Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, visszautalnék vagy reagálnék Nacsa képviselő úr gondolataira, aki nagyon büszkén jelentette ki, hogy több minősítés vagy hitelminősítés kedvező az ország, illetőleg a kormány számára.

Nagyon érdekesnek tartom ezt a kijelentést és az újszerű megközelítést, ugyanis már itt voltam a 2010-es és a ’14-es ciklusban, akkor Nacsa képviselő úr még nem ült itt. Ennek a ciklusnak az elején, valamikor 2012 tájékán, amikor sorozatban negatív előjelű vélemények jelentek meg különböző, általában hitelminősítő intézetek részéről az ország, illetőleg a kormány tevékenysége kapcsán, akkor, jól emlékszem, hogy a pénzügyi kormányzat és a kormányzat más szereplői is, kivétel nélkül arról beszéltek, hogy semmi jelentősége nincs annak, hogy külföldi hitelminősítők hogyan ítélik meg az ország pénzügyi helyzetét, és különben is, nehogy már nekünk külföldről mondják meg, hogy mi a jó, mi a rossz, mi a pozitív, mi a negatív, mi a megfelelő gazdálkodás és mi a nem megfelelő gazdálkodás. Tehát amikor negatív kritikát kaptak, akkor ezt a leghatározottabban visszautasították, bagatellizálták, jelentéktelennek minősítették. Most, amikor néha kimazsolázhattak egy pozitív előjelűt is, akkor erre szinte elsősorban vagy első hivatkozási alapként próbálnak visszautalni, ami meglehetősen álságos, mint ahogy az is, hogy tulajdonképpen ‑ ezt már többször mondtam, valószínűleg rá is kényszerítenek arra, hogy megismételjem ‑ sokadszor játsszák el azt, hogy önök a sikerekért felelősek csak, minden negatív hatás pedig a külső tényezők eredménye.

(18.50)

Minden, ami az országra nézve kedvezőtlen, az azt jelenti, hogy a kormány a külső, tőle független körülmények áldozata, a szankciós infláció, háborús infláció kifejezések erre utalnak, amelyek kommunikációban kiválóak, a Rogán-művek ezt nagyszerűen megalkotta, csakhogy amikor a rezsiválság is közeledik a hideg idő beköszöntével, akkor nagyon kevés vigaszt fog jelenteni a valós intézkedések és segítség helyett az, hogy egyébként Rogán Antalék a kormányzat szempontjából továbbra is ügyesen forgatják a kommunikációs kártyákat.

Minden olyan intézkedést, amely akár az MNB-ről szóló törvényben, akár más jogszabályokban megjelenik, és az adósságfék erősítését jelenti, a Mi Hazánk helyénvalónak tartja, ugyanis nagyon leegyszerűsítve és nem túlságosan elszakmázva, eljogászkodva vagy közgazdászkodva ezt a vitát azt lehet mondani, hogy régi félelmünk, hogy amit a devizaalapú hiteleknél az árfolyamkockázat és az árfolyam-ingadozás előidézett, bizony a forintalapú hiteleknél részben az alapkamat és a kamatok emelkedése, részben pedig az ügyfelekre nézve kedvezőtlen kamatperiódusú hiteleknél pedig a szerződésben rejlő kockázat fogja előidézni. Tehát a végeredmény ugyanaz az adósságspirál lehet, az az adósságcsapda és ellehetetlenült emberek tömegei a forintalapú hiteleknél is, mint ami volt korábban, máig ható következményekkel a devizaalapú hiteleknél.

Egyrészt hadd időzzek itt el egy kicsit, hiszen akár a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabályokban, akár egyébként más jogszabályokban ideje lett volna rendezni, közel 13 esztendejük volt arra, hogy kimenekítsék az embereket a devizaalapú hitel csapdájából, ehelyett ‑ hiszen ezt nem tették meg, kommunikációs szinten igen, a valóságban nem, már a horvátok is jóval előttünk járnak e tekintetben, ott már rendezték ezeket a számlákat, nálunk még nem sikerült ‑ még a kilakoltatási és árverési moratóriumot is megszüntették 2022. június 15-ével.

Kíváncsi leszek arra, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy lesz‑e önökben ahhoz elég szociális érzékenység és empátia, a saját szavazóik iránt is, megjegyzem, úgy általában a magyar társadalom irányába, hogy a drasztikusan megnövekedett rezsiterhek lakóingatlanokra terhelését megakadályozzák, és az ilyen alapon történő esetleges árverések vagy kilakoltatások elé még kellő időben gátat emelnek vagy akadályt gördítenek, hiszen nem ismétlődhetnek meg sem a rezsiemelkedés, sem a devizaalapú hitelezés máig ható következményei, sem a forintalapú hitelek várható elszabadulása, majd aztán az árfolyamgát felrobbantása után, mert előbb-utóbb bekövetkezik, semmi nem tart az idők végezetéig. Akkor a kamatstop megszüntetésével akkora teher fog nehezedni majd az adósokra, a természetes személy adósokra gondolok elsősorban vagy akár a vállalkozásokra is, hogy elviselhetetlen terhet fog sok más egyéb kedvezőtlen gazdasági körülmény együtthatásában jelenteni. Ami tehát az adósságféket és a lakosság eladósodásának vagy eladósításának meggátolását, megakadályozását jelenti, az támogatható.

