Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021-es költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és a családok jövedelembiztonsága állt. Kiemelt cél volt az is, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb visszaállhasson a korábbi, európai uniós szinten is kiemelkedő növekedési pályára. Ezt a célt szolgálta Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási programja, amelynek fókuszában természetesen a munkahelyek megvédése, illetve új munkahelyek létrehozása állt. Az intézkedés fő területei a következők voltak: a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrejöttének elősegítése, a kiemelt ágazatok további megerősítése, a vállalkozások likviditásának, finanszírozhatóságának a biztosítása, a családok támogatása, valamint a nyugdíjasok vé-delme.

(Dr. Aradszki Andrást a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

2021 végére egyértelművé vált, hogy a magyar gazdaság újraindítása sikeres. A gazdaság teljesítménye ugyanis 7,1 százalékkal nőtt, amellyel az európai uniós tagországok sorában az előkelő második helyen állt Magyarország, a beruházások pedig a GDP arányában ismét elérték a 25 százalékot, amellyel Csehországgal továbbra is éllovasok vagyunk az európai uniós tagországok között.

A munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrehozását célzó gazdaságpolitika eredményességét mutatja, hogy a foglalkoztatottak száma 2021 végére újabb csúcsot döntött, a negyedik negyedévben ugyanis számuk elérte a 4 millió 688 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig újra 4 százalék alá csökkent. Csak emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, akkor Magyarországon kevesebb mint 3 millió 700 ezer ember, azaz egymillió emberrel kevesebb volt az aktív munkavállalók száma, mint amennyi 2021-ben. Arra is szeretném önöket emlékeztetni, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr a székfoglalójában 2010-ben azt mondta, hogy a kormány politikájának, gazdaságpolitikájának az egyik legfontosabb célja az, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsünk Magyarországon, akkor az ellenzék képviselői röhögtek a parlamentben; ezzel nemcsak saját magukat szégyenítették meg, de meggyalázták a magyar embereket is. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Mindezek ellenére a magyar kormány akkor is komolyan gondolta a vállalását, és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtett ‑ amit ígértünk, ezen a területen is teljesítettük.

A költségvetés egyik kiemelt pillére a Gazdaságvédelmi Alap, majd a módosított költségvetésben a Gazdaság-újraindítási Alap volt, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a szükséges forrásokat.

Tisztelt Ház! A megelőző évek során kialakított növekedésbarát adórendszer fenntartása érdekében az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a negatív környezeti hatásokat terhelő, egészségvédelmi célú adókra helyeződött, a jövedelmeket terhelő adók súlya pedig a költségvetési egyensúly megtartása mellett jelentős mértékben csökkent. Az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésének hatására az adózói környezet és az adózói morál is jelentősen javult az elmúlt év során.

A kormány továbbra is az adócsökkentés politikájában hisz. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése során az adócsökkentést és a magyar háztartások terheinek mérséklését választotta válságkezelési módszerként. Ismét csak szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy 2002 és 2010 között, a szocialista és szabad demokrata kormányok idején, a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság következményeként nem az adócsökkentést vagy nem a terhek, a lakossági terhek csökkentését választotta az akkori kormány, hanem éppen az adóemelést, a tömeges elbocsátásokat, különböző szakterületek ellehetetlenítését, a 13. havi nyugdíj elvételét. Tehát olyan döntéseket hozott, amelyekkel az embereket még rosszabb helyzetbe hozta abban a környezetben, amikor amúgy is egy nemzetközi gazdasági válság sújtotta Magyarországot.

Az átmeneti intézkedések mellett a kormány olyan, hosszú távon is fenntartható adócsökkentésekről döntött, amelyek éves szinten több száz milliárd forintot hagytak és hagynak a magyar vállalkozásoknál, így közel 4 millió munkahely biztonságát erősítik. A kisvállalati adó, a kiva kulcsát 2021. január 1-jétől 11 százalékra csökkentettük, ami közel 40 ezer vállalkozás számára jelentett könnyebbséget.

Krízis idején nem megszorításokra van szükség, tisztelt képviselőtársaim, ahogy mondtam, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság talpra állhasson úgy, hogy a társadalom anyagi helyzete közben ne roggyanjon meg. A 2021. évben a bevételek teljesülését az év első felében a járvány gazdaságra gyakorolt hatásai, valamint az ennek ellensúlyozására meghozott intézkedések határozták meg, majd az év második felében a gyors gazdasági visszarendeződés támogatta a bevételi számok teljesülését.

