Dr. Vadai Ágnes (DK)

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szó a köszöneté. Köszönet nemcsak azoknak a katonáknak, akik most szolgálnak, hanem mindazoknak, akik az elmúlt sok-sok évben szolgálták ott a biztonságot, és nemzeti büszkeség számunkra, hogy ilyen kollégák, ilyen katonák szolgáltak, és védték, vigyázták ott a békét, és próbálták minél jobban ellátni a feladatukat.

Arra szeretném kérni tábornok urat, hogy adja át üdvözletemet, üdvözletünket a Magyar Honvédség valamennyi katonájának, s köszönjük nemcsak nekik, hanem mindazoknak, akik külföldi misszióban és általában is a haza védelmében tevékenykednek. Nagyon fontos az a feladat, amit ellátnak, és különösen fontos a KFOR és az EU Althea-műveletben a béke, a biztonság garantálása abban a térségben. Mindenképp ezzel kell kezdeni.

Természetesen támogatjuk is. Kevés olyan ügy van, őszintén szólva, amelyet az önök előterjesztésében támogatni tudok, de minden olyan, ami a nemzetközi misszióban a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja, és minden olyan lépés, amely a magyar katonák számára előrelépési lehetőséget jelent, ahol megmutathatják, hogy mire képesek ‑ és a nemzetközi missziók ilyenek, és természetesen tudjuk, hogy milyen feladatokat végeznek, ez rendkívül fontos, hogy tudjuk ‑, ezekben az esetekben a támogatásunkat meg fogják kapni.

Ugyanakkor muszáj vagyok egy-két dolgot világossá tenni az önök számára. Az első és legfontosabb kérdés, hogy ezt a beszámolót 2021 decemberében nyújtotta be Benkő Tibor, az előző kormány minisztere. Lassan karácsony, csak már 2022-ben.

(22.40)

Értem én, ha önök meglátják manapság azt valamilyen előterjesztésben, hogy NATO, akkor azonnal eldobják, hogy az ráér, de ez talán mégse ért volna rá. És azért nem ért volna rá, mert sok ügyben vitatkozunk, sok ügyben élesen egymással szemben állunk, de azt gondolom, hogy ilyen típusú ügyekben a demokratikus ellenzék és a kormány egyet szokott érteni. A többiekkel meg nem kell foglalkozni, azt gondolom. A nemzetközi missziókban való ilyen típusú részvétel rendkívül fontos.

Éppen ezért nagyon örültem volna, ha ezt az ügyet hamarabb ‑ dátumilag és órailag is hamarabb ‑ tárgyaljuk. Én szívesen üldögélek még háromnegyed 11-kor is a magyar Országgyűlésben, de ha van ügy, ahol érdemes megmutatni, hogy kormány és ellenzék egyet tud érteni, akkor azt érdemes megmutatni a magyar polgároknak. Már csak azért is, mert mi komolyan gondoljuk, hogy a Magyar Honvédség feladata a haza védelme és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó missziókban való önkéntes részvétel. Mi büszkék vagyunk ezekre a katonákra, és nagyon örülünk, hogy részt vesznek ebben a műveletben, s nemcsak a KFOR-ban, hanem az Altheában is. S ezzel semmilyen gond nincs, sőt azt gondolom, nagyon helyes és nagyon nagy büszkeségre ad mindannyiunknak okot, hogy magyar parancsnok is volt. És azt kívánjuk, hogy minél többször legyen magyar parancsnok, és a magyar katonák minél többször meg tudják mutatni azt a képességet, amit az elmúlt években szereztek.

A gond az önök külpolitikája. Az a gond! Előzetesen már említettem a NATO-t. Ahogyan Rónay Sándor, Dobrev Klára árnyék-külügyminisztere tegnap Brüsszelben mondta, Orbán, miután nem lophat, új szenvedélynek hódol: zsarol. Önök az elmúlt hetekben, hónapokban szisztematikusan elutasították az ellenzék, közte a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció azon javaslatát, hogy tűzzük napirendre a T/637. és T/638. számú törvényjavaslatokat, Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Önök ezt valamiért szisztematikusan elutasították, és láthatóan folyamatosan változott az ezzel kapcsolatos álláspontjuk is.

