Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Én is döbbentem hallgattam államtitkár úr expozéját, mert egyébként döbbenten is olvasta az ember ezt a törvényjavaslatot, de mégiscsak úgy gondoltuk, hogy bejövünk ide, hátha mond valamit róla az államtitkár úr, mégis minek nyújtották ezt be, vagy mi az értelme, vagy miért van.

Főleg azért, merthogy önök azért csak azt írták a javaslat indoklásába, hogy „A Magyar Honvédség Parancsnoksága Honvéd Vezérkarrá átalakításáról”. Nem átnevezéséről. Ezt írják bele, hogy átalakításáról. Na most, ebben a törvényjavaslatban sok minden van, de a honvédség átalakításáról egy huncut mondat nincsen benne.

Az egész törvénynek egyébként úgy általánosságban csak annyi értelme van, hogy bemutassa, hogy önök a) milyen kaotikusan irányítják és vezetik mint kormány és mint Országgyűlés a honvédséget az elmúlt időszakban; kettő, mennyire nagy ívben lesajnálják azt az intézményt, amit magyar Országgyűlésnek hívnak. Nemcsak kiüresítik, de teljesen hülyét csinálnak ebből az intézményből.

2019. január 1-jétől szervezték át és nevezték át azt, amit most visszaneveznek. Aztán 2021. december 14-én elfogadta a parlament ‑ itt vitatkoztunk azon is ‑ az új honvédelmi törvényt, amely 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de most, 2022 nyarán az Országgyűléssel gyorsan megszavaztatták, hogy akkor mégiscsak most november 1-jével lépjen ez hatályba, amiben egyébként pont az ellenkezője van, mint ami ebben a törvényben. Ez november 1-jén hatályba lépett. Ez van most. Nincs honvéd vezérkari főnök, nincs Honvéd Vezérkar.

Erre fogják magukat, és először is itt állunk, emlékszem, október 26-án, és egy belügyi salátatörvényben, ami 166 oldal volt, ebből egy egymondatos, ilyen eldugott javaslatként jelenik meg először a Honvéd Vezérkar megnevezés. És akkor megkérdezem itt az államtitkár urat, hogy segítsen már, hogy ezt mi olvassuk félre, önök írták félre, vagy valamire készülnek már megint ‑ amiről a Honvédelmi Bizottság, csak mondom, alelnöktársam, semmit nem tud már megint, semmit, senki nem szól, senki nem mondja, hogy mire készülnek ‑, vagy valami kodifikációs probléma. Nyilván hallgat mindenki, mint az a bizonyos.

Aztán megérkezik ez a törvényjavaslat a november 1-jei hatálybalépés előtt egy vagy két nappal. Ez egészen nevetséges, amit ezzel csinálnak. Szerintem méltatlan egyébként a Magyar Honvédséghez is. Gondolom, a katonáknak a legkisebb bajuk az, hogy önök kit minek neveznek, meg hova nevezgetik át a vezetői kört, kinek a kénye-kedve szerint.

Ez igaz a Vbö. módosítására, amit most fogadtak el, megint senki semmit nem tud róla. Egy kormányrendeletből vagy határozatból megtudjuk, hogy Rogán miniszter alá kerül be minden, teszem hozzá, elveszik a törvény értelmében önöktől is, meg ‑ amin nagyon csodálkozom ‑ a belügytől is, egy csomó érdemi hatáskört, és majd Rogán Antal fogja vezényelni nemcsak az óriásplakátokon a bombákat, hanem most már azok beszerzését és a veszély mindenféle elhárítására való rendszerszerű felkészülésén keresztül a védelmi és biztonsági tevékenységet Magyarországon. Ehhez külön gratulálok a honvédelmi miniszternek és a belügyminiszter úrnak is!

De gondolom, ez ugyanaz a folyamat, amit tökéletesen látunk most az elmúlt napokban is, hogy azt sejtettük, mindenki sejtette, hogy Orbán Viktor talál ki meg mond mindent, de azért arra nem gondoltunk, hogy tényleg mindent, és hogy ő kívánja vezetni most már a Magyar Honvédséget is, a beszerzéseket is, a titkosszolgálatokat is természetesen, a belügy legfontosabb területeit is. Láttunk már ilyen időszakokat a történelemben. Hadd ne jegyezzem meg, hogy mikor volt például Miniszterelnöki Katonai Iroda Magyarország történetében, és milyen remek, sikeres funkciót töltött be abban a bizonyos vészterhes időszakban. Hogy most ahhoz kell visszanyúlni, az szerintem szintén beszédes.

De a lényeg az, tisztelt képviselőtársaim, államtitkár úr, hogy lehet itt kacarászni, meg 3 perces expozét elmondani a Magyar Honvédség nagyon fontos átalakításával kapcsolatos törvényről, de ami nincs benne ebben a törvényben, arról kéne beszélni.

