Balassa Péter (Jobbik)

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 5 óra 46 perckor elismerem, ez az első ilyen felszólalásom, amikor hajnalban itt kora reggel tárgyalunk egy ilyen ügyben. Számomra tanulságos, meglepő, de azt gondolom, ebben talán mindenki egyetért, hogy én tiszteletben tartom, a fideszes, a momentumos, a DK-s, párbeszédes, bármelyik frakcióban is üljön és bármelyik képviselő szólaljon fel, de úgy gondolom, ha hajnalban bármelyik családtagunkat vagy gyermekemet viszem ügyeletre vagy orvoshoz, akkor nem tudom neki azt mondani, hogy mi volt tegnap, öt éve, tíz éve vagy húsz éve.

Egy kicsit csodálkozva hallgatom itt az első ilyen vitán, és tényleg még egyszer mondom, nekem ez egy tanulópénz, amikor dr. Selmeczi Gabriellára nézek, aki nincs a teremben, és folyamatosan öt-tíz-húsz évvel ezelőtti cikkeket olvasgat fel, hogy ki mit mondott, mit tett, mit nem tett, vagy éppenséggel mennyi pénzt tett el, vagy nem tett el, vagy hova mentek.

Biztos, hogy fontos dolog, de ezzel a jelen pillanatban vagy a jövőben nem nagyon fogunk tudni segíteni az egészségügyön, hanem most ebben a pillanatban tudunk segíteni, vagy holnap, vagy holnapután, akár magánemberként, akár politikusként, akár családapaként, vagy legyen az bármely listás vagy körzet képviselője, aki a saját körzetében tud dolgozni.

Én Vas megyéből, Szombathelyről érkezem, és amikor önkormányzati képviselőként dolgoztam, akkor mindig kiemelt fontosságúként szerepelt az egészségügy és annak a támogatása. De ebben szerintem képviselőknek is ‑ és nem szerintem, hanem ebben is szerintem mindenki egyetért ‑ példát kell mutatnunk. A példamutatás az, hogy hitelesek vagyunk, és azok a dolgok, amiket felvezetünk vagy elmondunk, azok ülnek is, és mind a jelenben, mind a jövőben megvalósulnak.

Májusban, amikor képviselő lettem, az egyik első felszólalásomban a mentőhelikopter-bázis ügyével foglalkoztam, és itt jó pár dolgot szeretnék majd 15 perces felszólalásomban érinteni. Az első lenne ez a légimentőbázisokkal kapcsolatos, amit én költségvetési módosítással javasoltam, és sajnálatos módon a kormány ezt leszavazta és nem támogatta.

Hogy miről is beszélek: ha már egészségügyi légimentés és életmentés, akkor azt gondolom… ‑ és itt Rétvári úrra nézek, ő jelen volt azon a felszólalásomon, amikor elmondtam, hogy ma Nyugat-Magyarországon van egy olyan vakfolt, ami közel 700-800 ezer embert érint, ez pedig a légimentőbázis kérdése. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy Nyugat-Magyarországon, Budaörsön, Sármelléken és Balatonfüreden vannak olyan légimentőbázisok, ahonnan az uniós előírásnak megfelelően 15 percen belül kell hogy kiérkezzenek. Akkor is elmondtam, most is elmondom, hogy minden egyes egészségügyben dolgozó úr és hölgy mellett emelem a kalapomat, és mindenkiről, aki az egészségügyben dolgozik, azt gondolom, hogy a legmagasabb szinten lehet beszélni. De amikor évtizedes problémáról beszélünk, és egy olyan problémáról beszélünk, ahol ebben a régióban, Nyugat-Magyarországon, legyen az Győr, Sopron, Szombathely, Mosonmagyaróvár körzete, nincs a légimentőbázisnak biztosítva az, hogy 15 percen belül kiérkezzenek, ott azért tudni kell mindenkinek, hogy minden egyes perc óriási lehetőséget ad a túlélésre, és óriási lehetőséget ad, hogy valaki túléljen egy balesetet.

