György László

GYÖRGY LÁSZLÓ kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állni a versenyt az akkori más nemzetek generációival”, figyelmeztetett az idén száz éve hivatalba lépett gróf Klebelsberg Kunó. Sorai ma is aktuálisak.

Ezt a gondolatot tartottuk szem előtt, amikor a magyar felsőoktatás klebelsbergi alapokon nyugvó megújításának célját meghatároztuk. Minket is ugyanaz vezet, mint Klebelsberg Kunót: a minőség és teljesítmény igényével felemelni egyetemeinket és rajtuk keresztül egész nemzeti közösségünket.

A kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét, a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat és a dolgozókat érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Mára eljutottunk oda, hogy az Európai Unió azon tagállamai közé tartozunk, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját. A felsőoktatási ráfordítás így idén eléri a GDP 2 százalékát. Ezzel a GDP-arányos ráfordítást illetően az Európai Unió top 5 országa közé tartozik Magyarország.

A megújult struktúrában működő egyetemeink finanszírozását 2,5-szeresére emeltük, az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekkel együtt, így az elkövetkező hat évben közel 2000 milliárd forintot biztosítunk egyetemeink működtetésre.

Jelenleg is dolgozunk azon, hogy az egyetemeink fejlesztési igényeit teljesítsük. 2030-ig az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztési projektjét hajtjuk végre Magyarországon. Amikor a kormány azt a célt tűzi ki a magyar felsőoktatás elé, hogy 2030-ra a régió tudásbázisává váljon, akkor olyan eredményekre támaszkodva mondja ezt, mint a Semmelweis Egyetem legutóbbi felsőoktatásirangsor-eredménye. A Times Higher Education világrangsorán a Semmelweis Egyetemet október eleje óta már az első 250 között tartják nyilván, a 236. helyen szerepel; ezzel a világ egyetemeinek felső 1 százalékába tartozik. Sosem állt még magyar egyetem ilyen előkelő helyen felsőoktatási világrangsorban. Az Európai Unió tagállamai között orvosképző egyetemünk a 64. helyen áll, és jellemzően csak német, francia és belga egyetemek előzik meg a listán; a régiós egyetemek ranglistáját pedig vezeti.

Mindezek mellett az elmúlt években, a megújult felsőoktatásnak is köszönhetően, a szakrangsorokban is előreléptek a felsőoktatási intézmények. A Shanghai rangsoron, amely a világ mintegy 2000 egyetemének szakterületi teljesítményét vizsgálja, 10 magyar egyetem 39 szakja szerepel a világ legjobbjai között. Ma a Magyarországon egyetemre járó egyetemi hallgatók kétharmada a világ legjobb 5 százalékába tartozó egyetemen tanul. Ilyen és hasonló eredmények láttán bizakodhatunk abban, hogy céljaink nem túlzóak, és a magyar felsőoktatásban lezajló paradigmaváltás kormányzati intézkedéseinek meglesz a gyümölcse.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat szükségességének hátterét megvilágítsam. A felsőoktatás struktúrája alapvetően változott meg az elmúlt két év során, hiszen a hallgatók háromnegyede jár közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású vagy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménybe. A megújult magyar felsőoktatásban szükségessé vált az állami fenntartásra vonatkozó szabályozás deregulálása és finomhangolása, az autonómia bővítésének és a versenyképesség növelésének szándékával. Jelen javaslatcsomag az elmúlt fél év során a fenntartók, az egyetemek, a hallgatók és a felsőoktatás további szereplői részéről megfogalmazott módosításokat foglalja magába.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya 2010-2020 között segélyalapú társadalomból munkaalapú társadalmat épített a vállalkozókkal közösen, egymillió munkahelyet létrehozva, 3 millió 700 ezerről 4 millió 700 ezer fölé emelve a foglalkoztatást Magyarországon. Most az a célunk, hogy 2020-2030 között ebből továbblépve munka- és tudásalapú társadalmat hozzunk létre Magyarországon; 2010-2030 között ennek érdekében megháromszorozzuk a kutatás-fejlesztési és innovációs munkakörben dolgozók számát. Ez azért fontos, mert az ő munkájuktól függ a többi magyar munkája és megélhetése is jelentős részben. Az a célunk ugyanis, hogy 2030-ra Magyarországot Közép-Európa tudásközpontjává tegyük, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az új kihívásokra reagáló új szakok létesítésének és indításának megkönnyítésére. Ezt támogatandó, jelen tervezet jelentősen bővíti a felsőoktatási intézmények autonómiáját az új mesterszakok létesítése és indítása kapcsán.