(21.40)

Hát mi az, hogy ‑ tegnap vagy tegnapelőtt? ‑ hoznak egy kormányrendeletet, hogy a miniszterelnök mellett, ahogy említettem, Katonai Irodát hoznak létre, amelyik egyébként a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtásával és működésének nyomon követésével kapcsolatos feladatokat látja el? Hogy micsoda?! És ezt egy kormányrendeletben? És mi itt egy honvédelmi törvényt úgymond parlamentileg vitatunk, hogy átneveznek valakit, közben meg valódi irányítási és vezetési brutális hatáskörváltozást vezetnek be egy kormányrendeletben, és mi meg itt este ezzel szórakozunk, hogy hogy fogják hívni, parancsnoknak vagy vezérkarfőnöknek? Hát nem szégyen ez, államtitkár úr, ennek az intézménynek is meg az ott ülő, szemben ülő katonai vezetőknek is meg akár a közkatonákig bezárólag mindenkinek?

Hát mondja már meg nekem, államtitkár úr, mit fog az jelenteni, hogy „a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtásával és működésének nyomon követésével kapcsolatos feladatokat” látja el a miniszterelnök irodája közvetlenül mellette? Milyen viszonya lesz ennek a honvédelmi miniszterhez? Milyen viszonya lesz ennek a vezérkarhoz? Ki fog itt kit irányítani, meg hogyan, mi alapján? „Valamint figyelemmel kíséri a haderő- és védelmi ipari fejlesztési stratégiák és programok vezetői szándék szerinti megvalósulását.” Hát, ugye, a legérdekesebb, hogy mi a vezetői szándék, nyilvánvalóan, hogy ez a tartalmi vagy az összegszerűségre vonatkozik, azt mindenkinek a fantáziájára bízom, meg azt is, hogy egyébként ez hogy fogja érinteni a Honvédelmi Minisztérium még talán meglévő vagy visszakerülő hatásköreit, meg hogy fogja érinteni a TIM vagy ITM, vagy most nem is tudom, hogy hívják, a Palkovics… (Dr. Vadai Ágnes: Már nem Palkovics!) majdnem volt minisztériumának a volt miniszterének a hatáskörét?

Igaz‑e, hogy a megvalósítás…? Szeretném, hogyha ezekre a kérdésekre válaszolna, államtitkár úr, amennyiben birtokában van az információnak, és esetleg saját hatáskörben bármit mondhat itt a parlamentben. Igaz‑e, hogy a közvetlenül általa, mármint a miniszterelnök által irányított Katonai Irodát azért kellett létrehozni, mert elakadtak a részben államközi megállapodásokon alapuló haderőfejlesztési programok? Igaz‑e, hogy a megvalósításért felelős tárcák közötti érdekellentétek akadályozták a tervek megvalósulását? Igaz‑e, hogy ez is az egyik oka Palkovics László lemondásának? Igazak‑e azok a sajtóhírek, hogy a Katonai Iroda nemcsak a haderőfejlesztési feladatok megvalósítását irányítja, hanem közvetlen irányítási joga lesz a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tevékenysége felett? ‑ ami, halkan jegyzem meg, még az Alaptörvénnyel is ellentétes lenne. És igaz‑e, vagy azt jelenti‑e ez, amit én is érzékeltettem, hogy gyakorlatilag a miniszterelnök a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium feletti irányítást egyszerűen alaptörvény-ellenesen és azt átlépve magához vette?

Ezek a kérdések, államtitkár úr, amelyekre most kell válaszolni, mert ezt a döntést most hozták meg, és ezek számítanak, ezek a döntések, szemben ezekkel az átnevezésekkel meg a védelmi beszerzési törvény ‑ mit tudom én, hányadika van? nem tudom, mindegy ‑ egy héttel vagy két héttel a hatálybalépése utáni toldozgatása-foldozgatása helyett, meg hogy a nagyon kedves tisztes kollégáknak lesz szép új igazolványa. Nagyon fontos kérdés. De szerintem ezerszer fontosabb kérdés, hogy valójában mi folyik itt, mi folyik a honvédség irányítása és vezetése körül, miért érezte azt a miniszterelnök, hogy ezt meg kell lépnie. Elfogyott a bizalom, elakadtak a beszerzések, nem úgy megy a haderőreform, nem bízik a saját minisztereiben, nem bízik a tábornoki karban, vagy miért kell neki most magához vennie ennek a területnek a közvetlen felügyeletét, irányítását is, és ez mire terjed ki? Milyen szintig utasíthat, irányíthat vagy vezethet a miniszterelnök a saját irodáján keresztül? Na, ezek olyan kérdések, amelyekre szeretnénk tudni a választ, no pláne akkor, államtitkár úr…, és nem tudok már emellett elmenni, mert ez egy folyamat, amit önök csinálnak, kilencedik alaptörvény-módosítás, új honvédelmi törvény, új veszélyhelyzeti vagy új rendkívülijogrend-szabályok, most november 1-jével lépett hatályba.