Ami egyébként pedig az MNB nyeresége és vesztesége kapcsán megjelenik, az a nagyon finom közgazdaságtani és jogi szakszövegbe meg a törvény normaszövegébe begöngyölt, becsomagolt, befóliázott beismerése annak, hogy a baj sokkal nagyobb annál, mint amit önök a kommunikációban és a politikai kommunikációs térben be mernek ismerni vagy el mernek ismerni. Önök most sem tesznek büntetőjogi szaknyelven fogalmazva egy teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást a tekintetben, hogy mekkora nagy a baj gazdaságilag, hanem különböző, akár salátatörvényekben, akár önálló törvényjavaslatokban, ami mondjuk, csak egy szűkebb szabályozási kört jelent, beismerik ezt.

Magyarul, arról szól a történet, hogy ha az MNB helyzete nyereséges, akkor 50 százalékát vagy legalább 50 százalékát az állam javára ki kell fizetni, ha pedig veszteség keletkezik, akkor azt öt évre szétterítve vagy maguk előtt göngyölítve, vagy esetleg vagyonértékesítéssel, rosszabb esetben az előbb elhangzott módon a pénznyomtatás ilyen értelemben tiltott eszközeihez nyúlva próbálják majd valahogy kozmetikázni vagy finanszírozni. Tisztázni kellene, hogy az öt évre való szétterítés a gyakorlatban mit jelent, mit terveznek önök. Ezt kérdezném is államtitkár úrtól, hogy ha bekövetkezik egy ilyen sajnos nagyon valószínű helyzet, hogy ezzel az ötéves szabállyal élni kell, akkor ez pontosan mit jelent, ennek a gyakorlati megvalósítását hogyan képzelik el. Jó lenne ezt elkerülni, jó lenne, ha erről csak elvi síkon kellene értekezni, de nem véletlenül építették ebbe a javaslatba. Ha ez nem lenne egy közelgő veszély, akkor ez a normaszövegben semmiképp nem szerepelne.

Az pedig, hogy itt akár az MNB elnökének, akár más érintett vezetőknek a fizetését megemelik, vagy a fizetésemelés idejét most látják elérkezettnek, arra persze lehet azt mondani, hogy ez egy olcsó ellenzéki fogás, és milyen kicsinyesség itt akár a jegybankelnök úr zsebében kotorászni, de pontosan olyan időket élünk, amikor ez kifejezetten irritatív jellegű, kifejezetten igazságtalan. Durván sérti az emberek igazságérzetét akkor, amikor forintalapon adósodik el a lakosság, amikor az előbb említetteknek megfelelően sajnos minden esély megvan arra, hogy a forintalapú hitelek okoznak hamarosan akkora katasztrófát, mint korábban a devizaalapú hitelek, akkor, amikor a munkanélküliség növekedésével kell számolni, nem a gazdasági fejlődés lassulásával, egyenesen gazdasági visszaeséssel, és akkor, amikor mondjuk, ilyen kérdésekben is a budapesti íróasztalok mögül meg a budapesti ablakok mögül esetleg a távolabbi, a több száz kilométerre lévő vidékre kellene tekinteni. Higgyék el, nem olcsó demagógia a részemről, mikor azt mondom, hogy ezt elég nehéz megértetni, mondjuk, azzal a Kelet-Magyarországon élő nyugdíjassal, akinek, mondjuk, nincs 100 ezer forint nyugdíja sem, azzal a Kelet-Magyarországon és Szabolcs megyében élő munkavállalóval, akinek átlagban még most sincs meg a nettó 200 ezer forintos fizetése, hogy a jegybankelnök úr most már nem elégszik meg 5 millió forint körüli fizetéssel, hanem bőségesen 6 millió forint fölé emelt javadalmazásban részesül, nem beszélve az egyéb juttatásairól.

Tehát e tekintetben érdemes lenne azért önmérsékletet tanúsítani, mert mondjuk, valószínű, hogy Matolcsy úrnak és vezető beosztású kollégáinak a magyar lakosság egyre jelentősebb részével ellentétben, mondjuk, nem kenyérre, gáz- vagy villanyszámlára kell a mostani fizetése és a megemelt fizetés különbözete, tehát az emelés mértéke. Úgyhogy valószínűleg szereznének komoly szimpátiapontokat a lakosság körében, hogyha az önmérséklet mezejére lépve vagy talajára lépve az ilyen jellegű rendelkezéseket kivennék ebből a szövegből.

Önmagában már emiatt is azt kell mondanom, hogy a Mi Hazánk nem fogja tudni támogatni ezt a javaslatot, arra pedig az előbb említetteknek megfelelően választ várok én is államtitkár úrtól, hogy hogyan kell érteni vagy értelmezni, a gyakorlatban hogy fog kinézni veszteség esetén ennek az ötéves szabálynak az alkalmazása, öt egyenlő részre kívánják osztani a veszteséget, vagy mégis itt saját maguk számára milyen fizetési könnyítést vagy konstrukciókat találnak ki. Remélem, hogy nem arról van szó, hogy itt a virtuális térben való matematika, a virtuális matek kezdődik el.

Úgyhogy egyrészt ezekre várnánk válaszokat, de talán még abban az időszakban, amikor az ellenzéki képviselők is tudnak erre reagálni. Tehát arra kérem a tisztelt államtitkár urat, hogy ne alkalmazza azt a futballban egyébként nagyon hasznos taktikát, hogy akkor akar gólt rúgni, mikor az ellenfél vagy az ellenzék erre már nem fog tudni válaszolni a házszabály rendelkezései miatt. Úgyhogy tisztelettel kérem, hogy emelkedjen szólásra. Köszönöm.