A társasági adó esetében az utóbbi évek legjelentősebb változása az volt, hogy 2017. január 1-jétől egységesen 9 százalékra csökkent az adókulcs ezen a területen, így az Európai Unióban a legkedvezőbb adózási kulccsal adózhatnak Magyarországon a gazdasági társaságok. 2019-ben a nagyvállalkozások bürokratikus terheit csökkentettük a csoportadózás lehetősé-gének bevezetésével a társasági adó kategóriájában. Ez az intézkedés az ország versenyképességének további növekedését és befektetési célponttá válását támogatta, emellett a vállalatcsoportok számára is számottevő könnyítést jelentett, továbbá jelentős adómegtakarításhoz juttatta őket.

A kormány számos eszközzel ösztönzi továbbra is az adórendszerben a beruházásokat. Ennek érdekében az elmúlt években több lépcsőben eltörlésre kerültek a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozások, így a 2021. adóévtől a jövőbeni beruházásokra visszatartott nyereség akár teljes egészében adómentessé válhat. A már megvalósult beruházások után érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetősége pedig tovább bővült, ugyanis 2020-tól kezdődően a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatára 500 millió forintról három lépésben folyamatosan csökken, melynek második lépcsője a 2021. évtől lépett hatályba.

A szociális hozzájárulási adó kulcsa a kormány és a szociális partnerek közötti béremelési és adócsökkentési megállapodásoknak köszönhetően 2020. július 1-jétől 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökkent, ami 2021-ben változatlan szinten megmaradt. 2019-től a szociális hozzájárulási adó terhére igénybe vehető munkáltatói kedvezmények célzottabbá váltak, ami 2021-ben is meghatározta az igénybe vehető kedvezményeket. A kisvállalati adó jelentős egyszerűsítésével és az adó kulcsának csökkentésével az adórendszer 2017-től még kedvezőbb adózási környezetet teremtett a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. Tekintettel arra, hogy az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, összhangban a szociális hozzájárulási adó 2020. évi csökkentésével, a kiva kulcsa ‑ ahogy azt már a bevezetőben említettem ‑ 2021-től ismét 1 százalékponttal, 12 százalékról 11 százalékra csökkent.

(14.10)

Továbbá 2021-től szélesedtek a jogosultsági feltételek, és már 3 milliárd forint bevételig választhatóvá vált ez az adónem, az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedett.

Nézzük, mit tett ‑ velünk ellentétben ‑ az ellenzék akkor, amikor legutóbb kormányon volt, és amikor legutóbb Magyarország válsághelyzetben volt, egy olyan nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság hatására, amely a koronavírus-járvány hatásával összehasonlítható mértékű volt! A szocialisták a kormányzásuk alatt kivéreztették az egészségügyet, csődbe vitték a kórházakat, a koronavírus-járvány során mindvégig akadályozták a védekezést, álhíreket és kamuvideókat gyártottak. A baloldali kormányok 650 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, minden nyolcadik, azaz 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, és 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Ráadásul elvettek tőlük egyhavi munkabért is. 2002 és 2010 között végeláthatatlan várólisták alakultak ki, az egészségügyi infrastruktúra pedig lepusztult. 130 milliárd forint adósságot hoztak össze a kórházaknál. A kispatikák tömegével kerültek csődközelbe, miközben 70 százalékkal emelkedett a gyógyszerek ára. A baloldali kormányzás utolsó három évében pedig egyetlen új mentőautót sem sikerült beszereznie a Mentőszolgálatnak. Ha a baloldal 2010 után is folytathatta volna azt az ámokfutást, amit az egészségügyben végzett, esélyünk sem lett volna felvenni a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben. (Arató Gergely: Mert nektek olyan jól sikerült!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom tehát, hogy az a különbség, ami az önök kormányzási képessége és a polgári oldal kormányzási képessége között van ‑ ha már a vidéket vettük figyelembe és a mezőgazdaságot nézzük ‑, körülbelül olyan, mint a lóval szántó paraszt és egy John Deere hatékonysága. Arra figyelmeztetném tehát minden képviselőtársamat, hogy vegyék komolyan azt, amikor egy éves költségvetés zárszámadásáról beszélünk, és legalább utólag támogassák az elfogadással azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar társadalom érdekében hozott meg a kormány. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)