Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tudja, amiről most vitatkozunk, az nem más, mint hogy a korrupció történelmi szintje miatt önök veszélybe sodorták a magyar embereknek megjáró uniós pénzeket.

Meglepett egy kicsit Illés Boglárka képviselő asszony, amikor arról beszélt a TAB-vélemény ismertetésekor, hogy egy több hónapos egyeztetési folyamaton vannak túl, holott éppen júliusban, három hónappal ezelőtt fogadta el az önök többsége azt a törvényt, amely megszüntette Magyarországon a vagyonnyilatkozatok rendszerét. Majd valamilyen módon így a tárgyalások folyamatában önök kaptak valami jelzést ‑ vagy nem tudom, ugye, nem látjuk ezeket a tárgyalásokat ‑, szeptember végén benyújtottak egy javaslatot, amely részben visszacsinálná ezt a rendszert. Ugye, a fontos különbségekről hallhattunk. De mégiscsak a korrupcióellenes intézkedésekről van szó.

Ebben a vitában Répássy államtitkár úrral, én példát hoztam rá, hogy milyen magas szinteket ért el a korrupció az önök kormányában. Ugye, ez egészen a legmagasabb szintekig jutott, hiszen az igazságügyi miniszter helyettese is érintett az ügyben. Már szó esett róla, éppen a mai napon derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények és pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál, a korábbi igazságügyi államtitkár, államtitkár úr elődje ügyében.

Akkor ebben a vitában egyébként hevesen reagált rá államtitkár úr, amikor én elmondtam, hogy mivel vádolja államtitkárelődjét az ügyészség; akkor úgy fogalmazott államtitkár úr, hogy nem elviselhető ön szerint az a helyzet, hogy ez a bizonyos ember, tehát Schadl György még a mai napig is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet. Én is úgy erőteljesen kifejeztem azt a véleményemet, hogy az egy nagyon súlyos jogszabályi, törvényi hiányosság, hogy nem lehet őt kimozdítani ebből a pozícióból, és akkor ön utalást tett rá, államtitkár úr, hogy ha lépéseket tennénk annak érdekében, hogy el lehessen távolítani egy ilyen súlyos váddal illetett személyt ebből a fontos pozícióból, akkor az nyilván fontos lépés lenne. Egy kérdésem van államtitkár úrhoz: én benyújtottam a javaslatot, amit a sajtóban lex Schadl törvényjavaslatként aposztrofáltak, ami arról szól, hogy ilyen esetben hasonló elbírálás alá essen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ebből a tisztségéből levezethetően, mint egyébként a végrehajtók. Ha önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot, akkor azonnal el kell távolítani Schadl Györgyöt e fontos pozícióból. Kérdésem államtitkár úrhoz, hogy ha önöknek már nem volt ideje arra, hogy benyújtsanak egy ilyen törvénymódosító javaslatot, akkor támogatni fogja‑e a kormány, illetve támogatni fogja‑e a Fidesz-KDNP-frakció ezt a lex Schadl javaslatot, és ezzel lehetőséget biztosítanak‑e, hogy eltávolítsák ebből a fontos pozícióból azt az embert, akire egyébként épp a mai napon kért tíz évet az ügyészség.

Hozzáteszem, ugye, Völner Pálra nyolc évet kértek, Völner Pál nemcsak hogy szabadlábon van, de a mai napig ügyvédként praktizálhat. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon súlyos tünet, nagyon súlyos probléma.

Rátérve a vagyonnyilatkozatok rendszerére. Amikor önök nyáron, a júliusi vitában azzal érveltek, hogy nemzetközi példákat vettek át, akkor mi elmondtuk világosan, hogy ez az a kérdés, amelyben nem kellene rossz nemzetközi mintákat átvenni, hiszen az a minta, amelyre önök hivatkoznak az Európai Parlament gyakorlatában, az nem is vagyonnyilatkozat, hanem valamiféle érdekeltségi nyilatkozat. Ezen felbuzdulva önök megszüntették a vagyonnyilatkozatok rendszerét, és most próbálják visszahozni. Ez teljesen értelmezhetetlen, és ez is azt mutatja, erre van idejük, hogy ezekkel a javaslatokkal játszadozzanak, míg a jogszabályt nem változtatták meg, ezért Schadl György még mindig a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet.

Valóban, önök nem ezt a helyzetet állítják vissza, egyébként önmagában azt az alkalmatlan helyzetet, ami volt korábban, hiszen itt több olyan kitételt is tettek, ami nem az eredeti állapotot állítja vissza. Például, erről is szó esett, hogy a lakások, lakóingatlanok tekintetében önök nem tartják fontosnak a vagyonbevallás kitöltését, illetve az összeférhetetlenség terén mentesíteni akarják a vagyonkezelő alapítványok tisztségviselőit az összeférhetetlenség alól. Ez elképesztő és elfogadhatatlan, én úgy gondolom.

Annak érdekében, hogy értelmezhető legyen a most az Országgyűlés által elfogadandó törvény, mi is módosító javaslatot nyújtottunk be. Az elmúlt években, minden évben benyújtottuk azt az átfogó javaslatot, amely a vagyonnyilatkozatok rendszerét egy teljesen új alapra helyezné, és ezzel párhuzamosan egyébként, itt visszautalok Novák Előd képviselő úr egyébként jogos felvetésére, mi önkéntesen közzé is tettük az egy háztartásban élő hozzátartozóink vagyonnyilatkozatát. Nos, ezt is kötelezővé tenné a módosító javaslatunk. A továbbiakban pedig azt tartjuk szükségesnek, hogy a nyilatkozatok mindig kötelezően legyenek ellenőrzés tárgyai, tehát azt követően, hogy benyújtja egy képviselő, azonnal az Állami Számvevőszék azt vizsgálja meg a helytállóság, a teljesség tekintetében, illetve hogy a vagyongyarapodás tekintetében van‑e arra utaló jel, hogy itt valami nem történt törvényesen, figyelembe véve a jövedelmi helyzetét az adott képviselőnek vagy a vagyonnyilatkozatot tevőnek.

Fontosnak tartjuk, hogy legyenek kereshető adatbázisok. És azt is nagyon fontosnak tartjuk az új törvény elfogadásával, hogy legyen következménye annak, ha valaki hazudik a magyar embereknek, legyen következménye, ha valaki csal a vagyonnyilatkozatában, mert a jelenlegi rendszerben és az önök javaslatában ennek semmiféle következménye nincsen.

Fontosnak tartjuk a pontos összegszerűséget. Ezt is tartalmazza a javaslatunk.

Szeretnénk, ha az ingóságok mellett a vagyoni értékű jogokat is be kellene mutatnia a vagyonnyilatkozatot tevőnek a magyar embereknek. Az érdekeltségében lévő gazdasági társaság használatába adott állami vagy önkormányzati vagyont, illetve az ingyenes juttatásokat, költségvetési vagy uniós támogatásokat is be kell mutatni a mi meggyőződésünk szerint. És a nagy értékű ingóságok esetében az ötmilliós határt leszállítanánk egymillióra, hogy az egymilliót meghaladó értékű vagyonelemeket is közzé kelljen tenni.

Én nagyon bízom benne, hogy Illés Boglárka képviselő asszonynak az a mondata, miszerint javasolja, hogy térjünk vissza egy szigorú magyar szabályozáshoz, arra is kiterjed, hogy ezeket a fontos információkat építsük be, és meg fogja szavazni a Fidesz-KDNP-frakció a mi javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.)