Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A kormány, a frakció és az Állami Számvevőszék szentháromsága után nézzük meg, hogyan néz ki az a valóság, amit a családok, az ország érzékel, mert értem azt, hogy önök teljes összhangban vannak, és megdicsérik önmagukat, hogy 2021-ben tökéletesen végezték el a munkát, csak egyetlenegy baj van, hogy annak olyan súlyos következményei lettek, ami az ország mai állapotában is visszaköszön. Óriási az infláció, a gazdasági növekedésük olyan túlerőltetett volt akkor, ami lehetetlenné teszi azt, hogy Magyarország normális pályán haladjon, hiszen az, amit tettek ‑ és nézzük akkor előbb itt önmagában a költségvetés elfogadásának körülményeit, a tervezési gyakorlatot ‑, bár államtitkár úr erre vonatkozó kritikámat, kritikánkat ismeri, de szeretném ezt újra megerősíteni önben, hogy az önök által használt megoldás nem jó.

A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában szinte teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetés gazdaságpolitikát meghatározó, irányadó jellege. Az Állami Számvevőszék elnöke éppen arról beszélt, hogy az Országgyűlés feladata ennek elvégzése, de a kialakított szabályok és az önök eljárása erre nem tesz lehetőséget. Ha az Állami Számvevőszék elnöke kíváncsi erre, akkor személyesen és részletesen el tudom mondani, hogy miért gondolom ezt. Ma az Országgyűlés nem tud megfelelni ennek a szerepnek.

(10.00)

Az éves költségvetések előző tavaszi, vagyis a nemzetközileg szokásosnál mintegy fél évvel korábbi elfogadása a deklarációkkal ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a kiszámíthatóságot. Tavasszal még nem állnak rendelkezésre az előző évi bázisadatok, a parlamentben még nem fogadták el az ország zárszámadását. A költségvetés túl korai szentesítése után körülbelül fél évig változnak, alakulnak a hazai gazdasági reálfolyamatok, továbbá a világgazdasági feltételek is módosulnak. Ezért általában és teljesen értelmetlen a kormány ez irányú gyakorlata, de még inkább az utóbbi években a koronavírus-járvány hullámai, valamint a gazdasági válság miatt. A makacsul időnek előtte áterőltetett büdzsé helyett inkább a többéves, középtávú kiadási keretet volna indokolt alkalmazni, amit egyébként az OECD is javasol. A konvergenciaprogram ehhez hasonló, de nem azonos értékű, hiszen a parlament elé nem kerül be, és a kormány nem tartja fontosnak, hogy erről tárgyaljon a parlamenttel.

Ugyanakkor a kormányzat parlamenti döntés nélkül pusztán rendelettel is dönt, és dönthetett az új kötelezettségvállalásokról valamilyen adott kiadási előirányzat terhére. Önök ezzel éltek is, és én azt mondom, a későbbiekben részleteiben is kifejtem, önök ezzel vissza is éltek, és nem csak pozitív döntéseket hoztak. Így a kívülről már évek óta áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatokat a kormányzat a kényszereknek és megfontolásainak megfelelően gyakorlatilag bármikor saját hatáskörben módosíthatja.

A 2020-21. évi költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó volt a veszélyhelyzet kihirdetése, mely lényegében rendeleti kormányzást és ezzel a költségvetési folyamatok feletti totális kormányzati kontrollt vezetett be. A 2021. évi költségvetés tavaszi, majd nyári és év végi módosításai többször is úgy adtak szabad kezet a kormánynak, hogy azt kormányhatározatban kénye-kedve szerint módosíthatta, előirányzatokat csatornázhatott át, milliárdokat parlamenti kontroll nélkül.

