Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak (Arató Gergely: ’90 óta!), minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk. Ahogy ez igaz volt a pandémia esetén is, így szándékaink szerint így lesz most is. Akkor az önellátás irányába tettünk nagy lépéseket, most pedig a hatékonyság, elsősorban az energiahatékonyság irányába mozdulunk el. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a családok mellett szükséges a brüsszeli szankciók miatt nehéz helyzetbe került kisvállalkozók megsegítése is, ők a magyar gazdaság motorjai, s emellett ők foglalkoztatják a magyar munkavállalók jelentős részét. A helyzet szakszerű felmérésében segítségünkre volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók Országos Szövetsége.

Jól működő vállalkozások nélkül nincs növekedés, nincs teljes foglalkoztatás. Mindez a családok stabilitását, egzisztenciáját veszélyeztetné. A kormány pedig szükség esetén minden esetben beavatkozott és beavatkozik, ez a dolga, erre kaptunk felhatalmazást a választóktól.

A háború és a ránk erőltetett szankciók teljes egészében megborították a gazdaság működését, egekbe emelték az energiaárakat, és ahhoz vezettek, hogy drasztikusan megnőttek a hitelkamatok is. Ezért több intézkedésre volt szükség. Az energiaintenzív feldolgozóipari magyar vállalkozások megsegítése érdekében a kormány idén 100 milliárd forintos, jövőre 100-120 milliárdos programot hirdetett meg. Összességében tehát mintegy 200-220 milliárd forintnyi összeggel támogatja a kormány az energiaintenzív kisvállalkozásokat. Ez körülbelül mintegy 9 ezer kisvállalkozót érint.

A program keretében támogatjuk a megemelkedett energiaköltségek 50 százalékát, s jelentős támogatást nyújtunk az energiahatékonysági beruházásokhoz. Mindezekért cserébe a kormány elvárja, hogy a kisvállalkozások által foglalkoztatottak száma 2023 végéig ne csökkenjen a jelenlegi szint 90 százaléka alá.

Drasztikusan megemelkedtek a hitelkamatok, ezért a kormány elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ kérését, és az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kkv-hitelekre is kiterjesztette a kamatstopot. A döntés szerint 2022. november 15-étől 2023. június 30-áig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint 7,77 százalék. Az intézkedés automatikusan érvénybe lép, mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer kisvállalkozást érint.

A következő a Széchenyi Kártya program folytatása, amelyet 2023-ban is folytatunk (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), olcsó hiteleket biztosítva ezzel a vállalkozásoknak. 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal lesznek elérhetőek a Széchenyi Kártya program hiteltermékei. A program elindulásától 2022-ig, a mai napig 400 ezer hitelügylet jött létre, 5100 milliárd forint értékben.

Végül, de nem utolsósorban nagyvállalatokat megsegítő gyármentő programokat indít a kormány. Első körben 150 milliárd forint értékű támogatást nyújt a kormány a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz. A program Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással működik. Azok a vállalkozók pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, s ezáltal csökkentik energiaköltségüket. Mindezen intézkedéseknek és a magyar emberek elkötelezettségének köszönhetően 4-5 százalékos GDP-növekedés, rekordalacsony munkanélküliség, és két számjegyű bérnövekedés várható éves szinten. Köszönöm a türelmüket. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)