Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos olyan belügyi érintettségű módosítást tartalmaz, amelyek szerteágazó célok mentén és eszközökkel hivatottak szolgálni a magyar állampolgárok fizikai és szociális biztonságát egyaránt.

Tőlünk keletre háború dúl, tőlünk nyugatra az elhibázott szankciók nyomán gazdasági nehézségeket látunk, tőlünk délre pedig a déli határunkon soha nem látott migrációs nyomás erősödik évről évre. A kormány számára továbbra is a magyar emberek érdeke, biztonsága az első, ennek szellemében született meg ez a törvényjavaslat is.

A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás miatt dinamikusan emelkedő rendőri intézkedések folyamatos ellátása érdekében 2022, tehát az idei év nyarán sürgető igény merült fel a rendőrség államhatár őrzésével és jogellenes migráció megakadályozásával összefüggő feladatait ellátó személyi állomány megerősítésére. Mivel a migrációs helyzet kezelése azonnali beavatkozást igényelt, így a szerződéses határvadász-jogviszony létrehozatalára veszélyhelyzeti intézkedésként került sor. A határvadászezred a Készenléti Rendőrség szervezetében jött létre.

A törvényjavaslat tehát a jelenlegi, veszélyhelyzethez kötött szabályozás helyett az általános jogrend részévé teszi a szerződéses határvadász-állományt, tartalmában nem változtatva a határvadász jogviszonyára vonatkozó jelenlegi kormányrendeleti szabályokon. A határvadász intézkedési jogosultságának kereteit, a rendelkezésre álló kényszerítő eszközöket és az egyéb, sarkalatos törvényben rendezendő kérdéseket a törvényjavaslat alapján a rendőrségről szóló törvény tartalmazza, míg a határozott időre létrejövő szerződéses jogviszony lényeges elemei a rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben jelennek meg.

A rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának másik fontos eleme a 2022. szeptember 1-jével megkezdett és a kormány döntése alapján két ütemben végrehajtandó rendvédelmi illetményfejlesztéssel, fizetésemeléssel kapcsolatos intézkedések megalapozása, melyek jelenleg szintén veszélyhelyzeti kormányrendeletben vannak rendezve. A módosítással ezek a szabályok változatlan tartalommal átkerülnek az általános jogrendi szabályok közé.

A törvényjavaslat tehát ezt a két fontos tárgykört, a határvadász-állományt, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományát érintő illetményfejlesztést emeli át az általános jogrend keretei közé, törvényben rendezve azokat. Mindkét esetben változatlan tartalommal történik tehát a szabályozás átemelése.

A törvényjavaslat ezenfelül a büntetés-végrehajtási szervezet agglomerációs együttműködési rendszerével elősegíti a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyabb működését, korszerűsíti a belügyi adatvagyon-nyilvántartásokon alapuló eljárásokat, így például újabb eljárások esetében megteremti a közvetlen átadás lehetőségét a nyilvántartások és a hatósági elektronikus rendszerek között, ezáltal elősegítve a hatósági eljárások hatékonyabb lebonyolítását. A rendelkezésre álló informatikai megoldások szélesebb körű hasznosulása érdekében indokolt módosításokat is elvégezni, így a javaslat megteremti az arcképelemző tevékenység új típusú igénybevételének alapját, elsősorban az Európai Unió jogának való megfelelés biztosítása érdekében, továbbá gyorsítja az idegenrendészeti eljárásokat, egyúttal csökkenti az ügyfelek és az eljáró hatóságok adminisztratív terheit az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazhatóságával.

A gondoskodáspolitikában stratégiai jelentősége van annak, hogy az elmúlt 12 évben előtérbe került a civil és egyházi szervezetek szerepvállalása, amelyek az önkormányzatok intézményeivel és állami szereplőkkel közösen vállalnak felelősséget. Az állami gondoskodás támogatást ad, meghoz jogszabályokat, és ezenfelül bevonz, koordinál olyan szereplőket, akik még komplexebbé tudják tenni a segítő odafordulást.

(9.10)

Fontos hangsúlyozni, előre is jelezném minden ellenzéki hozzászólónak, hogy a módosítás nem érinti a szociális szolgáltatások tartalmát és igénybevételének feltételeit, azok változatlanul fennmaradnak. A törvényjavaslat értelmében a szociális ellátások és támogatások összegének megállapításánál a vetítési, viszonyítási alap nem az öregségi nyugdíj lesz, hanem a szociális vetítési alap. Az öregséginyugdíj-minimum elsősorban a nyugdíjszakágazat mutatószáma, amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásokhoz kapcsolódóan használnak. Indokolt volt egy olyan viszonyítási alap létrehozása a szociális területen, amely a szakterület sajátja. Ezzel egységesebb lesz a gondoskodáspolitikai támogatások és juttatások megállapítása. Az állami finanszírozás továbbra is maradéktalanul biztosított. 2010-hez képest közel három és félszer többet fordít Magyarország szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatásokra, ez az idei büdzsében 1140 milliárd forintot jelent.

