{"cycle": 42, "id": "41-150", "date": "2022-11-22", "ulnap": 41, "seq": 150, "speaker": "Dr. Dávid Ferenc (DK)", "p_azon": "d041", "faction": "DK", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/2029 A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról", "iromany": "T/2029", "duration_s": 354, "position": null, "chars": 4810, "paragraphs": ["DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, és köszönöm Fónagy János miniszterhelyettes úrnak és F. Kovács Sándor úrnak, hogy megvilágították e törvényjavaslat módosítását. Valóban szakmai jellegű előterjesztés volt.", "Miután igen korrektül elmondták azokat a pontokat, amelyek a különleges munkavállalói programra, az önkéntes biztosítópénztárakra, a jelzálog-hitelintézetekre és a tőkepiaci megjegyzésekre vonatkoznak, én ezekbe a kérdésekbe nem bonyolódnék bele, mert ezek valóban az én felfogásom szerint elsősorban szabályrendszert állapítanak meg, és próbálják ‑ hogy mondjam ‑ beszegni a fülét ennek a témakörnek. Viszont van egy olyan téma, amelyről, ha megengedik és türelmük van, hosszabban beszélnék, mégpedig a kriptoeszközök használatáról, és őszintén mondom, a végén érezni fogják, hogy bennem ez vált ki, nem is ellenérzést, hanem bizonytalanságot. Ha megengedik, erről beszélnék egy kicsit részletesebben.", "(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "A fintech használata egyre elterjedtebb a magyar, főleg fiatal népesség körében, 4 millió magyar lakossági felhasználó nyitott az egyszerűbb és kényelmesebb pénzügyi megoldásokra, és a teljes online ügyintézés érdekében akár szolgáltatót is váltana. Az Eurostat felmérése szerint ‑ ez nem hangzott el az előterjesztésekben ‑ magyar tekintetben viszonylag erős befektetői bizalom van a fintech- és a kriptovalutákat érintően. 2020-ban 146 fintechtevékenységgel foglalkozó, aktívan működő vállalat volt hazánkban. Ezt lehet kevesellni, lehet sokallni, de nem arról van szó, hogy három-négy cégről beszélünk. Pontos adatok sajnos nincsenek, de Magyarországon a kriptoeszközökben tartott vagyon mértéke 300 milliárd forint nagyságrendre saccolható. Bár sok országban a kriptovaluták legálisnak minősülnek, a szakértők többsége piramisjátéknak, rendkívül kockázatos szerencsejátéknak tartja a kriptoeszközökbe való befektetést. Az EU-s szabályok miatt tagországonként a kriptovalutákba történő befektetést nem lehet megtiltani a devizabelföldiek számára ‑ ez a teljes devizaliberalizáció mellett egyébként sem lenne lehetséges ‑, ugyanakkor nem fűződik semmilyen nemzetgazdasági érdek ahhoz, hogy a belföldiek kriptovalutában tartsák a megtakarításaikat.", "2019-ben három különböző fintechstratégia jelent meg Magyarországon: 1. a „Digitális jólét” program keretében elkészült kormánystratégia; 2. a Magyar Nemzeti Bank fintechstratégiája; 3. a Magyar Bankszövetség 22 pontos javaslata.", "A stratégiák közös célkitűzése egy olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést eredményezzenek. A javaslatok között megtalálható az országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok bevezetése, a papírmentes ügyintézés biztosítása, a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése, a bankszektor digitalizációjának elősegítése. Jelenleg a fintechvállalatok működési engedélyhez kötöttek, amit a Magyar Nemzeti Bank ad ki.", "A kriptovaluták adózása tekintetében 2022. január 1-jétől felére csökkent a nyereség utáni adóteher, így az eddig 30,5 százalékos adóköltség 15 százalékra csökkent. Viszont az úgynevezett fekete doboz elv értelmében csak a fiat valutára, azaz a beváltható pénzre átváltott kriptopénz adóköteles, tehát a kriptovalutában tartott vagy kriptopénzről kriptopénzre átváltott nyereség már nem tartozik az adókötelezettség hatálya alá. Tudom, hogy kicsit bonyolult, de remélem, azért valamennyire érthető. Tehát amikor belül maradok a körön, amikor kriptót váltok kriptóra, akkor nincs adófizetési kötelezettség. Törvényi szinten ebben a kérdésben nem sok előrelépés történt a stratégiák meghirdetése óta, melyet jól mutat, hogy az MNB 2022. évi fintech- és digitalizációs jelentésében az európai uniós szintű közös szabályozáson kívül nem hivatkozik magyar nemzeti szabályozási folyamatokra. Ezért a hiányérzetemet szeretném összegző módon elmondani.", "Álláspontom szerint hiányzik a módosításból egy digitális és innovációbarát pénzügyi környezet kialakítására vonatkozó átfogó jellegű javaslat. Másrészt nem tér ki a benyújtott csomag idevonatkozó része a pénzügyi tudatosság növelésére vonatkozó elképzelésekre esetleg iskolai foglalkozások utáni kurzusok keretében, és nem tesz javaslatot az előterjesztő arra vonatkozóan, hogy célszerű lenne az uniós trendek átültetése a magyar jogrendbe, esetleg egy újonnan bevezetett és nevesített kriptoadórendszer beállítása.", "Mindezen hiányosságok miatt a Demokratikus Koalíció nem támogatja a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló T/2029. számú indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)"]}