Azt észrevettük, és ezért nem vagyok meglepve, hogy a NATO KFOR-missziójával kapcsolatos jelentés csak most kerül az Országgyűlés elé, és azon sem vagyok meglepődve, hogy utolsó napirendként. De azt láttuk az idén év elején, hogy a NATO-val kapcsolatosan a magyar kormány, az Orbán-kormány egészen másfajta retorikát kezdett alkalmazni és használni, mint azt tette korábban. Abban talán nincs közöttünk vita, hogy a magyar állampolgárok az Európai Unió mellett a NATO-t támogatják, a NATO-tagságunk mellett törnek lándzsát, és nagyobb arányban. Ennek ellenére önök az év elejétől kezdve folyamatosan kérdőjelezték meg a NATO-tagságunk szükségességét, fontosságát, hogy a NATO képes‑e, akar‑e bennünket megvédeni, vagy a Magyar Honvédség ezt egymaga teszi-e.

Önt nem, államtitkár úr, mert akkor még nyilván nem volt fontos szereplője ennek a honvédelmi vonalnak, hanem Benkő Tibor akkori minisztert küldték ki erről beszélni, és bizony sokszor tapasztaltuk, hogy a miniszter úr összevissza beszélt, néha sajnos a Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke ‑ Chief of Staff, if you like it ‑, tehát a Chief of Staff is furán beszélt a NATO-tagságunkról. És aztán azóta azt tapasztaljuk, hogy amikor Oroszország agresszív módon megtámadta Ukrajnát, s Finnország és Svédország ‑ két olyan ország részéről, akikkel egyébként az Európai Unióban együtt vagyunk és együtt dolgozunk ‑ részéről felvetődött az igény, hogy a NATO-hoz szeretnének csatlakozni, akkor az utolsó ratifikáló ország Magyarország előtt szeptember 25-én Szlovákia volt. Azóta a magyar kormányzó többség, a Fidesz- és a KDNP-frakció nem hajlandó ennek a két országnak a NATO-csatlakozással kapcsolatos ratifikációját napirendre tűzni.

Ez probléma! A NATO egy nagy közösség, és én azt gondolom, hogy Magyarországnak érdeke, hogy Finnországtól Törökországig terjedjen a keleti része. De önök ebben az ügyben ‑ és ez a legutóbbi házbizottsági ülésen világossá vált ‑ teljesen mást tesznek, s ezen nem vagyok meglepődve, mint amit mondanak. De a házbizottsági ülésen az önök egyik képviselője már kimondottan nem támogatta azt, hogy vegyük napirendre Finnország és Svédország NATO-csatlakozását ezen a héten. Ez probléma! Ez aláássa az összes olyan erőfeszítést, amit a Magyar Honvédség katonái a KFOR-misszióban tesznek.

Ezzel párhuzamosan az önök külpolitikájában komoly problémát jelent az a destabilizációs tevékenység, amelyet kormányzati szinten végeznek. Bosznia-Hercegovinában, az Althea-misszióban, borzasztó törékeny a béke, ezt nem kell önöknek magyarázni. Borzasztó törékeny az egész helyzet. Megjelent egy olyan szereplő, Dodik elnök, aki az eddigi normális magatartáson túllépve arra törekszik, hogy destabilizálja Bosznia-Hercegovinát, és önök ennek az embernek 100 millió eurós gazdaságfejlesztési programot ígértek meg, és támogatják őt közvetlenül adófizetői pénzből. Ebből a boszniai választások előtt 35 millió eurót, azaz 14 milliárd forintot szét is osztottak. Ez az ember, akit önök támogatnak kormányzati szinten, azért dolgozik, hogy szétverje a daytoni békét, hogy megtörje ott azt a törékeny összehozott egységet, ami Bosznia-Hercegovinát jellemzi. Ez az önök balkáni politikájának egyik iránya.

