Barkóczi Balázs (DK)

BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a DK képviselőcsoportja szerint a javaslat tartalmaz támogatható elemeket, ugyanakkor itt is szeretnék majd néhány kérdést feltenni miniszter úrnak.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános indoklása a következőt tartalmazza ‑ idézem -: „Az Európai Bizottság megbízásából készült, 2020 áprilisában publikált uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező hasonló termékek eladási értékének. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, jelentősen növeli a termékek értékét.” Mindezt elismerve és nem vitatva azért meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 12 hónapban, tehát 2021 szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül is leginkább a kenyér ára, 76,2 százalékkal, a sajt ára ‑ erről már volt szó az előbbi vitában ‑ 68 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém ára 66,3 százalékkal, a margariné 61,2 százalékkal, a száraztésztáé 60,2 százalékkal, és átlag alatti mértékben ugyan, 22,4 százalékkal, de nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, a kakaó, illetve a cukor. A miniszter úr említette, hogy reményei szerint nem lesz a tojásból hiány. A cukorból már van, miniszter úr, úgyhogy várjuk ki a végét. Ezenkívül 5 százalékkal nőtt az étolaj ára is.

Ennek következtében kijelenthetjük, hogy a megélhetési válság hatására, amelybe ez a kormányzat taszította az országot, a magyar fogyasztók esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek vásárlása nyilvánvalóan nem elsődleges prioritás. Az a szomorú valóság, hogy a magyar vásárlók jelenleg a legolcsóbb és még a polcon lévő élelmiszereket szeretnék elsősorban megvenni.

(11.40)

Azt is olvastuk az általános indokolásban, hogy az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, amely a termelőket jutalmazza, és jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseiket is, amely a vidéki gazdaság számára előnyöket biztosíthat. Jelenleg ‑ itt 2022. novemberi állapotról beszélünk ‑ 81 magyar földrajzi árujelző részesül uniós oltalomban: 38 borászati termék, 30 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, valamint 13 pálinka; további 23 termék esetében pedig a kérelem már be van nyújtva és nyilvántartásba vételre vár.

Elfogadjuk és támogatjuk tehát azt, hogy szükséges egy önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termék elnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen a termelők és a csoportosulások érdekét előtérbe helyezve valósíthatóak meg, viszont azt is fontosnak tartjuk, hogy ennek felülvizsgálata a kezdeti időszakban évente megtörténjen, és ha kell, akkor a gyakorlati tapasztalatok alapján módosításra kerüljön.

És most néhány kérdés a miniszter úrhoz. Ugye, a javaslat tartalmával kapcsolatban a 4. és 32. § alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások részletes szabályait. Azt kérdezném miniszter úrtól, hogy mikor készül el ez a rendelet, mennyit kell majd várni a törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások részletes szabályaira.

A 18. § rögzíti, hogy a földrajziárujelző-kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot hozhat létre. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni miniszter úrtól, hogy milyen hatékonyan tud fellépni a földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alap a hétköznapok során.

A 19. § rögzíti, hogy mi a teendő, ha oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel szemben bitorlás lép fel. Milyen hatékonyan lehet fellépni miniszter úr szerint, illetve kik hivatottak fellépni a bitorlóval szemben? És ugyanide kapcsolódik, hogy a 22. § leírja, hogy a bíróság elrendelheti a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba vételét. Valóban lehetőség van‑e térítésmentesen elvenni a bitorlásra használt eszközöket, amelyeket az előbb felsoroltam?

A 26. § rögzíti, hogy mi a teendő akkor, ha a cégnévben vagy az előállítási hely címében szereplő földrajzi terület neve oltalom alatt álló földrajzi árujelzőből áll. A Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrártermékek esetében elsőnek azt kell megvizsgálni, hogy a cégnévben vagy az előállítási hely címében szereplő földrajzi terület neve nem tartalmaz‑e oltalom alatt álló földrajziárujelző-megnevezést. Szeretném kérdezni, hogy jól értelmeztem‑e ezt a passzust. És ugyanide kapcsolódik, hogy mely hatóság lesz az ezeknek az agrártermékeknek az ellenőrzését végző hatóság.

Végül: a 29. § az adatszolgáltatási rendről szól. Azt szeretném kérdezni miniszter úrtól, hogy milyen formátumban történik majd az adatszolgáltatás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és előre is köszönöm a válaszait.