Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy igyekszem nem hosszan visszaélni a türelmükkel, mégis engedjék meg, hogy a zárszámadási vita végén reagáljak az elhangzottakra.

Azt gondolom, hogy egy költségvetés végrehajtásának legfontosabb kérdése az, hogy a költségvetés elfogadásakor kitűzött főbb gazdaságpolitikai célokat sikerült‑e elérni vagy sem. Azt gondolom, hogy a 2021-es zárszámadás arról szól, hogy a Covid-válság után sikerült elérni, sőt meghaladni azt a teljesítményt, amelyet Magyarország 2019 végén elért.

A zárszámadás alapján a tavalyi évben 7,1 százalékos gazdasági növekedés volt, és ez párosult a foglalkoztatottak magas számával, 4,7 millióan dolgoztak. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magas foglalkoztatotti szám nemzetgazdasági szinten reálbér-növekedést is jelentett. Elhangzott a mai vitában, hogy 5,2 százalék volt az infláció, a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 8,7 százalékkal növekedtek.

Az önök előtt lévő zárszámadási javaslat arról szól, hogy ezeket a reálgazdasági eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a költségvetési politika támogató volt. Ennek következtében az államháztartás hiánya GDP-arányosan 7,1 százalék volt, de a magas növekedésnek köszönhetően az adósságráta 2021 végére már érdemben csökkent a 2020 végi szinthez képest, nagyobb mértékben, mint az európai uniós átlag, és ennek következtében értelemszerűen az adósságrátánk továbbra is alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos szintje.

Ami a zárszámadás kritikáit illeti. Vajda Zoltán elnök úr, az MSZP és az LMP véleményét is ismertetve, átláthatatlan költségvetésről beszélt.

(19.00)

Először is hadd szögezzem le, az Alaptörvény értelmében a költségvetést a kormány az Országgyűlés által meghatározott keretek között köteles végrehajtani. Ezt a végrehajtást ellenőrizte az Állami Számvevőszék, és a Számvevőszék elnöke az expozéjában is, illetőleg a Számvevőszék által kiadott dokumentumban is azt a megállapítást tette, hogy a kormány a törvényi keretek között hajtotta végre a költségvetést.

Ami a költségvetés módosításait illeti, kétségtelen tény, hogy a kormánynak megvan a hatásköre, hogy a tartalék-előirányzatok között, illetőleg bizonyos más előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre, tartalékokat használjon föl, de fontosnak tartom azt, hogy az eredetileg elfogadott költségvetést az Országgyűlés módosította. Hogyha csak a hiányszintet nézem, akkor az a 7,1 százalékos hiány, amiről a zárszámadás beszámol, az Országgyűlés által megszabott 7,5 százalékos hiányszinten belül volt.

Ami pedig az európai uniós összehasonlítást illeti, én nem ismerek olyan európai intézmény által kiadott dokumentumot, amely a tagállamok költségvetéseinek az átláthatóságát értékelné. Vajda Zoltán elnök úr egy olyan nemzetközi szervezet kimutatására hivatkozott, amely nem tartalmazza az összes európai uniós országot, amelyben néha Németország költségvetése számos fekete-afrikai ország költségvetése mögött szerepel ebből a nézőpontból, és amely összehasonlítás szubjektív vélemények alapján, egyes országokban működő bizonyos nonprofit szervezetek véleménye alapján kerül összeállításra, amely nonprofit szervezetek, civil szervezetek függetlenségét, én azt gondolom, hogy meg lehet kérdőjelezni ‑ elég, ha megnézzük a magyarországi adatokat értékelő szervezetet.

Ami a tartalmi ügyeket illeti, elhangzott, hogy a zárszámadás szerint az állam működési kiadásai nem csökkentek 2020-hoz képest. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha a 2021-es költségvetés a Covid-válságra adott válaszokat tartalmazta, és a végrehajtás is erről számol be, akkor rögzítsük azt, hogy az állam a Covid-járványra adott válaszként a működési kiadásokat csökkentette minden állami intézménynél. Ez a dologi kiadásokra vonatkozott. Tehát most is elismétlem azt, hogy az állam működését tekintve a dologi kiadások 2020-ban csökkentek, és 2021-ben sem növekedtek.

A bérek ugyanakkor a közszférában és számos területen nőttek, erre hívom fel Vajda Zoltán képviselő úr, elnök úr figyelmét is. Megint a zárszámadást hadd idézzem: a közszférában a bérek 9,5 százalékkal növekedtek. Ennek része volt például az, hogy az egészségügyi dolgozóknál a bérekre mintegy 300 milliárd forint többlet került kifizetésre.

Ezzel át is térek a képviselő úr, elnök úr által említett egészségügyi szférára. 100 milliárd forintos többletet láthatunk az alapellátásban a zárszámadás alapján, és mintegy 200 milliárd forintot a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátásnál az orvosok béremelésére fordított összegként.

Az egészségügyi ágazat kiadásai 2021-ben az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint növekedtek. Egy terület volt, ahol csökkenés volt, ezek a közegészségügyi kiadások, hiszen a járvány miatti védekezés költségeinek döntő része 2020-ban jelentkezett. Azokat az eszközöket, amelyeket 2020-ban megvásároltunk, 2021-ben, hála istennek, még egyszer már nem kellett megvásárolni. Ezért van az egészségügyi ágazaton belül egy területen kiadáscsökkenés.