Elöljáróban további ilyen általános megállapításokat, összegzést szeretnék mondani, melyeket a későbbiekben egyébként részletesen is szeretnék kifejteni. A 2021-es központi költségvetés több fontos elemét tekintve lényegében már tavaly tavasszal megbukott. A jelenleg érvényes szabályok szerint a költségvetés ugyanakkor mindaddig változtatható a Költségvetési Tanács hozzájárulása nélkül, amíg a módosítások csak strukturálisak, és nem érintik a fő sarokszámokat. Természetesen az ilyen változtatásokhoz is mindenképpen szükség volna a parlament jóváhagyására, a kormány azonban általában erre sem ad, még egyébként a kétharmados többségük ellenére sem, hanem elintézi a módosításokat kormányrendeletekkel, egyes alapok közötti átcsoportosítással. Ennek eredményeként a fideszes költségvetések évek óta átláthatatlanok, tele vannak trükkös megoldásokkal, számításokkal. Kérdéseinkre, leveleimre válaszként miniszter úr azt válaszolta, hogy tessék olvasni több Magyar Közlönyt, és akkor az majd segít. Ez, azt gondolom, hogy ma már nemcsak parlamenti képviselőknek, hanem az ország költségvetést figyelő, nyomon követő szakértői és sajtómunkatársai számára is a teljes átláthatatlanságban van.

A jelenlegi zárszámadásitörvény-javaslat nem tartalmaz összehasonlító adatokat, ami alapvető tartalmi hiányosság, ez ugyanis tükrözi a költségvetés korábbi elfogadását és a módosításokat megalapozó makrogazdasági elemzés és prognózis teljes hiányát, az eredeti és módosított bevételi és kiadási összegek összehasonlíthatóságának, korrektségének vizsgálhatatlanságát. Ebből az következik, hogy tulajdonképpen a zárszámadás azokat az eredményeket tartalmazza, hogy ahogy alakult, éppen úgy volt jó. Ez az, ami, azt gondolom, hogy mindenkinek elfogadhatatlan.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az elmúlt időszak igazolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági gondok leküzdésére korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek, amennyiben önök úgy látják, jól szolgáltak. Az intézkedések azonban alapvetően továbbra is a gazdaság túlfűtését célozták, értelmetlen presztízsberuházásokat ösztönöztek még a járványveszély időszakában is, miközben a válságban elszegényedők támogatására jóval kevesebb forrás jutott, mint amire szükség lett volna.

A magas hiány nagy részben nem a válságkezelésre, hanem az önök által, itt mindannyiuk által emlegetett újraindításnak nevezett, a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és a vállalatfelvásárlásainak támogatására már korábban elhatározott, gyakran csak presztízscélokat szolgáló fejlesztések segítésére szolgáltak. Tételes felsorolást lehet ebben megtenni, és a későbbiekben teszek is.

A pénzügyminiszter egy 2021 tavaszi nyilatkozata szerint a tényleges járványügyi védekezésre az erre a célra tervezett 5000 milliárd forintnak csak 20 százalékát költötték, Varga Mihály nyilatkozata szerint. Mindez a 2022. évi választásokat megelőző osztogatással és egyébként ennek számos elemével egészült még ki. A nyugdíjrendszerben összességében strukturális változások nem voltak 2021-ben sem, a rendszert az elmúlt 12 évben végig megtartották, és csak az inflációval arányosan emelték a nyugdíjakat, miközben egyébként a svájci indexálás rendszere már évek óta alkalmazható lett volna. Ezzel önök, és ahogy államtitkár úr itt az expozéjában el is mondta, egy dolgot vállaltak: a reálérték megőrzését. De megfeledkeztek arról, hogy eközben a magasabban emelkedő bérekből következően jelentős inflációs spirál indult el, ami azt jelenti, hogy egyébként a nyugdíjasok pedig egyre szegényebbek lettek. Ez az, amit önök vállaltak, és ezt biztosították a nyugdíjasoknak. Túl azon, hogy a nyugdíjak emelése évek óta eleve elmarad a gazdasági növekedés ütemétől, egyre jobban szétnyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között is, és ez a tendencia 2021-ben folytatódott.

A helyhatóságok önállósága nem állt helyre, továbbra is meg voltak fosztva a közszolgálati funkcióiktól és nagyrészt a tulajdonuktól is az államosításukkal. Az önkormányzatok feladatainak jelentős részét elvették, de azokat a központi szervek elégtelenül végzik, ráadásul a forrásokat elvonták, így a szolgáltatások minősége és annak hozzáférhetősége jelentősen csökkent az önkormányzatoknál, illetve ami az állampolgárokat érinti. Ez különösen nagy hatással van most a gazdasági válság idején, amikor egyébként a leginkább rászorultak például ügyfélszolgálaton sem tudják elérni, hogy egy értelmes választ kapjanak arra, hogy éppen a rezsiszámlájuk, az energiaszámlájuk miért úgy néz ki, ahogy kinéz. Ez is épp egy példa arra, hogy az önkormányzatok feladatainak jelentős részét elvették, nem segítik őket. Elfogadhatatlan finanszírozási állapotok alakultak ki, a jelenlegi modell nem tekinthető önkormányzatinak, nem demokratikus, ráadásul nem is hatékony, amit önök csinálnak.

Az egészségügy területén folytatódott az a többéves tendencia, amely szerint a kormány burkolt célja a lakosság egy részének a magánegészségügybe való terelése. 2020-hoz képest mindössze 0,4 százalékkal növelték a kiadásait, miközben az infláció 5,1 százalékkal növekedett. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kormány lemondott a közegészségügy fejlesztéséről. A helyzetet rontja még, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak csak 67-69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 8 százalékponttal alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál. Ez ugyanis lényegében azt jelenti, hogy az, amit az állami rendszer nem fedez, azt az állampolgárok a saját zsebükből kell hogy finanszírozzák.

(10.10)

Az előzőek alapján azt gondolom, hogy ebből nyilvánvalóan és egyértelműen következik, hogy teljes egészében vissza kell utasítani ezt a zárszámadási törvényt.

A kormány indoklása természetesen egyértelműen pozitív, mint ahogy itt elöljáróban jeleztem is, optimizmust sugároz minden oldalról, a számokból ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan jól kimutatható a Fidesz-kormány gazdaságfilozófiája és társadalompolitikája is.

A KSH adatain túlmenően a tartalmi értékelés nagymértékben torzít, kizárólag a pozitív elemeket nagyítja fel, és nem beszél a társadalmi feszültségekről és az elszegényedésről sem. Ennek hű követője egyébként az Állami Számvevőszék, amely mindezt figyelmen kívül hagyja, és erről egy szót sem ejt. Elhallgatja azt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott támogatások, garanciaprogramok, egyéb kedvezmények jó része más források egyszerű átcímkézése volt, és nem jelentett érdemi segítséget, érdemi többletet a korábbihoz képest. Elvonások, és utána pedig egy helyre összpontosítás, és annak rossz felhasználása az, ami egyébként ezt az időszakot is jellemezte.

Az sem derül ki a beszámolóból, hogy a támogatások elsősorban nagy létszámú vállalkozásokat segítettek, de semmilyen támaszt nem adtak a leginkább rászorulóknak ‑ egyébként tekintsük úgy, hogy mikro-, kényszervállalkozókról beszélek ‑, egyszerűen cserben hagyták őket, és ne beszéljünk az állásukat elveszítettekről, akiknek önök 90 napos lehetőséget biztosítottak arra ebben az időszakban is, hogy munkahelyet találjanak. Ez az, ami a lehetetlen kategóriába tartozik. Abban az időszakban is 12 hónapnál hosszabb idő kellett ahhoz, hogy valaki munkát találjon.

Ki kell emelni, hogy a zárszámadási törvény táblázatai nem tartalmazzák a 2021. évi tervszámokat és a 2020. évi bázisév adatait sem. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti a költségvetés teljesülésének értékelését, hiszen minden úgy jó, ahogy történt, kedves államtitkár úr. Az mindenesetre fontos megállapítás, hogy a költségvetés alakulásában a legszembetűnőbb a hiány elszállása. Az eredeti hiányszámokhoz képest a hiány csaknem a duplájára növekedett, ami jól mutatja, hogy az előrehozott költségvetés-készítés teljesen értelmetlen. Papír, aminek semmi köze nincs a valósághoz, a kormánynak erre nincs is szüksége, átláthatatlan tengerben készülnek az éjszakai módosítások és átcsoportosítások. Kérdésre pedig, ahogy említettem, arcátlanul jön a válasz: olvassunk több Magyar Közlönyt.

Az eredeti előirányzatok a bevételi oldalon részben módosultak. Az év közben, 2021 áprilisában, majd nyáron, végül decemberben is sor került a költségvetés parlament általi módosítására. Ezek során részben lényegtelen, egyes alapok elnevezésére, részben a hiány és a GDP-növekedés javítására vonatkozó változtatásokat szavaztak meg. Egyik számot sem sikerült eltalálni, a hiány elszállása mellett a módosított növekedési szám is nagyságrendekkel eltér a tervezettől.

A tervezők szakmaiságára jellemző, hogy az ÁSZ akkori kritikája ellenére nem változtattak a fő számokon, amennyiben a százalékos hiány adathoz nem passzoló abszolút számot sem illesztették. A kritikának aztán meg is lett az eredménye, azóta új Állami Számvevőszék-elnök van már. (Nacsa Lőrinc: Jaj, istenem!)

A decemberi módosítás lényege az volt, hogy mintegy 300 milliárd forintot kiszórtak a közelebbről meg nem nevezhető állami intézményeknek a Gazdaság-újraindítási Alap terhére. Megjegyzendő, hogy az év folyamán a kormány a bevételi és kiadási fő számokon belül, parlamenti jóváhagyás nélkül, kénye-kedve szerint módosítgatta az előirányzatokat. Normális esetben a jogállami keretek között ehhez sem lett volna joga, de a Fidesz rendre visszaél a veszélyhelyzettel, és jellemzően az emberek véleményének figyelmen kívül hagyásával jár el. Szeretném erre ismét felhívni az Állami Számvevőszék elnökének figyelmét, hogy az ön állításával szemben ez a tényszerű helyzet.

A valóságban a 2021-es költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdésére, nem teremtett hosszabb távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem tudta enyhíteni a várható lökéshullámot, egyidejűleg fenntartani a szociális békét. Azt gondolom, hogy az azóta eltelt idő bőven bizonyítja mindenki számára, hogy sajnos ez következett be. Hiába hívtuk akkor fel a figyelmet erre, ezt figyelmen kívül hagyták.

A kormány nagyszabású hatalomvédelmi sokkpropagandájával kísért gazdaságvédelmi programot folytatott. Megjegyzendő, hogy az intézkedések nem valós költségvetési impulzusa gyakorlatilag semleges vagy rendkívül csekély költségvetési szerepvállalást jelentett, tehát a legtöbb programelem egyszerűen költségvetési átcsoportosításból eredt, és nem pedig addicionális feltételekből. Ezt a gyakorlatukat a mai napig is folytatják, hiszen minden olyasmit, ami többletet kellene vállalni, mással fizettetik ki. Például a benzinársapkát, amelyet államtitkár úr is emlegetett, a kereskedőkkel fizettetik ki, a benzinkutasokkal fizettetik ki, a magasabb áron beszerzett benzin költségének és annak olcsóbban való értékesítésének különbségét pedig ilyen módon gyakorlatilag ők kényszerülnek kifizetni.

Ráadásul a meghirdetett Gazdaságvédelmi Alapból, mint ahogy mondtam, többször is komoly összeget csoportosítottak át olyan célokra, amelyek nem voltak összefüggésben a járvánnyal, illetve a gazdasági válsággal. Noha a magyar beruházási ráta a második legmagasabb az Európai Unióban, lényegesen felette van a többi visegrádi országénak, az állami beruházási ráta pedig a legkiemelkedőbb, a kormány továbbra is folytatta a beruházások gyorsítását. Esztelen beruházásokat hajszolt, amivel túlpörgette a megrendeléseit, és ezzel igen magas inflációt hajtó árnövekedést állított elő az építőiparban is.

Ennek egyik példáját is tudom mondani. Következményként a lakásárak igen jelentősen emelkedtek, a hitelszükséglet ezek megvásárlásához jelentősen bővült, és egyik következménye csak az, hogy az albérleti árak 100 ezer forintról 150 ezerre, majd egyébként mára majdnem 250 ezer forintig jutottak el. Ez pedig lakhatási válságot teremtett, miközben a Fidesz nem akart mást, csak a választási hatalmát megőrizni, és ezzel gyakorlatilag a családok és fiatalok újrakezdési és életkezdési esélyeit rombolták le. A hatalomvágyban megjelenő kíméletlenség tudatos volt, pontosan tudták, hogy mi fog történni, és mégis megcsinálták. Nem számítanak ma sem az emberi életek százezrei, csak hogy ki mennyit tudott magának összekaparni, ez az önök elmélete.

Ez mértékben és bizonyos struktúrájában is irracionális inflációs és hiánynövelő hatású volt, egyébként 2022-ben az elszálló infláció és a szegénység növekedése is ennek a már 2021-ben elhibázott gazdaságpolitikának köszönhető. Magyarázat csak a lojális tulajdonosi csoportok kedvezményezése, illetve a választások előtti hangulatjavítás szándéka lehetett. Végeredményben mindaz, amit tettek, jelentős túlfűtöttséghez vezetett.

A volumenektől függetlenül a Fidesz-kormány intézkedései elkapkodottak és strukturálatlanok voltak, nem differenciáltak a gazdasági szereplők között. A nemzetgazdasági, illetve makroszintű megközelítés helyett inkább csak ágazati szempontok domináltak. További jellemzőjük volt, hogy szinte teljesen hiányoztak belőlük olyan intézkedések, amelyek gyors segítséget jelentettek volna az állásukat elvesztő, amúgy is rossz körülmények között élők számára.

A családtámogatási előirányzatok ugyan növekedtek, de ahogyan a korábbi években, 2021-et illetően is államközpontúak voltak a kiadások, és egyébként nem segítettek eleget az embereknek.

(10.20)

A családtámogatást csak a közepes és magasabb jövedelműek tudták teljesen kihasználni, ez vonatkozott a sokgyerekesek autóvásárlási kedvezményére is például. A reformoknak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak a nyomait sem lehet fellelni egyik nagy elosztórendszernél sem.

Az egyik fő kegyelt az egyébként továbbra is ellenőrizetlenül hagyott sport maradt, a látványsportokat támogató cégek kiemelt kedvezményekre számíthattak. Egyébként erre a területre 168 milliárd forintos támogatást fordítottak. Mindezt olyan időszakban tehát, amikor a veszélyhelyzet miatt a gazdaság újraindításának szükségessége lett volna meg.

A Fidesz szociális érzéketlenségét mutatja az is, hogy a minden gyerek után, így a szegény szülőknek is járó családi pótlék 2008 óta változatlan maradt, így 2021-ben is. Ugyancsak 2008 óta a minimálnyugdíjat változatlannak tartották meg, ebben az évben is, 28 500 forinttal számoltak az előirányzatok. A honvédelmi kiadások jelentős emelése kiugró az ágazatok között, bár a keret még így is kevesebb, mint a GDP 2 százaléka. A járvány elleni védekezés központi tartalékából 432,8 milliárd forint felhasználása történt meg a járvány elleni védekezés kiadásainak finanszírozása érdekében a központi költségvetési szerveknél.

A gazdaság-újraindítási program előirányzatánál 973 milliárd forint átcsoportosítás történt a költségvetési szervek, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok javára. A Beruházási Alap részére 31,4 milliárd forint támogatás átadása történt. Érdemes kiemelni az előirányzaton a tartalékok kérdését is. Több száz milliárd forintnyi tétel egyértelműen azt a célt szolgálta 2021-ben is, hogy a kormány, megkerülve a parlamentet, kedve szerint osztogathasson pénzt. Ugyanis amíg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, addig a tartalék felhasználásáról egyszerűen kormányhatározatokban döntenek. A határozatoknak, amelyek így megjelentek, elvileg még azt sem kell megnevezniük, hogy pontosan mire is kell költeni ezt az összeget, így el lehet kerülni a költségvetés módosítását, továbbá a pénzek jobban eldughatók. Na, ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a miniszter úr, hogy tessék több Magyar Közlönyt olvasni, azonban abból ennyit lehet látni, kérdésekre pedig nem hajlandók válaszolni. Tehát, államtitkár úr, ne tessék csodálkozni azon, ha a számonkérés lehetőségével élve, mely a parlament joga, ezt megtesszük.

A megjelent határozatokban szereplő összeg 35-40 százaléka általában a kormány működtetésére ment el, további célok voltak egyébként a sport, az önök megfogalmazásában a migráció kezelése, valamint határon túli programokat és egyházakat finanszíroztak ezekből az alapokból. Tehát a Gazdaság-újraindítási Alap programjából ezeket tartották önök a legfontosabbnak. A központi tartalék mértéke ugyanakkor 2021-ben jóval alacsonyabb volt, mint korábban, 210 milliárd forint, miközben 2020-ban egyébként 500 milliárd forint volt. Ez jól mutatta azt is, hogy a kormány már a tervezéskor is a hiány elszállására számított, az EU válság miatti engedékenysége alapján ezt megtehette, és ezért tervezte alul a tartalékokat.

A társasági adó bevételei 19,5 milliárd forinttal haladták meg a módosított előirányzatot. Az általános forgalmi adó címen 5397 milliárd forintnál több bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely az éves előirányzatnál 380 milliárd forinttal volt több, ennyivel haladta meg. A személyijövedelemadó-bevételek 2021. évi teljesítése az eredeti előirányzathoz képest 205 milliárd forintos növekedést mutatott, a módosított előirányzatot pedig 170 milliárd forinttal haladta meg. Tehát ebből is következik, hogy az önök tervezése minimum sikertelen volt erre az évre vonatkozóan.

A közmédia szolgáltatásaira és tömegkommunikációra 2021-ben 97,2 milliárd forintot fordítottak, arra a médiára, amely kizárja és ellehetetleníti az ellenzéki vélemények megjelenését, mely hazai és nemzetközi kritika tárgya. Erre önök közel 100 milliárd forintot, százezermillió forintot költenek el. Ez, azt gondolom, mind hazai, mind nemzetközi szempontból is elfogadhatatlan.

A 2021. évi honvédelmi feladatok végrehajtását szolgálta 778 milliárd forint, ami a GDP 1,4 százaléka volt, korábban említettem, hogy ez nem érte el a szükséges 2 százalékot.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 4109 milliárd forint bevételével szemben 4122,7 milliárd forint kiadási főösszeggel zárta az évet, így a Nyugdíjalapról mondhatjuk, hogy egyenlegben volt, 13,6 milliárdos hiány képződött egyébként. A nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási alapokban tehát összesen 420 milliárd forint hiány következett be. A tb-alapokat a központi költségvetés összeállításakor általában nullszaldósra tervezik, így nagy hiányok itt nem szoktak jelentkezni, mégis a központi költségvetés terhére kiegyenlítve ez megoldódott.

A helyi önkormányzatok 2021-ben a finanszírozási műveletekkel együtt összesen 4867 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 7,6 százalékkal magasabb volt ugyan, mint a 2020. évi teljesítés, de az emelkedésben szerepet játszott az állami támogatások növekedése. Az önkormányzatok működési célú támogatása, az onnét származó feladatok elvonása és a bevételei kurtítása nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben eleget tegyenek mindannak, amit egyébként vállaltak. Kezemben tartom a 2021. évi törvényjavaslatot, amely alapján mindezt a véleményt és az erre vonatkozó elszámolásokat most a parlament elé hozták.

Összefoglalva tehát: mindazt az elszámolást, amelyet 2021-re vonatkozóan elvégeztek, a Demokratikus Koalíció részéről elfogadni nem tudjuk, mert nem tett eleget annak, hogy Magyarország ebből a járványveszélyből jobb gazdasággal kerüljön ki, a családok pedig jobb helyzetbe kerüljenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)