Zsigó Róbert (Fidesz)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Európa és vele Magyarország is a veszélyek korát éli, ez az évtized egy világjárvánnyal kezdődött és egy háborúval folytatódott, utóbbi már lassan kilenc hónapja tart is a szomszédunkban.

A magyar álláspont az első fegyver eldördülése óta világos: elítéljük az orosz támadást, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgetjük. Emellett pedig minden támogatást megadunk a háború elől menekülőknek. Múlt heti adat, hogy már csaknem egymillióan érkeztek Magyarországra, és ennél is több ember volt már kénytelen elhagyni a szülőföldjét, és biztonságos országot keresni a maga és a családja számára.

A háborúval kapcsolatban szintén a kezdetektől mondjuk és ma is tartjuk, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia. Ezért sem küldünk fegyvereket és magyar katonákat Ukrajna területére. Legalább ilyen fontos, hogy a NATO se sodródjon bele a háborúba. A védelmi szövetségnek is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a béke beköszöntsön.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet törékeny, hiszen a múlt héten Lengyelország területén csapódott be egy Ukrajnából indított légvédelmi rakéta, két lengyel állampolgár életét követelve. Ez is azt jelzi, hogy ha háború van, akkor valamennyi szomszédos ország veszélyben van. A NATO-tagok közötti jó kapcsolat bizonyítéka, hogy a szövetség a lehető leggyorsabban szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és mindent megtett az incidens tisztázásáért. Elkötelezettek vagyunk a NATO-alapszerződésben foglaltak iránt, és üdvözöljük, hogy valamennyi tagállam így tesz.

Tisztelt Ház! Egyes magyar baloldali nyilatkozatokban azonban nyoma sem volt a higgadtságnak. A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton vagy a momentumos Cseh Katalin is egyből a saját igazát kereste, felelőst kiáltott egy olyan ügyben, amiről órákig nem is voltak pontos információk. Egy ilyen veszélyes világpolitikai helyzetben súlyos felelőtlenség vakon vádaskodni, indulatból nyilatkozni. Csak a tények ismeretében lehet levonni a következtetéseket, ha nem ez történik, akkor pillanatok alatt veszélyes helyzetbe kerülhetünk.

A történtekből az is egyértelműen látszik, hogy a szankciók nem hozták el a háború végét, a helyzet egyre feszültebb. Hiába ígérték Brüsszelben, hogy a szankciós politika elvezet a békéhez, ma nem látszik a háború vége. Ráadásul, ha valaki szankciók révén beavatkozik egy katonai konfliktusba, akkor állást is foglal, és tesz egy lépést az egyik harcoló fél irányába, vagyis a háború felé.

Tisztelt Országgyűlés! Egyre több olyan intézkedést hozott Európa, amellyel maga is részévé vált a konfliktusnak. Elég csak arra gondolni, hogy míg eleinte fegyvert sem akartak szállítani, ma már pusztító fegyvereket is szállítanak. Több állam a saját területén képezi ki a harcoló ukrán katonákat. Később azt mondták, hogy nem vetnek ki energiaszankciókat, majd mégis megtették. Most ott tartunk, hogy az Unió teremtené elő a hadban álló Ukrajna gazdaságának finanszírozását. Ez egy veszélyes folyamat.

Azt, hogy a szankciók nem működnek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a brüsszeli politikusok elkezdtek egyszerűen másként emlékezni. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy meredek fordulattal most ott tart, hogy szerinte ‑ idézem ‑ soha nem számítottak arra, hogy a szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút. A főképviselő ezzel megkérdőjelezett egy olyan alappillért, ami ez idáig a szankciók fő indoka volt. Ráadásul, ha mégsem az volt a cél, hogy végre béke legyen, akkor mégis micsoda?

Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb törekvésünk, hogy a közvetlen veszélyt elhárítsuk, ehhez pedig tűzszünet kell, majd ezt követően béketárgyalás. Ez hozza el a biztonságot a térségünkbe, ez töri le a szankciós inflációt és az árakat, és ez hagyja működni az európai gazdaságokat is. Magyarország a béke pártján áll. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)