Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleménye a T/1620. számú törvényjavaslat során teljesen más volt, mint ami végül is a bizottság többsége által elfogadásra került. Az egyik ez az ominózus, a szociális törvény módosításával kapcsolatos kérdés. A bizottság elé bekerült módosító javaslatból kikerült az egyházak felelőssége ebből a bizonyos hierarchiából. A bizottsági ülésen kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy továbbra sem értünk egyet azzal, ami a törvényjavaslatból kiderül, miszerint az egyén az, aki a szociális gondoskodásért igazából felelős, és csak ennek a sornak a legvégén van a magyar állam.

A bizottsági ülésen elhangzott az ott jelen lévő Felkai államtitkár úrtól a következő, és most itt kérdezném a kormány képviselőjét, az előterjesztőt, hogy hogyan vélekedik az államtitkár úr bizottsági ülésen elhangzott mondatáról, ugyanis az volt a fő kérdés, hogy hogyan kerülhet át az egészségügyi ellátásból a szociális ellátásba az egyén. Államtitkár úr a kérdésünkre azt válaszolta, hogy ha az egyén nem ért egyet azzal, hogy átkerüljön a szociális ellátórendszerbe, akkor egészen egyszerűen, ha ő ezt nem vállalja, szó szerint idézem most: „ha nem vállalja, akkor ott marad”. Magyarul, így gondolja‑e a kormány, hogy amennyiben valaki nem vállalja, hogy a fizetős szociális ellátásba átkerül az egészségügyi ellátásból, akkor ott maradhat az egészségügyi ágazatban?

Ahogy Salacz alelnök úr, képviselőtársam elmondta a bizottság részéről, pontosan ezek a vitapontok voltak a legélesebbek, amelyekről ő beszélt. Kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy nem értünk egyet azzal, hogy a Honvédkórház átalakítását és szétdarabolását egy ilyen salátatörvényben fejezi be és végzi el ezt a munkát a kormányzat. Illetve szintén vitattuk azt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia működésére teljesen új szabályokat egy ilyen összegző módosító indítványban kell‑e megfogalmazni, nem pedig az Országgyűlés plenáris ülésén lehetne erről egy normális vitát lefolytatni, megbeszélni azt, hogy mit is gondolunk a Magyar Művészeti Akadémiáról.

A szintén a bizottság elé került 60. és 63. pontban kerülne sor egy új szabályozásra, amely a hivatásos állománynál, illetve a rendvédelmi alkalmazottaknál vezetné be az úgynevezett önként vállalt túlszolgálatot. Erről az eredeti javaslatban nem volt szó. Az előterjesztő képviseletében államtitkár úr akkor ott elmondta, hogy mivel ez létezik a közszolgálatban is, szerinte ezért nem probléma, ha ezt most a fegyveres rendvédelmi alkalmazottaknál, illetve a hivatásos állománynál szintén bevezetnék. A mi véleményünk pedig az, hogy egy ilyen szoros függelmi viszonyban lévő szakmánál, hivatásnál egészen egyszerűen nem lehet önkéntes túlórát ilyen módon elrendelni.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat több sebből vérzik, úgy, ahogy ezt kisebbségi véleményként a bizottság ellenzéki tagjai meg is fogalmazták, és csak bízom abban, hogy ha van még rá mód, akkor a kormányzat megfontolja, hogy tényleg ez a legjobb módja‑e annak, hogy teljesen átírják a szociális ellátásról szóló részt, illetve a már említett másik három ügyben is alapvető változásokat eszközölnek egy ilyen salátatörvényben. Köszönöm szépen.