Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Néhány percre még igénybe veszem a türelmüket. Remélem, hogy megfelel annak az elvárásnak is, amit most képviselőtársam, Balla Mihály képviselő úr mondott, hiszen néhány olyan tényre szeretném felhívni a figyelmet, ami a 2021. évi költségvetés időszakáról szól.

Ebben az időszakban volt az, hogy a GDP 81 százalékát kitevő magyar államadósságról kell beszélnünk. Ez 15 százalékponttal volt több, mint egyébként egy korábbi időszakban, az azt megelőző évben. A visegrádi országok és Románia sokkal jobban áll, mint egyébként akkor az önök által vezetett ország. Soha nem volt ekkora az államadósság.

Ugyanebben az évben, 2021-ben terhelte a költségvetést ‑ és sajnos a költségvetést terhelte, nem mást, pedig mi javasoltuk, hogy azt fizesse ki Orbán Viktor, ha már egyszer az ő erőszakos döntésének lett az eredménye ‑, hogy 2012-ben államosította a munkavállalóknak járó étkezési utalványok piacát, és 25 milliárd forintot ki kellett fizetni egy konkrét cégnek ebben az évben azért, mert önök ilyen döntést hoztak.

Ugyanebben az évben született meg az a döntés ‑, sokat emlegették a civil szervezeteket ‑, hogy a norvég alap támogatására nem tartanak igényt. Ez lényegében azt jelenti, kicsit hasonlít a mai állapot szerint az EU-forrásokhoz, hogy ha nem önök irányítják, nem kizárólag önök döntik el és nem kizárólag az önök érdekei mentén használják fel, akkor inkább nem kell. Önök lemondtak 75 milliárd forintról ebben az évben, 2021-ben. Mondhatnám, hogy az EU-forrásokkal is nagyjából ez a helyzet. Mivel megmondták, hogy mások a szabályok, ezért inkább nem kell. Tisztelettel azt javaslom önöknek, hogy fogadják el, lépjenek be az Európai Ügyészség tagjai közé, Magyarország csatlakozzon ehhez, ebben a kormánynak van a felelőssége. Megteszik, és talán közelebb kerülünk ahhoz, hogy az önök által is hőn áhított és kölcsönösen akart európai uniós forrásokhoz hozzáférhessünk.

De ugyanebben az évben történt az az energiaár-növekedés is, amire most éppen hivatkoznak, az 2021-ben már, mondjuk úgy, az egész évet végigkísérte. Az az ársapka, amely bevezetésre került, és amelynél önök arra hivatkoznak, hogy a háború következménye, 2021. november 15-én történt meg. Az energia akkor folyamatos drágulása az emberek érdekeit semmibe vevő gazdaságpolitikájuk következményeként előállt helyzet. Tehát még egyszer hangsúlyozom: semmilyen háború nem volt abban az időszakban, és mégis az önök politikája egyre rosszabb helyzetbe sodorta Magyarországot.

Ugyanebben az évben ebből a költségvetésből nem tudták megoldani azt, és ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mondom, hogy csak abban az évben 15 ezer fővel nőtt a szociális étkeztetést igénybe vevők száma. A házi segítségnyújtást is egyre többen igényelnék, miközben megfelelő források ehhez nem álltak rendelkezésre, nem biztosítottak ehhez megfelelő forrást 2021-ben. Tehát mindaz, amit ebből a szempontból önök mondanak, téves vagy szándékos megtévesztés.

A nyugdíjak és fizetések elértéktelenedése ebben az évben is folytatódott, és ennek része volt az is, ami egyébként eljuttatott bennünket egészen ehhez az évhez is. Tulajdonképpen Nacsa képviselő úr szavaira szeretnék reagálni, amikor arról beszélt, hogy a szankcióknak milyen hatása van. Tisztelt képviselő úr, azok hatására vagy a kizárólag Orbán Viktor által aláírt összes szankció után Szijjártó miniszter úr lelkesen elment Moszkvába, a lehető legdrágább áron vásárolt orosz gázt, majd ennek következtében eljutottak odáig, hogy ez év augusztusában akkor állították meg a távhő árát, amikor egyébként a legmagasabb volt a gáz ára.

Mindennek az a következménye, hogy ezt a magyar lakosság fizeti meg, az emberek és a vállalkozások azok, akikre ezeket a költségeket terhelték. Ez akkor is így van, tisztelt képviselő úr, ha csak ebben az évben erre a távhőtámogatásra 81 milliárd forintot kell elkölteni. És ez még csak a kezdet, a java még ezután jön. Ez az, amit önök csináltak, és a tökéletesen felesleges pénzköltésnek és tehetetlen kormányzásnak a következménye.

Mindezek alapján természetesen azt kell mondanom, hogy az a zárszámadás, amit önök elénk terjesztettek, amit egyébként egy nem létező költségvetésre vonatkozó beszámolóként hoztak ide, elfogadhatatlan. Csatlakozom ahhoz, amit képviselőtársam mondott: ha az a helyzet, amit az Állami Számvevőszék elnöke állított, hogy egyébként nekik annyi dolguk van, hogy az Excel után megnézzék, a számok összeadása helyes‑e, akkor őszintén szólva ebből a szempontból az Állami Számvevőszékre nincs szükség, hanem az Excel elnökének kell kinevezni és máris megvan a megfejtés arra, hogy mi a helyes megoldás a magyar költségvetésben.

De nem erre van szükség, hanem érdemi vizsgálatra, érdemi véleményre. A miénk pedig az, hogy ez a költségvetés és a beszámolása elfogadhatatlan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)