Ezen belül kiemelten nő az önkormányzati, civil és egyházi, tehát nem állami szereplők finanszírozása, a 2010-es 34 milliárd forintról idén 171 milliárd forintra nőtt, jövőre pedig már 227 milliárd forint lesz.

A kormány 12 évvel ezelőtt hitet tett a családközpontú gyermekvédelem mellett. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a korábbinál is jóval összefogottabb, hatékonyabb és célzottabb segítséget adjunk a családoknak és az őket segítő, gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereknek. Az alapvető cél az, hogy a gyermekek minél fiatalabb korban megkapják azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek szükségesek egészséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődésükhöz. E cél megvalósításához járul hozzá a gyermekvédelmi törvény azon módosítása, mely a gyermektartásdíj megelőlegezésének szabályozását módosítja.

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése a gyermek egyedülálló szülőjét segíti, ha a tartásra kötelezett szülő kötelezettségének nem tesz eleget. Az állam általi megelőlegezésre az eredménytelen bírósági végrehajtást követően kerülhet sor, legalább háromhavi behajthatatlanság esetén. A Gyvt. módosításával lehetővé válik a megelőlegezett összeg főszabálytól eltérő összegben történő megelőlegezése is. Az eljáráshoz kapcsolódó részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek majd meghatározásra.

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek érdekének további biztosítása céljából módosításra kerülnek a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, a gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezésével, továbbá a gyermekvédelmi gyámság jogintézményével kapcsolatos rendelkezések. Mindezek mellett indokolt volt a gyermekvédelmi törvény adatkezelésre és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, mivel elkészültek a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer legújabb moduljai, a gyermekvédelmi gyámi nyilvántartás, a férőhely-nyilvántartás és a nevelői alkalmassági modul.

A javaslat a családjukban élő, de az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek részére teremt egy új típusú, védett elhelyezési formát. Ennek keretében speciális terápiás ellátás biztosításával a családok aktív segítése, támogatása úgy valósulhat meg, hogy közben ne kerüljön sor a gyermek családjából való kiemelésére, nevelésbe vételére.

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában egy elkülönült főigazgatóságot hoz létre, hasonlóan a hivatal keretein belül már jelenleg is működő, egyenlő bánásmódért felelős főigazgatósághoz, a rendészeti igazgatósághoz. Ez a rendelkezés megfelel a CRPD-egyezményben előírt független mechanizmus feltételének teljesüléséhez. A kijelölt független mechanizmus szerepe átfogó. Funkciója szerint a fogyatékosságügyet érintően az életviszonyok minden területét lefedő feladatellátást, ehhez mérten összetett szakmai ismereteket és a területre vonatkozó tapasztalatot feltételez, olyan működési keretek között, amelyek kellő függetlenséget és komplex hatáskört biztosítanak.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további kiemelten fontos célok megvalósításához szükséges módosításokra is még tesz javaslatot. Ilyenek a következők: a büntetőeljáráshoz hasonló, osztott szerkezetű kártalanítás bevezetése. Választás szerint helye lehet egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárásnak és a jelenlegi szabályok szerinti, de tartalmában a polgári törvénykönyvhöz igazított kártalanítási pernek, amelyben már a sérelemdíj is érvényesíthető lesz.

A törvényjavaslat további tényállásokkal bővíti a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat keretében eljáró tagja által végezhető cselekmények körét, egyúttal a jogállamiság jegyében tovább növeli a garanciákat azzal, hogy kifejezetten rögzíti, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljáró tagja megbízhatósági vizsgálat keretében végzett tevékenységének alkalmasnak kell lennie a hivatali, illetve munkaköri kötelesség ellenőrzésére, és elengedhetetlenül szükségesnek kell lennie, illetve megjelenik az is, hogy az arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

Az előzetes ügyészi jóváhagyás szabályai változatlanok. A javaslat a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz hasonlóan, az Alkotmányvédelmi Hivatal vonatkozásában is rögzít új tényállásszerű magatartásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hivatali, munkaköri kötelezettségek védett állomány általi teljesítése eredményesen ellenőrizhető legyen.

A törvényjavaslat a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyabb működése, a középirányító szerv tehermentesítése, a jó gyakorlatok teljes szervezetre kiterjedő meghonosítása érdekében agglomerációs együttműködési rendszert alakít ki, melyben az agglomerációk ‑ az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében ‑ egyes feladatokat közösen végeznek.

(9.20)

Az újonnan létrejövő Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézet pedig ellátja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága működését biztosító infrastruktúra üzemeltetését, átveszi a gazdasági végrehajtói feladatokat, továbbá ellátja a teljes büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a gazdasági szakterület részét képező végrehajtási feladatokat.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kormányzati struktúraváltást követően az Információs Hivatal a többi polgári nemzetbiztonsági szolgálattal azonos miniszteri irányítás alá került. Ebből kifolyólag a jövőben felesleges a két miniszteri felelősség megkülönböztetése, ezért a javaslat a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszteri felelősségi kör hatályon kívül helyezésére és helyette kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért való felelős kimondására tesz javaslatot az Információs Hivatal esetében.