A törvényjavaslat értelmében a felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével azok az intézmények, amelyek teljes megfelelést tanúsító akkreditációval rendelkeznek, és amelyek már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal, az érintett képzési területeken automatikusan létesíthetnek mesterképzést. A felsőoktatási intézmény a mesterképzés létesítését egy eljárásban kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál. Az adott felsőoktatási intézmény a szak létesítésével egyúttal hároméves szakindítási lehetőséghez is jut.

A megváltozott szabályozással a képzés minőségének ellenőrzésére annak megkezdését követő három éven belül kerül sor, amely megfelelő időkeretet biztosít egy működő képzés minőségének vizsgálatára. A képzés minőségének így kettős biztosítéka lesz; egyrészről teljes megfelelést tanúsító intézményi akkreditációval rendelkező intézmények szereznek jogosultságot ezen új jogintézmény szerinti szaklétesítésre és szakindításra, másrészről az elindított szakot ex post akkreditáció keretében vizsgálja majd a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A javaslat elsődleges célja az, hogy felsőoktatási intézményeink a képzési innováció kapcsán is vetélytársai lehessenek a nemzetközi felsőoktatási élvonalnak.

Az Alaptörvény szerint a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak; álláspontunk szerint ez a javaslatunk még inkább tartalommal tölti ki ezt az alkotmányos követelményt.

Tisztelt Országgyűlés! Régóta húzódó problémát kezel a törvénytervezet a nyelvvizsga-követelmények kérdésében is. A diplomához kötött kötelező nyelvvizsga egyedi magyar szabályozás volt, más hasonló nincs az Európai Unióban. A Covid idején az úgynevezett nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diploma került kiadásra, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.

A kormány azt javasolja a nyelvvizsga kapcsán az Országgyűlésnek, hogy kerüljön a felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása. A kimeneti nyelvi követelményeket innentől az intézmények specifikusan szabályozhatják az egyes képzéseiknek megfelelő formában.

Nem kétséges, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő mechanikus hozzákötése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel sem a szakok, sem a felsőoktatási intézmények közötti érdemi különbségek nem jelenhettek meg ilyen módon. A módosítással a felsőoktatási intézmény feladatává válik, hogy gondoskodjon az adott szakon szerezhető (szak)képzettség gyakorlásához szükséges idegen (szak)nyelvi ismeretek oktatásáról és a (szak)nyelvi ismeretek megfelelő méréséről.

Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézménynek, hogy a már a képzésben részt vevő hallgató tantervét kiegészítse idegen nyelvi képzéssel, természetesen csak akkor, ha nyelvvizsgával még nem rendelkezik.

(11.50)

A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31‑e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.

A felsőoktatás digitalizációja és a munkában való elhelyezkedés adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében pedig az oklevélről és az oklevélmellékletről, valamint az úgynevezett mikrotanúsítványokról, kérésre, elektronikus másolatot is ki kell adni a hallgatónak.

Az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási fokozatrendszere az elmúlt húsz év folyamán átjárhatóbbá, átláthatóbbá vált. A felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében a javaslat arról is rendelkezik, hogy a felsőoktatásban szerzett oklevelek a törvény rendelkezései alapján a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosítsanak az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. A hazai felsőoktatási intézménynek így az Európai Felsőoktatási Térség 49 államában kiállított oklevelei esetében nem lesz elismerési teendője, hiszen ezek az oklevelek a végzettségi szint tekintetében a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.

