Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a javaslat a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja és ennek a hazai alkalmazását.

Az irányelv tartalmával, céljával teljesen egyetértünk. Egyébként ennek a hazai jogba való átültetésével kapcsolatos konkrét szabályozással is egyet lehet érteni, egyetértünk. A közadatok könnyebb hozzáférhetősége, ahogy el is hangzott, tudományos kutatói vagy akár gazdasági szempontból való könnyebb felhasználhatósága minden európai uniós tagállamban, így a Magyarországon élőknek, itt dolgozóknak vagy kutatóknak is alapvető érdeke, és a világversenyben betöltött szerepünket akár elő is segítheti. Mindenféleképpen fontos és jó, ezért ez támogatható.

Én sem tudok azonban szó nélkül elmenni amellett, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy egyébként Magyarország a közadatok tekintetében sem nem európai, sem nem jogállam. Egészen elképesztő, ami az elmúlt 12 évben ezen a területen történt. Miután képviselőként volt szerencsém ezt az időszakot átélni, magam is tapasztaltam, hogyan vettek el pontról pontra szinte minden jogosítványt, hogyan éltek vissza a hatalmukkal, és hogyan akadályozzák nap mint nap, hogy ezekhez a közadatokhoz, amelyek a magyar törvények szerint még mindig azok, hozzá lehessen férni.

Arról nem beszélve, hogy ezt az intézményt, a magyar Országgyűlést hogyan használták fel már az elmúlt években arra, hogy az addig köznyilvános adatokat egyszerűen nem nyilvánossá vagy akár titkossá minősítsék, hogy aztán eltitkolják egy csomó olyan részét a magyar állam működésének, pedig mindenkinek joga lenne tudni, hogy miért és hogyan működik. Ezen túl önök módszeresen akadályozták nemcsak az országgyűlési képviselők, de a sajtó vagy az érdeklődő állampolgárok törvény adta jogát ahhoz, hogy megismerhessék, egyébként a magyar állampolgároktól vastagon beszedett közpénzeket önök miért, hogyan és mire költötték el, vagy éppen egyes botrányos ügyek mögött milyen kormányzati döntések, hibás döntések vannak, vagy akár felelősségvállalás vagy annak elmulasztása húzódik.

Én magam is nem egy ilyen pert voltam kénytelen bíróságon végigcsinálni országgyűlési képviselőként, mert országgyűlési képviselőként egy nagy fityiszt mutatott nekem például az Agrárminisztérium, amikor annak idején eltűnt véletlenül 500 millió forint a Hungária brókercégen keresztül a közpénzből, a magyar emberek pénzéből. Persze, akik eltüntették, ha jól tudom, büntetőeljárás alatt vannak, mármint a cég, nem is tudom, hogy lezárult‑e az ügy. De az, hogy a minisztérium és azon keresztül a magyar emberek pénze, 500 millió forint hogy a fészkes fenébe kerülhetett be egy ilyen tőkealapba, meg hogyan tüntethették el brókerek a magyar közpénzt, azt egyszerűen nem lehetett kideríteni. A magyar bíróság jogerős döntése kellett ahhoz, teszem hozzá, az sem volt elég, büntető feljelentést kellett tenni, hogy végül a felszámoló az adatokat egyáltalán kiadja.

Ez nem közadatkezelés, ez egyszerűen visszaélés a törvényekkel. Még egyszer mondom: egy másik nagyon fontos és nagyon szomorú jelenség az, hogy önök eddig közérdekű adatokat folyamatosan a törvény erejével nem nyilvánossá minősítenek vagy akár titkosítanak. Pont az előbb tárgyalt törvénynél említett példa mutatja, annak megtiltása, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai bármit elmondjanak, amit látnak a munkahelyükön, az ilyen típusú törvényi szabályozások mutatják, hogy mennyire nevetséges ez. Ennek mégiscsak a csimborasszója az, amikor veszélyhelyzeti rendelkezésre hivatkozva meghosszabbítják a közérdekű adatok kiadásának határidejét. Persze tudjuk, hogy miért: mert egyszerűen időt akarnak nyerni, meg be akarják csapni az embereket. Nincs erre más indok. Az a minisztérium, amely nem tud kiadni egy közérdekű adatot 15 napon belül, az nyilvánvalóan nem tudja kiadni, ha nem akarja, 30 meg 60 napon belül sem. Valójában nem a kormány leterheltsége volt egyetlen esetben sem a szempont, hanem az, hogy önök meg akarják úszni azokat a kényes ügyeket, amelyekről önök is tudják, hogy nincsenek rendben.

Halkan jegyzem meg: a mai napig nem tudja ez az ország, hogy önök a Covid-védekezés alatt milyen döntéseket hogyan hoztak, mennyi pénzt herdáltak el, mi alapján hoztak döntéseket. Voltak olyan kedvesek, ha jól emlékszem, szintén ilyen rendelettel elrendezni, hogy ehhez aztán, mit tudom én, 20-30 évig senki hozzá ne férjen. No, ez itt nem közadatkezelés, tisztelt képviselőtársaim, ez nem európai és nem jogállami, ami ebben az országban ezen a területen zajlik.

Nyilván ez az irányelv, miután talán, talán a politikai közadatokat, a kormányzati közadatokat nem fogja érinteni, hanem a tudományos élet és a gazdaság területén tud segítséget nyújtani az Európai Unió jóvoltából az itt élő állampolgároknak, az itt lévő cégeknek és kutatóknak, talán javítani fog ezen a részén a helyzetnek, úgyhogy ezt a részét nyilvánvalóan fogjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.