Az idegenrendészeti eljárással kapcsolatban fontos változás, hogy megszűnik a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárás, és ezzel összefüggésben a látogatói célú tartózkodási engedély is. Amellett ugyanis, hogy az ilyen irányú kérelmek száma az elmúlt években nagymértékben csökkent, az elmúlt több évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján is feleslegessé vált a meghívólevél intézménye.

A T/1620. számú törvényjavaslat részeként az egészségügyről szóló törvény módosítására irányuló javaslat kiemelt célja, hogy az emberi életre és egészségre kiemelten veszélyes, járványos megbetegedések okozására alkalmas fertőzések esetében a járványügyi védekezéshez szükséges adatok kezelése tekintetében teljes körű felhatalmazást biztosít az érintett szervek számára.

Felismerve, hogy a globalizáció korában az egyes, esetenként újonnan megjelenő járványok elleni hatékony fellépéshez ‑ a nemzetgazdasági stabilitás megőrzésére is figyelemmel ‑ kiemelt össztársadalmi érdek fűződik, szükségesnek mutatkozik a koronavírus elleni védekezés során szerzett tapasztalatok tükrében olyan szabályozási környezet kialakítása, amely valamennyi járványveszély idején felhatalmazást ad azon adatok kezelésére, amelyek az eredményes járványkezelési intézkedések megtétele érdekében elengedhetetlenül szükségesek. A jelen törvényjavaslat mindezen célok megvalósítását szolgálja, így ezek elfogadásához is kérjük az Országgyűlés támogatását.

A törvényjavaslat lényeges eleme az az ultima ratio jellegű rendelkezés, amely lehetőséget biztosít mások alapjogainak ‑ így különös tekintettel az Alaptörvény szerinti testi és lelki egészséghez való jog, a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga, valamint a művelődéshez való jog ‑ védelme érdekében arra, hogy a köznevelési és szakképző intézmények a foglalkoztatottjaiktól, a nagykorú tanulóktól és a gyermek törvényes képviselőjétől bekérhessék a fertőzöttségi vagy védettségi adatokat. Megjegyzendő, hogy ilyen adatbekérésre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a fertőzöttségi vagy védettségi adatok informatikai rendszer útján nem, vagy csak jelentős késedelemmel érhetők el.

A törvényjavaslat ‑ szintén az egészségügyről szóló törvény módosításával ‑ az egészségügyi válsághelyzet megszűnése esetére egyes, az egészségügyi válsághelyzethez hasonló, a gyors, az egészségügyi ellátásszervezést hatékonyan támogató intézkedések további átmeneti fenntartására tesz javaslatot. Az egészségügyi válsághelyzetet jelenleg a kormány 2022. december 18-áig hosszabbította meg. Abban az esetben, ha a járványhelyzet javulása miatt az egészségügyi válsághelyzet és ezzel a járványügyi készültség fenntartása a továbbiakban nem indokolt, az alábbi két területen ellátási érdekből kiemelten szükséges az egészségügyi válsághelyzeten túlmutatóan is egyes válsághelyzetben bevezetett szabályok további alkalmazhatóságának biztosítása.

A háziorvosi ügyelet átalakításának Hajdú-Bihar megyében zajló, a későbbiekben ‑ a szükséges törvénymódosításokat követően ‑ országos kiterjesztésre is javasolható mintaprojektje kapcsán az egészségügyről szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy az egészségügyi válsághelyzet megszűnése esetén is a projekt folytatódni tudjon még további hat hónapig, annak megfelelő lezárása érdekében. A mintaprojekt lényege, hogy az egészségügyi alapellátás körében az éjszakai ügyeleti ellátást az eddig meglehetősen változó személyi összetételű és változatos gazdasági hátterű, az önkormányzatokkal szerződött szolgáltatói kör helyett országosan egységesen szervezhető és irányítható módon, megfelelő szakmai infrastruktúrával rendelkező, a sürgősségi ellátásban kiemelkedő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező Országos Mentőszolgálat látja el.

Az egészségügyi válsághelyzetben sok gyógyszer és más egészségügyi termék került készletezésre egészségügyi tartalékként. Az egészségügyi válsághelyzet megszűnése esetén ‑ a járványügyi készültség keretében jelenleg rendelkezésre álló termék rugalmas és hatékony felhasználhatósága érdekében ‑ szükséges, hogy azok a továbbiakban is egyszerűsített válsághelyzeti döntéshozatali rend szerint maradjanak biztosíthatók járványügyi védekezés céljából a védekezésben részt vevő más szereplők részére. Ez meggyorsítja ezen termékeknek a szakszerű és célszerű felhasználását.

Mindezekre tekintettel kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)