Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint fél éve háború dúl.

A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások több hónapja mindennapjaink részévé váltak, ami egyértelműen igazolja annak indokoltságát, hogy a kormány 2022. május 25. napjával ‑ az Alaptörvényben biztosított jogkörével élve – veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az Alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be. Az elmúlt bő öt hónap során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság kezelése érdekében.

A kormány többek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a Rezsivédelmi Alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások számára állapított meg kamatstopot 2023 nyaráig.

Tisztelt Ház! A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány az Alaptörvényből eredő jogkörében ‑ szoros együttműködésben az Országgyűléssel ‑ az elkövetkező hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását is.

(16.50)

Az Alaptörvény kilencedik módosításával megváltozó, a különleges jogrendre vonatkozó közjogi szabályrendszer sajnálatos módon olyan időszakban lépett hatályba, amely a különleges jogrend fennállását indokolja. A kormánynak ezért kötelessége e megváltozott rendelkezések alkalmazásáról gondoskodnia.

Mindezek okán a kormánynak cezúrát kellett húznia 2022. november l-jével. Az Országgyűlés által még 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás eredményeképpen ‑ a megváltozó közjogi alapokra tekintettel ‑ a 2022 májusában kihirdetett veszélyhelyzetet meg kellett szüntetni. Az Alaptörvény kilencedik módosítása nem fosztotta meg a kormányt attól a lehetőségtől, hogy a veszélyhelyzetet újra kihirdesse. A kormány, vizsgálva a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülményeket arra a döntésre jutott, hogy 2022. november l-jével a különleges jogrendet újra ki kell hirdetni, fenntartva a fennálló közjogi helyzetet.

Tisztelt Országgyűlés! A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is, és ennek hatásaiban az elmúlt időszakban sajnos pozitív változás nem következett be. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a benyújtott törvényjavaslattal kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november l-jével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát ‑ immár a megújult közjogi keretek szerint -meghosszabbíthassa.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás megteremtését szolgálja, amelynek eredményeképpen a kormány a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztésének időpontjáig a különleges jogrendet kihirdető kormányrendelet hatályát fenntarthatja. A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbítását kéri az Országgyűléstől, amely biztosítja, hogy a rendkívüli intézkedések ezen időszakban is fennmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Országunknak a világot sújtó koronavírus-világjárvány után egy háború és a háborút övező szankciós politika következményeivel kell szembenéznie, egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a mostanra már évek óta tartó, rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából menekülőknek.

Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. A tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén tudja a kormány a gazdaságvédelmi és humanitárius intézkedéseit fenntartani. A tárgyalt törvényjavaslat elfogadásával a tisztelt Ház végső soron arról dönt, hogy például fennmaradhatnak‑e a hatósági árak, maradhatnak‑e a takarmány- és élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, fennmaradhatnak‑e a lakosságot, a vállalkozásokat érintő kamatstopok, fennmaradhatnak‑e az elszabaduló energiaárakat keretek között tartó intézkedések, biztosíthatjuk‑e az Ukrajnából menekülők részére a szükséges humanitárius intézkedéseket.

A kormány elsődleges célja, csakúgy, mint eddig, hogy megvédje a magyar embereket, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A koronavírus-világjárvány elleni védekezés elmúlt több mint két éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták e célok megvalósítását. A tárgyalt törvényjavaslattal biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Szeretném kiemelni, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől. A tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, november l-je óta már az Alaptörvény által rögzített közjogi, politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Kiemelem azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyének védelme olyan ügy, amelyben a képviselőknek nézetem szerint egységes álláspontot kellene képviselniük. Ezért tisztelettel kérem, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdésére tekintettel minősített többséggel biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)