kihívásaira kellene reagálni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)