A másik irány, hogy önök a volt észak-macedón miniszterelnököt, akit a hazájában korrupció miatt elítéltek, becsempészték Magyarországra diplomáciai segítséggel, és ez az ember itt ‑ Nikola Gruevszkiről van szó ‑ úgy él, mint Marci Hevesen. Nem történik semmi, talán nem is tudom, hol alapított éppen céget, a legnagyobb lelki nyugalommal. Az egy bűnöző. Önök és az önök környékén lévő gazdasági ‑ nem mondom, hogy szakemberek ‑ oligarchák, akik egyébként adófizetői pénzből gazdagodtak, médiacégeken keresztül próbálták befolyásolni Észak-Macedóniát és Szlovéniát, olyannyira, hogy ennek ügyében konkrét európai vizsgálat is indult.

Ami meg Szerbiát illeti, önök azzal a szerb elnökkel ápolnak szoros kapcsolatot, aki nem támogatta Orbán Viktor brüsszeli szankciós politikáját. Az önök balkáni politikája, az erőszakos adófizetői pénzt felhasználó médiaterjeszkedés és egyéb gazdasági terjeszkedéseik, az önök boszniai tevékenysége, ahol olyan embert támogatnak szintén a magyar adófizetők pénzéből, aki szét akarja verni a bosznia-hercegovinai békét és a törékeny politikai egyensúlyt, nem segít semmilyen módon a Balkánon.

S hozzá szeretném tenni itt a végén, amikor a magyar katonák kint szolgálnak a NATO és az Európai Unió kötelékében és kiválóan végzik a munkájukat, akkor nagyon pozitívan gondolnak Magyarországra, és ezt nagyon szépen köszönjük. De amikor önök kiállnak és arról beszélnek, hogy azért nem ratifikálják Finnország és Svédország csatlakozását, mert nagyon sok dolguk van, akkor szeretném mondani, hogy én körülbelül holnap reggel 10.30-ig még ráérek, hogyha ezzel szeretnénk foglalkozni. Az Egyetemes Postaegyesület ügyével tudtak foglalkozni, ezzel meg nem.

S tudják, képviselő urak, az, hogy a magyar kormány ebben az ügyben így viselkedik, a legnagyobb problémát majd éppen azoknak a nyugat-balkáni, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozni készülő országoknak fogja okozni, amelyeknek önök elvileg segíteni szeretnének, és aláássa azt a tevékenységet, azt a rendkívül pozitív és példamutató tevékenységet, amit a Magyar Honvédség katonái ezekben a missziókban végeznek. Éppen ezért illő tisztelettel szeretném megkérni önöket, amennyiben lehetséges, hogy módosítsanak ezen a magatartáson.

(22.50)

Legyenek szívesek, fejezzék be Bosznia-Hercegovinában Dodiknak a finanszírozását, és legyenek szívesek Nikola Gruevszki esetében pedig eljárni úgy, ahogy azt kell! Azt az embert elítélték a saját országában azért, mert korrupt volt. Önök pedig védik. Ez nem segít Magyarországnak, ez nem segít a Nyugat-Balkánnak, és ez aláássa azt a tevékenységet, amelyet hosszú-hosszú évek óta mindannyiunk örömére és elégedettségére a Magyar Honvédség katonái a nyugat-balkáni misszióban végeznek.

Azzal szeretném zárni, hogy még egyszer köszönöm szépen a Magyar Honvédség katonáinak, további sok sikert kívánok nekik minden misszióban, és hogy folytassák ezt a tevékenységet sikerrel, jöjjenek haza épen, egészségesen, és szolgálják tovább a hazájukat úgy, ahogy eddig. Köszönöm szépen.