Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az idézet szerint ha kidobunk valamit, nem szabadulunk meg az egészségügyi kockázattól, csak áttoljuk egy másik országba, mondhatnám, hogy lásd a Tiszán az Ukrajnából érkező szeméthegyeket, melyek elöntik országunkat; illetve nemcsak másik országba, de egy másik korba is áttoljuk, hiszen a dédunokáink dédunokáinak hagyjuk itt ezt a szemetet, hiszen az a műanyag, amit mi most előállítunk, körülbelül akkor fog lebomlani.

(Folytatás 38/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2022. november 10. csütörtök 38/2. szám

Országgyűlési Napló

Az előző napirendi pont is érintette a témát, hisz a nemzeti környezetvédelmi program ‑ nagyon helyesen ‑ egyik meghatározó pontja kell hogy legyen a hulladékképzés visszaszorítása, hiszen egy évben több Fertő tó terjedelmű hulladékot termelünk, így a kezelés és az azzal való gazdálkodás is óriási feladat. Éppen ezért nem is ecsetelném hosszan a témával kapcsolatos álláspontunkat, hiszen szakmailag igen sokrétű és terjedelmes ez a törvényjavaslat, ezért csupán pár szemléltető példát szeretnék kiragadni annak érdekében, hogy szemléltessem, hogy ez a törvényjavaslat is sokszor életszerűtlen sajnos.

Véleményünk szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy minél kevesebb, ne pedig évről évre növekvő mennyiségű, hanem csökkenő tendenciát mutató hulladék képződjön hazánkban. A környezetünk megőrzése érdekében nagyon helyes volt az egyszer használatos műanyagok ‑ mint például a műanyag evőeszközök, egyszer használatos edények és a szívószál ‑, műanyag termékek kivezetése a forgalomból, és helyette ezen árucikkek környezetbarát anyagból való gyártására való átállásra történő áttérés. A másik legnagyobb számban keletkező hulladéktípus a PET-palack, amelyeket betétdíjassá kéne tenni annak elkerülése érdekében, hogy azok a vizeinket, a földjeinket, az erdeinket vagy a lakókörnyezetünket tovább szennyezhessék.

És ha már a lakókörnyezetnél tartunk, akkor, tisztelt kormánypárti képviselők, az önök határozatának már az elején található az a bekezdés, miszerint a települési önkormányzat a környezet- és települési egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, ennek körében a közterületek tisztán tartásáról, a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről. Ezzel csak az az egy probléma van, hogy még egy kistelepülés polgármestereként éltem át, amikor elvonták az önkormányzatok saját bevételeinek a nagy részét, amikor új terheket róttak a nyakunkba, amikor megtapasztalhattam, hogy a normatíva helyett a kötelező feladatok költségei emelkedtek, és ez az új önkormányzatokra osztott feladat is csak annyira hiányzott a rezsimegszorításokkal küszködő, épp az utolsókat rúgó településeknek, mint púposnak egy újabb púp a hátára, hiszen az önkormányzatok nem pluszkötelezettségeket, hanem pluszforrásokat kértek és szerettek volna.

Viszont azok a természetes személyek sem járnak sokkal jobban, akiknek az ingatlanán harmadik személyek hulladékot helyeznek el, hiszen a mostani kiegészítés következtében komoly problémával kerülhetnek szembe. Ugyanis a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. §-a a következő bekezdéssel egészül ki: ha a hulladéktermelő vagy a természetes személy nem teljesítette a hulladékgazdálkodási hatóság végleges döntésével elrendelt hulladékfelszámolási kötelezettségét, és a hulladékgazdálkodási hatóság a 78/E. § (1) bekezdés b) pontja szerint végrehajtást foganatosít, a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a végrehajtási cselekményekkel összefüggő követelés és kamatai összegéig jelzálogjoggal terheli meg a kötelezéssel érintett ingatlant; az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált határozata alapján a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az életben már számtalan példával igazolt esetben, amikor legfőképp a kialakult no-go zónák környékén gombamód szaporodó szeméthalmoknak nem a lerakói, hanem az elszenvedői kerülnek bajba, halmoznak fel adósságot vagy veszítik el az ingatlanjaikat, a területeiket.

A törvényjavaslat, bár kitér arra, hogy az ingatlanhasználatot meg kell vitatni, és vitatott az, hogy ki annak a tulajdonosa és ki a használója, a vitás helyzet rendezésére szolgáló javaslatnak ez a módosítása, amely alapján az ingatlan használata és a használó személye tisztázásra kerülhet, de a legfőbb kérdés nem az kell hogy legyen, hogy ki az, aki használja vagy ki az, aki birtokolja az ingatlant, hanem a kérdés az, hogy ki volt az, aki illegálisan elhelyezte rajta a hulladékot. Ennek elkerülése és a probléma megoldása érdekében az illegális szemetelők és hulladéklerakók büntetési tételének a drasztikus növelése lenne a preventív, helyes és szükséges megoldás, hogy ne fussunk a probléma elől, hanem menjünk annak elébe. Éppen ezért arra kérjük a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hogy szeretett országunk ne Közép-Európa szemétdombja, hanem annak ‑ méltán ‑ ékköve lehessen. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk és a Jobbik soraiban.)