Komjáthi Imre (MSZP)

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó Sándor képviselőtársam legutóbbi felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk egy régen látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll. A rendkívül magas infláció, a harmatgyenge forint és az élelmiszerár-robbanás mellett a háztartások fűtésszámlájának kifizetése jelenti a legnagyobb tragédiával fenyegető problémát.

Megoldást minden bizonnyal a rászorulók otthonának szigetelése jelentene. Ezekben az épületekben többségében idős, pénzügyi tartalékokkal nem rendelkező honfitársaink élnek, akik a munkálatok költségeit nem tudják kifizetni; a kormány pedig a mai napig adós maradt a valódi segítséggel.

Ahogy adós maradt legutóbb a miniszter úr nevében válaszoló államtitkár asszony is a feltett kérdésekre adandó válaszokkal. Először is, a probléma súlyosságával mit sem törődve, kizárólag az orosz-ukrán háborúra fogta a brutális áremelkedéseket. Felelőssé tette a kialakult helyzetért az Oroszország ellen kivetett szankciókat, holott éppen az önök kormánya támogatta ezeket, aztán pedig tőlünk követelte azok visszavonását.

Tájékoztatást adott a 20 évvel ezelőtti gázárak alakulásáról, bár megjegyzem, sohasem fenyegetett a maihoz hasonló katasztrófával. Maguk pedig egyik napról a másikra a hétszeresére ‑ még egyszer mondom: hétszeresére ‑ emelték a gáz árát. Ez lenne az önök segítsége? De tájékoztatást adott államtitkár asszony arról is, hogy a kormány tíz év alatt mindössze 70 milliárd forintot fordított a magyar családok otthonainak energiahatékonyságára; ez évi 7 milliárd forint.

Éppen ezért újfent megkérdezzük, miért állították le a családi házak, társasházak felújítását érintő pályázati lehetőséget? Miért húzták ki az energiastratégiából a Kádár-kockák felújítását célzó programot? Mikor fogják támogatni ezeknek az épületeknek az energetikai korszerűsítését? Köszönöm szépen a választ.