Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Igyekeztünk szakmai szempontból kezelni a javaslatot, és látjuk benne a szakmai munkát, ami ténylegesen megtörtént, ám kiemelném azt, hogy elméleti koncepcióként vagyunk képesek csak kezelni az egészet, ugyanis amíg a magyar úthálózat ilyen szintű gyalázatos állapotban van, addig magyar közlekedésről vagy közútiról ne nagyon beszéljünk. De reménykedünk, hogy jobb lesz, és figyelmükbe ajánlanám akár az 52-es főutat, ahol szintén fideszes országgyűlési képviselő van, vagy akár a magyar mellékúthálózatot, és ajánlom mindenkinek a bejárását. És ha bejárják, meg fogják látni, hogy miért elméleti a koncepció.

A másik oka az, hogy nagyon sok fejlesztést, közúti fejlesztést, amit nagyon-nagyon sajnálunk, a magyarországi megélhetési válságra és úgymond gazdasági katasztrófára való tekintettel lehúztak a fejlesztések közül. Nagyon remélem, hogy belátható időn belül megvalósulnak, mert csak akkor lehet egy normális, jó közlekedési koncepciót megvalósítani, aminek le lettek fektetve az alapjai, ha van hozzá úthálózatunk és vasúthálózatunk.

(15.50)

És akkor jöjjenek az anyagból azok a szakmai részek, amiket átnéztünk, megpróbáltunk kiemelni, és úgy gondoltuk, hogy szóra érdemesek ebben az időszakban! Valami kimondottan örömmel tölt el, és kimondottan örömmel tölti el a magyar veterános társadalmat, ahova én is tartozom: ez a 4. §, ami megkönnyíti a muzeális jelentőségű járműveknél a forgalomba helyezést vagy akár az újraépítést. Ezt szeretném megköszönni az egész magyar veterános és hobbijárműves társadalom nevében. Ez egy igen komoly szakmai segítség, és ebből is látjuk, hogy szakemberek is dolgoztak az anyagon.

Ám vannak olyan pontok, amiket nem tudunk elfogadni, és itt megemlíteném a 29. §-t. Ez kimondottan a vasúti közlekedésről és az itt történő eljárási és felügyeleti díjakról szól. Itt találtunk olyan összegeket, amik 2,5-szeresére emelkedtek, ezt nem tudjuk elfogadni, ugyanis a Jobbik koncepciójában a vasúti közlekedés kiemelt helyet foglal el, és mint a modern európai szállítmányozás egyik fő ütőerének képzeljük el, ahol nagy tömegű áru hathatósan mozgatható, akár, ahogy a jelen is mutatja, magán-vasúttársaságok bevonásával, de főként állami szerepvállalással.

Tehát a 29. § az egyik, amit nem tudunk elfogadni, a másik pedig a 35-ös. Megmondom becsülettel, ezt egyszerűen nem tudtuk hova tenni. Értjük mi, hogy uniós jogharmonizáció, értjük, hogy be kell vonni a magánszférát sok helyre, de mi azt olvastuk ki belőle, hogy azokat a szolgáltatásokat, amiket nem feltétlenül az állami Volánbusz nyerne el, és az összes régióban üzemeltetnének dolgokat, itt például a Volánbusz telephelyeit kötelezően meg kellene venni ‑ a pályázatban kiírva ‑ az adott társaságnak. Tehát ezt mi úgy értékeljük, hogy ez magát a tisztességes versenyhelyzetet csorbítja, ezért nem tudjuk elfogadni.

És ezt a komoly versenykorlátozást egyébként egy szaftos brüsszelezéssel is zárhatnám, hogy ne Soros legyen megint, mert nem akarom azzal zárni, tehát mind a kettőt, a 29-est és a 35-öst is megfontolásra javasolnám, hogy tárgyaljuk újra, beszéljük át, akár vegyük ki, akár módosítsuk. A többivel nagyrészt egyet tudunk érteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)