A jóléti kiadások, a nyugdíjak is elhangzottak. Fontos, hogy a zárszámadás arról is beszámol, hogy a nyugdíjak reálértékét megőriztük, ahogyan azt 2010-ben a kormányzat vállalta, és ezen túl minden nyugdíjas a gazdasági növekedésnek köszönhetően 80 ezer forint nyugdíjprémiumban részesült, és elindult a 13. havi nyugdíj első részletének kifizetése is.

A költségvetés bevételi oldalát illetően elhangzottak kritikák. Én azt tényszerű megállapításnak tartom és nem kritikának, hogy személyi jövedelemadóból vagy áfából többletbevétel keletkezett. Nem emlékszem a 2021-es költségvetésnél olyan ellenzéki hozzászólásokra, amelyek arról szóltak, hogy sokkal jobb lesz a gazdasági növekedés, több bevétellel kellene számolni. Én a kritikákat inkább elismerésnek tartom, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy 2021-ben adóemelésekre nem került sor, adócsökkentésekre annál inkább. Ezzel együtt láthatjuk azokat a többleteket, amelyeket Vajda Zoltán elnök úr is említett, tehát a többlet-szja-bevétel a magasabb foglalkoztatásnak, a reálbéreknek köszönhető, és a nagyobb jövedelem pedig a fogyasztási többletekben is lecsapódik.

Kritika érte a kormányzatot, hogy a multikat túlságosan támogatja. Sajnálom, hogy csak az hangzott el, hogy bizonyos cégek kevés adót fizetnek. Kétségtelen, hogy aki beruház Magyarországon, bármilyen tulajdonú is, az különböző adókedvezményeket érvényesíthet.

Az már nem hangzott el, hogy ha megnézzük a társasági adó előirányzatát, akkor jelentős többletről tudunk beszámolni. 447 milliárd forint volt a módosított törvényi előirányzat, a teljesülés pedig 558 milliárd forint, tehát több mint 100 milliárd forintos többletet várhatunk. Ennek tükrében érdemes szerintem azt értelmezni, hogy milyen kedvezményeket biztosított a kormányzat, és ezek a kedvezmények hogyan viszonyultak az eredetileg tervezett bevételi számokhoz.

Ami a demográfiai intézkedéseket illeti, én köszönöm, hogy ez is szóba került a mai nap, hiszen 2010 óta a kormány egyértelmű prioritása a kívánt gyermekek megszületésének anyagi támogatása. A döntés természetesen a családoké, szerintem mégis lényeges az, hogy évről évre növekedtek a családtámogatások összegei. Hogyha ezekből a családtámogatásokból kivesszük a 13. havi nyugdíjra szánt összeget vagy kivesszük a „Nők 40” intézkedés szerinti kiadásokat, akkor is európai mértékben kimagasló számokkal szembesülünk, és bizony ezek a számok azért azt az eredményt elérték, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a termékenységi ráta 1,1-ről a 1,5-es érték közelébe emelkedett.

Én nem értek egyet azokkal az észrevételekkel, melyek szerint a kormány az elmúlt 12 évben elszalasztott lehetőségeket. Az igaz, hogy a 2,1-es szinttől még messze vagyunk, de felhívom a figyelmet arra, hogy 2011-ben, a túlzottdeficit-eljárás ideje alatt, még az IMF-hitelszerződésről való megállapodás ideje alatt indította el a családi kedvezmények kapcsán a kormányzat és az Országgyűlés többsége azt a programot, amely a demográfiai kiadások növekedését mutatta.

Ami pedig a Ratkó-unokákat illeti, arra pedig felhívom a figyelmet, hogy 1975 volt a csúcsév, tehát 2015-ben 35 éves volt a legnépesebb korosztály. Azt gondolom, hogy ha Vajda Zoltán képviselő úr vagy a Jobbik e tekintetben kritikát fogalmaz meg, akkor azt sokkal inkább a baloldali frakciók képviselői felé érdemes talán megfogalmazni.

Summa summarum, abban egyetértek a kritikai hozzászólásokkal, hogy van még számos feladatunk, legyen szó akár közkiadások hasznosulásáról, legyen szó akár demográfiai fordulatról, mégis azt gondolom, hogy a 2021-es zárszámadás azt tartalmazza, hogy a 2010 óta képviselt gazdaságpolitika a főbb számokat, eredményeket tekintve összességében igenis vállalható.

Eredmény az, hogy sikerült magasabb szinten tartani a foglalkoztatottak számát; eredmény az, hogy 2020 után, 2021-ben is reálbér-növekedés volt, és eredmény az, hogy az adósság szintjét 2021-ben már tudtuk csökkenteni. Van feladatunk minden területen, a fiskális politikának is az alacsonyabb hiány és az alacsonyabb államadósság tekintetében, de mégis azt gondolom, egy valós és európai összevetésben kedvező képet mutat a 2021-es zárszámadás.

Megköszönöm az Országgyűlés munkáját, és jó szívvel ajánlom a tisztelt képviselőknek a zárszámadásitörvény-javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)