Az esélyegyenlőség jegyében is elmondtam akkor a felszólalásomban, és közel kétmilliárdos költségvetési módosítást kértem, hogy valósuljon meg egy ilyen légimentőbázis, ugyanis régóta szeretnék akár a polgármesterek, akár a körzetek képviselői, de még fideszes polgármesterek is, akik jelenleg még nem merik a nevüket adni ehhez a kezdeményezéshez, de tudják ők is nagyon jól, hogy ezen vakfoltban Nyugat-Magyarországon 15 percen belül nem lehetséges az, hogy a légimentőbázisnál a helikopterek kiérkezzenek.

(5.50)

Úgyhogy továbbra is kérem azt, hogy amennyiben erre mód és lehetőség lesz, és költségvetési fedezet, és minden költségvetési fedezetnél azt mondom, hogy ez akarat kérdése, nem lehet egy-két milliárd forint kérdése az, hogy egy ilyen légimentőbázist létrehozzunk, és Nyugat-Magyarországon ez megvalósuljon. Úgyhogy még egyszer szeretném aláhúzni, hogy ma jelenleg Magyarországon 8 mentőhelikopter van, 7 állandó bázis, amely Nyugat-Magyarország, Kelet-Magyarország régióit ellátja. Budaörs a központ itt, Budapest mellett, de a 7-8 ezret (sic!) érintő Vas megyében, Győr-Moson-Sopron megyében jelen pillanatban ez az ellátás nem biztosított.

És ha már a tényekről beszélünk, és hogy kicsit kényesebb kérdéseket is karcoljak egy ilyen vita során, akkor három olyan címet szeretnék felolvasni, amelyben írásbeli kérdéssel fordultam önökhöz, és azért majd kíváncsian fogom várni a válaszokat, és kíváncsian fogom várni azt, hogy jelen helyzetben ezekre milyen választ és milyen érdemi iratot tudnak majd a kezünkbe adni.

Az egyik az, hogy az adósságban úszó állami intézményekkel mi a terve a kormánynak ‑ kérdeztem miniszter urat. A Magyar Államkincstár által közzétett információk szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2022. szeptember 30-án 78,4 milliárd forint volt, tehát a tartozásállomány a 2022. augusztus 31-ei állapothoz képest egyenlegében 19,1 milliárd forinttal nőtt. A tartozásállomány, teljes összegében az állammal szemben fennálló tartozás 0,9 milliárd forint, a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya, amelyből 2,3 milliárd forint államháztartáson belüli tartozás, 77,5 milliárd forint.

A tartozásállományból 38,4 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel, beleértve a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazat háttérintézményeit. Ebből az állammal szemben fennálló tartozás 0,6 milliárd forint, a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 37,8 milliárd forint, amelyből 0,9 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

A következő: nem messze a régiómtól, egy ajkai kórház segítségével kapcsolatos írásbeli kérdést tettem fel, adósságban úszó ajkai kórházról van szó. A Magyar Államkincstár szeptemberi adatai szerint meghaladta a 63 milliárd forintot a Belügyminisztérium által tartozott intézmények adóssága. (Sic!) 2022 májusa óta idetartoznak az egészségügyi intézmények, kórházak, tankerületek, iskolák, szociális intézmények, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek is.

A belügyminiszter által kiadott utasítás szerint a kórházaknak újra kellett tervezni a 2023-as költségvetését, emellett október 31-éig a béreken felül csak a betegellátással összefüggő, tételesen engedélyezett számlákat fizethették ki, ami információim szerint nem kis fejtörést okozott a kórházak vezetőinek, mivel többségükben eleve folyamatosan duzzad az adósság.

