Dr. Dávid Ferenc (DK)

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Rendkívül rövid leszek. Azért vagyok kénytelen reagálni, bár az egyik szemem sír, a másik nevet, ha Nacsa képviselő úr itt lenne, akkor neki válaszolnék a felvetéseire, de igazából jobb, hogy nincs itt, mert lehet, hogy akkor véletlenül én is azt a hangnemet ütném meg, amit ő ütött meg, mindennel foglalkozott, mindenre kitért, de azokra a kérdésekre, amelyeket én a vezérszónoklatomban elmondtam, semmiféle érdemi választ nem adott. Ezért én inkább az államtitkár úr felé fordulok ebben a rövid két percben, és abból a három kérdéskörből, amiről beszéltem, gondolok itt az alapra, a lakásalapra, de igazából az Erzsébet-táborral kapcsolatos dolgokra szeretnék kitérni.

Elhangzott elég hangsúlyosan és elég indulatosan, hogy itt bármelyikünk is a gyermekeknek, a rászoruló gyermekeknek a nyaraltatása, a velük való foglalkozás, akár a határon túli gyermekeknek a nyaraltatása ellen szól, elhangzott az is, hogy egyházellenesek vagyunk. Nagyon szeretném hangsúlyozni, és elsősorban az államtitkár úr felé fordulva mondom, hogy természetesen nem erről van szó. Itt csak és kizárólag az az aggodalom beszél belőlünk, és én inkább a leghangsúlyosabb részt mondom, amit itt többen elmondtunk, hogy amikor a vagyonelemeket átadják ennek az alapítványnak, abban a pillanatban kikerül az ellenőrzés alól, abban a pillanatban nem lehet már kontrollálni, hogy ezzel a vagyonnal mi történik. Teletömik pénzzel, ezt azért többen elmondtuk, hogy nagyon komoly pénzek vannak benne, az sem baj természetesen, ha állami pénz kerül bele, és felújítják ezeket a táborokat, de az, hogy ezek a vagyontárgyak 15 éven belül ‑ és rohan az idő ‑ elidegeníthetők és eladhatók, az semmiféleképpen nem elfogadható. Ezt több képviselőtársam elmondta, és ezzel én teljes mértékben egyetértek.

Ha bármiféle garancia lenne arra, hogy (Az elnök csenget.) ez kimaradhasson, akkor talán nem is opponálnánk, és nem is vitatkoznánk ezen ennyit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.