Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem egyszerű Szabó Szabolcs ellenzéki képviselőtársam módosító javaslatát méltatnom, de mégis ezt kell tegyem, hiszen a Mi Hazánk Mozgalom megígérte, hogy nem azt nézzük, hogy ki javasol valamit, hanem hogy mikor értünk egyet vele. Magam is számos alkalommal kifogásoltam azt, hogy lényegében megszüntették az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát a magyar emberek esetében, ezért azt gondolom, hogy egy minimális kompromisszum az, hogy legalább veszélyhelyzet idején megtehessék ezt, legalább az országgyűlési képviselők, hiszen jelenleg még országgyűlési képviselőként sem fordulhatunk Alkotmánybírósághoz.

Azt, hogy erről három napon belül döntenie kelljen‑e veszélyhelyzet idején az Alkotmánybíróságnak, ezt már a bizottságban is vita tárgyává tettem. Azt gondoltam, hogy erről még akár lehetne is vitatkozni, hogy nem kevés idő‑e ez a három nap, még ha el is várjuk, hogy az Alkotmánybíróság a lehető leghamarabb döntsön, de szokás szerint lesöpörték, mint minden ellenzéki javaslatot, ezt is, így erről a részkérdésről már nem is nyílt meg sajnos a vita.

Szerintem elfogadhatatlan végső soron és a zárószavazást illetően is így ez a javaslat, hiszen nem fogadták el a különböző észrevételeinket, a bizottság nem tartotta szükségesnek megfontolni sem azokat. A Mi Hazánk Mozgalom viszont szükségesnek tartja leszögezni, hogy nem támogatjuk az új világrendet, szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid típusú lezárásokat, korlátozásokat sem, melyek most az államcsőd szélén alapvető intézmények bezárását jelentik a rezsinövelés miatt.

Nincs jogrend, nincs igazságszolgáltatás, de már jogszolgáltatás sem. Erről azért Budaházy György tudna beszélni, hiszen most már éhségsztrájkot kellett indítson a mai naptól annak érdekében, hogy például a fellebbezési jogaira lehetőséget biztosítson a büntetés-végrehajtási intézmény. De sajnos egyre szélesebb körben tapasztaljuk ezeket, különösen rendkívüli jogrendekben természetesen. Ezzel a törvénymódosítással pedig az aránytalan jogkorlátozásokat akarják palástolni: korlátlan hosszúságú veszélyhelyzet helyett akárhányszor 180 napos jogfosztás lehet. Most ennek kellene hogy örüljünk?

Nem támogatta a veszélyhelyzet kiszélesítését célzó alaptörvény-módosítást a Mi Hazánk akkor sem, amikor a szomszédos országokban zajló háborús helyzetre való hivatkozással próbálkozott bővíteni a különleges jogrend fenntartására vonatkozó lehetőségeit a kormány. A koronavírus után láthatóan új apropót keresnek arra, hogy rendkívüli jogrendben, folyamatosan korlátozások között tarthassák az embereket, de rá kell világítsunk annak álságosságára. Ugyanis a háborús helyzet kihirdetése fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rendkívül rossz üzenete van. Inkább a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

Miután a kormány, korábbi ígérete ellenére, mégis engedte a NATO-csapatok hazánkba telepítését az amerikai-orosz háború keretében, a Mi Hazánk maradt az egyetlen párt, mely Magyarország függetlensége mellett szót emel. Idegen haderőknek nincs helyük hazánkban, mert Magyarország a magyaroké. S a NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de hát Ukrajna nem NATO-tag.

Elleneznünk kellene a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó politikát folytató, soviniszta Ukrajna katonai támogatását, illetve az amerikai érdekek kiszolgálását. Sajnos ezt a magyar kormány sem teszi teljes mértékben. Az oroszok elleni embargó így is felbecsülhetetlen károkat okozott a magyar gazdaságnak. Most már a magyar érdek kellene legyen az első. A magyar kormánynak sem kellene provokálnia az oroszokat Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem.

Elfogadhatatlan az is, hogy a Magyar Honvédség parancsnoka júliusban titokban meglátogatta az ukrán vezérkart. Erről csak utólag, ugye, ukrán híradásból értesültünk. Az ottani fegyveres erők vezetője úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködésének a szintjével. Vajon mit tudhat még ő, amit a kormányunk nem köt az orrunkra? Azóta kiderült, hogy a balti légteret ismét magyar Gripenek biztosítják, és már konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel.

Zárásként annyit, hogy a különböző veszélyhelyzetek között adják tovább tulajdonképpen a stafétabotot. Ez az, amit a Mi Hazánk Mozgalom nem tud elfogadni. Sőt, nemcsak mi, Schiffer András is például ‑ hogy egy baloldali gondolkodót idézzek ‑ nyilatkozott már többször, hogy az Alaptörvény még különleges jogrendben sem engedi meg az alapvető jogok felfüggesztését, illetve szükséges-arányos mértéken túli korlátozását. Ezt bizony láthattuk, hiszen a munkahely elvételével való zsarolást kellett elszenvedjék nagyon sokan mint kormányzati túlkapást, ugye, az oltások rákényszerítése ügyében, és nagyon sokszor nemcsak túlkapás volt, hanem kontraproduktív is volt. Gondoljunk az uszodák bezárására, vagy hogy futni sem lehetett, mondjuk, a gyermekek lefektetése után, a korai boltzárakra, amellyel összezsúfolták az embereket, és még hosszasan sorolhatnánk a kontraproduktív és sok esetben kormányzati túlkapásokat, amelyeket a Mi Hazánk Mozgalom nem tud támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)