A Dunántúlon kiugróan magas az ajkai Magyar Imre Kórház adósságállománya, amely a MÁK információi szerint 1 milliárd 311 millió forint, amely a betegellátással nem közvetlenül összefüggő számlák kifizetésének visszatartása, engedélyeztetési eljárása miatt tovább növekedett, ezért az alábbi kérdések merültek fel, amelyeket sorolnék. Okoz‑e mindez likviditási gondot az intézményeknek? Várható‑e az adósság konszolidálása a kormány részéről? A havi bérköltségen kívül hozzávetőlegesen hány százalékát teszik ki az összes költségnek a betegellátással nem közvetlenül összefüggő kiadások? A dráguló élelmiszerárak miatt az egy évvel korábbihoz képest hány százalékkal nőtt a kórházi étkeztetés költsége? Miként érinti a kormány intézkedése az ajkai kórház fertőző osztályainak felújítási munkálatait? Valamint az ötödik kérdés: milyen lépéseket tervez az ajkai kórház vezetése a kiadások csökkentése érdekében? Kérem majd válaszukat.

A végére hagynék egy olyan témát, amelyet Lukács László képviselőtársam már emlegetett, ez pedig a vérplazmakérdés. „A vérplazmával kapcsolatos befolyó összegeknek mekkora része jut az Emírségekbe” címmel írtam ezt a kis feliratomat, amit ha megengednek, elmondanék. A vérplazma létfontosságú gyógyszeralapanyagként szolgál, mivel szintetikus úton nem állítható elő, életmentő gyógyszerek készülnek belőle, többek között immunhiányos betegek, égési sérülések, transzplantáció, vérzékenység, autoimmun betegségek kezelésében használható.

Magyarországon több mint 4 ezer embernek van szüksége nap mint nap életmentő vérplazmaalapú gyógyszerekre. 2020-ban a Covid-19 miatti korlátozások következtében a plazmaadók száma érezhetően visszaesett, azóta ez szerencsére ismét növekedést mutat. A vérplazmahiány nagy probléma, hiszen életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek belőle.

A plazma feldolgozása és a terápia között eltelik néhány hónap, ezért az ellátásban előreláthatóan 6-12 hónapon belül fennakadás lehet. A vérplazma útja a levételtől a felhasználásig kacifántos, mivel a véradással ellentétben a vérplazma hatalmas üzlet, a pénz nagy része donorok helyett begyűjtő cégeknél csapódik le, amelyek külföldre értékesítik a magyarok által adott vérplazmát, így sem a vérplazma nagy része, sem profit nem marad a határokon belül, hanem az feltehetően az Emírségekbe, offshore homályba vész.

A Plasma Expert Kft. leányvállalatai az ország különböző pontjain működő centrumokban, Ajkán, Békéscsabán, Kecskeméten, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán és Veszprémben gyűjtik a vérplazmát, tőlük folynak be a százmilliók. A Plasma Expert Kft. értékesítésének nettó árbevétele tavaly megközelítette a 6 milliárd forintot, a plazmagyártásból 1,7 milliárd forint folyt be.

Tisztelettel kérdezem a miniszter urat, a vérplazmahiány nagy probléma, felmerül a kérdés, hogy a magyarok által adott vérplazma mekkora része marad itthon, és a profit miatt mekkora része jut az Arab Emírségekbe.

Amivel a mondókámat kezdtem, azzal is szeretném befejezni közel tíz perc után. Nagy-nagy reményeim szerint, amikor majd ez a vita befejeződik, talán minden egyes politikai párt képviselője, és aki felszólal az egészségügyi törvénnyel kapcsolatos felszólalásban, nagyon-nagyon remélem, hogy a jelenről és a jövőről fog beszélni, és azért fog tenni, mert azt gondolom, azok a viták, amelyek a múltban, ahogy kezdtem, évekkel, évtizedekkel ezelőtti problémákat vetettek fel, hogy ki mit tett a múltban, azzal nem fogjuk előrevinni az egészségügy problémáját, hanem most a jelenben mindenkitől azt kérem, hogy tegye meg a lehető legkorrektebb, legtisztességesebb és a lehető leggyakoribb kérdéseket. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam.