Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ahogy már korábban elhangzott e Ház falai között, szeptember 18-án sikeresen lezárult egy több hónapon át tartó nehéz, ugyanakkor rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között, mindez az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus keretében. A magyar kormány az elmúlt időszakban az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekedett, amelynek érdekében több javaslatot is a tisztelt Ház elé terjesztett. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó törvényjavaslat is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a Bizottsággal kialakított kompromisszumos megoldásokat ülteti át a magyar jogrendszerbe. Ennek értelmében a törvényjavaslat módosítaná a 2022. november 1-jén hatályba lépett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átmeneti rendelkezéseit, valamint a vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatvány egyes tartalmi elemeit. Ezt követően új feladatkörrel ruházná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot annak érdekében, hogy hatósági jogkörben ellenőrizhesse a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való vagyonnyilatkozatok közzétételének teljesítését. Továbbá a törvényjavaslat rögzítené az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános, illetve nem nyilvános vagyonnyilatkozatok vonatkozásában.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítaná az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átmeneti rendelkezéseit. A korábban bevezetett szabályozás átmeneti rendelkezései szerint azon személyek, akik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezései alapján tesznek eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeiknek, a 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok szerint legelőször 2023. január 31. napjáig a 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint tesznek vagyonnyilatkozatot.

Az Európai Bizottság kérésének eleget téve a törvényjavaslat az újonnan bevezetett átmeneti rendelkezéseket úgy módosítaná, hogy a vagyonnyilatkozatot tevő személyek először január 31. napjáig a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint tennének vagyonnyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan azon átmeneti rendelkezések, amelyek a korábban hatályos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek továbbalkalmazásáról rendelkeztek, deregulációra kerülnének a kétszeres nyilatkozati kötelezettség elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat továbbá módosítaná az országgyűlési törvény 1. mellékletében foglalt vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványát is. Egyfelől a javaslat egyértelműsíti, hogy a vagyonnyilatkozat tekintetében nem kellene feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ, ugyanakkor ez alapján legfeljebb egy ingatlan feltüntetése mellőzhetővé válna. Másrészt elhagyásra kerülne a nyomtatványból a mezőgazdasági célú ingatlanokra vonatkozó külön táblázat, így a jövőben ezen ingatlanokról tételesen kell számot adni.

A törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel, amely alapján a hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. Az átláthatósági hatósági eljárás tovább erősítené a már létrehozott központi információs közadat-nyilvántartás felület által biztosított közadat-nyilvánosságot. A törvényjavaslat értelmében hatósági jogkörben történő eljárás során a hatóság hivatalból és bejelentés alapján járhatna el, illetve jogsértés esetében a jogsértés megállapítására, annak megszüntetésére való felhívásra. Amennyiben ennek a kötelezett az előírt 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, a hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult. Mindezekkel összefüggésben a törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 2011. évi CXII. törvény vizsgálati eljárása alól a központi információs közadat-nyilvántartás felületével összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kivonná, ekként bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az Európai Uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett őrködő Integritás Hatóság működésére vonatkozóan is tartalmaz kiegészítéseket a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében, az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint. Az átláthatóság elvének való megfelelés érdekében a törvényjavaslat rögzítené az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános, illetve nem nyilvános vagyonnyilatkozatok tekintetében.

A kormány továbbra is elkötelezett az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására. A törvényjavaslat bizottsági aggályokat hivatott orvosolni. Annak érdekében, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)