Mindenkit emlékeztetek, november 1-je óta a szükségállapot kihirdetéséhez Magyarországon nem kell az alkotmányos rend megdöntésével szembeni erőszakos cselekménynek történnie, kivették az „erőszakos” szót. Tehát bárki, aki az alkotmányos rend ellen szervezkedik úgymond ‑ aztán azt majd önök megmondják, hogy az ki, az mi, mondjuk, a pedagógusok meg a gyerekek, azok azok-e… (Nacsa Lőrinc: Ugyan már! ‑ Dr. Vadai Ágnes: Nana!) Én értem az ugyan márt, de ez van a törvényben, hogy majd önök eldöntik, Nacsa úr, és nem ön fogja eldönteni, és hogyha valaki megőrül, és úgy dönt, ön is majd itt vagy bólogat, és asszisztál hozzá, vagy majd meglátjuk, hogy lenne‑e vér a pucájában, hogy felálljon, és azt mondja, hogy na, eddig, és ne tovább! De a törvényi kereteket megteremtették, és mindezzel együtt kivették az Alaptörvényből is, meg a honvédelmi törvényből, hogy ezen esetben a katonákat a saját állampolgáraikkal szemben csak abban az esetben lehet bevetni, hogyha a rendőri, rendvédelmi, titkosszolgálati eszközök nem elegendőek, ezt is kivették. Tehát főszabály szerint a Magyar Honvédséget be lehet vetni a saját lakossága ellen november 1-je óta, és közben néhány nappal később jön egy kormányrendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva, hogy ja, és egyébként mindennek az irányítását a miniszterelnök egy személyben maga mellé veszi. De azt, hogy milyen tartalommal…?

Maguk beszélnek itt jogállamról? Hát, azt sem tudjuk, hogy ez a miniszterelnöki iroda milyen, mit engedhet meg magának, meg mit nem! Két mondat van benne. Azt, ugye, el tudjuk képzelni informálisan, hogyha a miniszterelnök úr felveszi a telefont, akkor körülbelül mi fog történni a Honvédelmi Minisztériumban, de ez most már intézményes módon is így van, és tényleg itt, már elnézést kérek, de itt megy a szájtépés arról, hogy átnevezzük‑e vagy nem nevezzük át, miközben ilyen fontos szervezeti változások valóban történnek, csak azzal nem tisztelik meg a magyar Országgyűlést, hogy behozzák ide, és nem mondják el, hogy valójában miért csinálják, és mi annak a tartalma. És azt meg engedjék már meg 12 év tapasztalat után, meg az általam elmondott előző törvényjavaslatok módosítása után, hogy ne valami óriási bizalommal tekintsünk erre a dologra!

Szóval, államtitkár úr, miért kellett az iroda? Bizalmi válság van? A beszerzések… (Vargha Tamás: El kell olvasni!) Elolvastam, föl is olvastam önnek ‑ nem derül ki belőle semmi, nem derül ki belőle semmi! (Vargha Tamás: Magyarul van!) Két mondat. (Vargha Tamás közbeszól.) Az van benne, hogy a Magyar Honvédséget meg a Honvédelmi Minisztériumot is irányíthatja meg vezetheti a miniszterelnök. (Vargha Tamás: Ez pont nincs benne!) Végrehajtásával… működésének nyomon követésével… feladatokat látja el, így van! (Vargha Tamás: A nyomon követi, az nem irányítja, tisztázzuk!) És a haderő- és védelmi ipari fejlesztési stratégiákat is... Azt is kérdezném akkor még egyszer: bizalmi válság van (Vargha Tamás: Nincs!), elakadtak a beszerzések, vagy milyen oka van annak, hogy ezt… (Nacsa Lőrinc: Eddig ki irányította?) A honvédelmi miniszter… (Nacsa Lőrinc: A tevékenységét ki irányítja?) A kormány. Tudja, mi a különbség? (Nacsa Lőrinc: Igen.) Tudja, mi…? De ez az, hogy nem is érti, hogy mi a különbség, ugye? Nem! Tehát tényleg nem érti ‑ ugye? ‑, hogy mi az, hogy kormány, meg mi az, hogy miniszterelnök (Nacsa Lőrinc közbeszól.), mi az, hogy egy ember dönt el mindent ebben az országban (Nacsa Lőrinc közbeszól.), meg mi az, hogy amikor intézmények vannak, meg testületek, fogalma nincsen róla. Ebben szocializálódott, ez magának tetszik, nekem meg nem, és amikor a mi kis történetünkben, történelmünkben vagy Európa más országának a történetében ilyen irányba mentek a dolgok, annak, mint sokszor elmondtam, mindig sírás lett a vége.

Senki sem mindenható. És egyébként ezek a megoldások szerintünk nem jogállamiak, plusz szerintünk még a saját Alaptörvényüknek sem felelnek meg. De ezt is félretehetjük, engem egy érdekel: miért volt erre szükség? Mert ha minden rendben van, akkor erre biztos, hogy nincsen szükség. És hogyha ilyenre szükség van, mert baj van, akkor arról kéne itt beszélnünk, hogy ezeket az intézményi változásokat megteszik, és miért teszik meg, és egyébként van‑e ebben dolga a magyar Országgyűlésnek, vagy nincs. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)