Tisztelt Országgyűlés! A munkaerőpiaci változásokra gyorsan reagálni képes rendszer kialakítása és fejlesztése, valamint a piaci folyamatok által megkövetelt folyamatos képesség-, készségfejlesztési szükségletek eredményeként a munkaerőpiacon aktív felnőttkorú lakosság folyamatos, hatékony képzése az elmúlt év gazdasági, szociális és társadalmi folyamatait tekintve sohasem volt annyira sürgető feladat, mint napjainkban. Jelenleg főként az inaktív lakosság, illetve az álláskeresők számára nyílik lehetőség olyan támogatási programban való részvételre, amely az említett célok elérését támogatja, ugyanakkor a munkaerőpiac jellemzői, a gyors változtatási képesség erősítése és a digitalizáció terjedése nélkülözhetetlenné tenné a jelenlegi aktív foglalkoztatottak folyamatos tanulását elősegítő programok indítását.

A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2020 és 2025 között megszűnik a világban 85 millió munkahely, de ez alatt az idő alatt 97 millió új munkahely jön létre. A felnőttek képzésének rugalmassá tételével azon dolgozunk, hogy az új munkahelyek jelentős részben nálunk, Magyarországon jöjjenek létre. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, figyelembe véve az említett tendenciákat, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap felnőttképzési célú felhasználásának nevesítésével hozzájárul a munkaerőpiaci tendenciákra, kihívásokra megoldást nyújtó lehetőségek palettájának kiszélesítéséhez.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, valamint a felnőttképzésről szóló törvény módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási alaprésze a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozását is lehetővé tegye. A törvénytervezetben szereplő, a felnőttképzésről szóló törvényt érintő módosító rendelkezés számos, az Európai Unió felé irányuló vállalás teljesítését is elősegíti. Ilyen vállalás a felnőttképzésben részt vevő felnőttkorú lakosság 60 százalékos arányának elérése, vagy az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló ajánlások implementálása. Mindezen dokumentumokban az Európai Unió az élethosszig tartó tanulást, a munkavállalók képzési támogatásában a foglalkoztató aktívabb érintettségét szorgalmazó törekvéseket fogalmazott meg. Ezen törekvést szolgálja a felnőttképzési célú pénzeszközök nevesítése, továbbá a mikrotanúsítányokra vonatkozó rendelkezések törvényi szinten való megjelenítése.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemek feladata, hogy a naprakész tudományos ismeretek mellett gyakorlati tudást is biztosítson az ott tanulóknak. E célt megvalósítani a legeredményesebb módon úgy lehet, ha gyakorlati szakembereket tud az egyetem a tevékenységébe bevonni. A módosítással lehetővé válik, hogy az egyetemek szervezeti és működési szabályzatában ilyen típusú, a felsőoktatásban atipikus munkakörök kerüljenek megállapításra.

Ugyanúgy kiemelt célja a javaslatnak a nemzetköziesítés fokozása annak érdekében, hogy az egyetemek által közvetített tudás és képzés keretében elismert nemzetközi szaktekintélyek tapasztalatai és akadémiai tudása minél inkább elérhetővé váljon. A törvényjavaslat rendelkezései nyomán nagyobb mozgástér állna az egyetemek rendelkezésére külföldi szakemberek foglalkoztatására, amely nemcsak az egyetemek képzési és tudományos működésében jelentene előrelépést, de növelné az intézmények globális láthatóságát is.

Tisztelt Országgyűlés! Tanító és tanuló társadalmat építünk. A „Tanítsunk Magyarországért!” program keretében a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településen élő általános iskolásoknak egyetemista mentorok segítenek megismerni a településükön túli világot, hogy kihozhassák magukból a maximumot. A program indítása után három évvel ma 1000 ezer mentor mentorál több mint 4000 általános iskolást országszerte. Az a célunk, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával vagy tanuljon tovább. A benyújtott törvényjavaslat javaslatot tesz arra, hogy a példaértékű „Tanítsunk Magyarországért!” mentorprogram keretében kerüljön sor a felsőoktatási hallgatók mentorálásával az alapfokú és középfokú oktatási intézményekben tanulók felzárkóztatására, tehetséggondozására.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Tanítsunk Magyarországért! (Taps a kormánypárti oldalon.)