Dr. Varga Judit (Fidesz)

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy filozófiai gondolatokkal vezessem be az Alaptörvény módosítását.

Talán ismerős sokaknak Francis Fukuyama azon gondolata, amelyet a rendszerváltoztatást követő évtizedekben még sokan igazolva is láttak, miszerint a „nyugat, a nyugati eszme diadala” megtörtént, a történelemnek vége, „Beethoven zenéje harsog a japán üzletek hangszóróiból, és a rockzene Prágában, Rangunban és Teheránban egyaránt népszerű.”

Voltak, és ma is vannak viszont olyanok, akik úgy gondolják, hogy a történelem végének hívői valójában arra törekszenek, hogy lebontsák a hitünkből, kultúránkból, hazánk szeretetéből álló természetes önképünket, hogy a helyébe minél homogénebb színekbe morzsolt identitásokat építsenek a globális gazdasági és ideológiai elvárások mentén.

2011-ben erre adott választ az új Alaptörvény, ami folytonosságot teremtett dédanyáink, nagyapáink, őseink hite és világképe, valamint gyermekeink és unokáink önazonossága között. Már akkor is úgy gondoltuk, hogy ennek a talapzatnak a biztosítása, kultúránk, történelmünk és családjaink védelme a legtöbb, amit alkotmányos értelemben tehetünk függetlenségünk, szuverenitásunk és a következő generációk védelme érdekében. Ezt az előrelátást azóta az elmúlt tíz év és az élet többször is félreérthetetlenül visszaigazolta. Ezért is fontos, hogy erre az Alaptörvényre esküsznek fel ma azok, akik a haza és a nemzet szolgálatát tekintik hivatásuknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő. Azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van. A háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált. A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem egyben megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is.

Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítanunk kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét. Erről szól az Alaptörvény tizedik módosítása: a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról. Ez a jogállam nyelvén azt is jelenti, hogy a felelős előrelátás jegyében, a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is.

A történelem már számtalanszor igazolta, hogy minden egyes háború kemény kihívások elé állítja az államélet irányítói mellett a stabil, kiszámítható, tisztességes, békés és nyugodt életre vágyó, családjukat és hazájukat szerető állampolgárokat is.

Az orosz-ukrán háború következtében fellépő negatív következmények minden ember által tapasztalhatók, azok mindenki életére közvetlen hatással vannak. Senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy a háború következtében az energiaellátás területén Európában eddig soha nem tapasztalt bizonytalanság alakult ki, hiszen elszabadultak a világpiaci árak mind a földgáz, mind pedig a kőolaj vonatkozásában, ez pedig közvetlenül is befolyásolja a gazdaság működőképességét, amely ma már Európa bizonyos országaiban a háztartások mindennapjait is veszélyezteti, és ne feledjük: „Közeleg a tél!”

Meg kell jegyeznem azt is, hogy részben a fenti tényezőknek a feldolgozóiparra kifejtett hatásából, részben pedig a háborúból is közvetlenül következően az élelmiszeriparban is ellátási zavarokra lehet felkészülni, amely tényezők mind maguk után vonják a piaci zavarok és a gazdasági recesszió kialakulásának a veszélyét is.

Jól tudjuk közben, hogy több millió menekült érkezett Ukrajnából a szomszédos országokba, amelyek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bajbajutottak körülményein javítsanak, szállást és emberhez méltó ellátást nyújtsanak számukra. Ebben a helyzetben pedig különösen fontossá vált a béke és a biztonság garantálása, a válság hatékony kezelésének a képessége.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország mindig is a béke oldalán állt, a háború előtt és azóta is. A magyar választópolgárok pedig április 3-án világosan és félremagyarázhatatlanul amellett foglaltak állást, hogy ki kell maradnunk ebből a háborúból. Megerősítették a kormány azon törekvését is, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos bárminemű nemzetközi fellépés ‑ így például a szankciókról való döntések során is ‑ kizárólag a nemzeti érdeket kívánja előtérbe helyezni. Ennek megfelelően nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar háztartásokkal fizettessék meg, és semmilyen nyomásnak nem fogunk engedni, ha a tervezett szankciók a magyar energiaellátás biztonságát vagy a magyar ipar működőképességét veszélyeztetik.

Április 3-án a nemzeti konzervatív oldal eddig soha nem látott mértékű felhatalmazást kapott a kormányzásra. Az egyedülállóan erős, demokratikus legitimációból fakadóan eddig is megvédtük a rezsicsökkentést, valamint árstopokat és exporttilalmat vezettünk be, hogy az infláció negatív hatásait ne a háztartások érezzék meg. Van, ahol kevesebb fürdés ajánlott, másutt ruhaszellőztetés. Nálunk a családok védelme, árstopok jelentik a megoldást. Ahogy miniszterelnök úr is mondta: kinek mit intéz a kormánya.

Mindezekre tekintettel olyan döntések meghozatalára kell lehetőséget biztosítani most, amelyek szükség esetén megvédik hazánkat a külső hatásoktól, képesek ellensúlyozni a gazdasági recesszió negatívumait, és egyúttal segítik a humanitárius katasztrófából, a háborúból érkező menekülteket az előttünk álló veszélyes időszakban.

Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus miatt a kormánynak nemcsak a hazai magyarságra, hanem a Kárpátalján élő honfitársaink biztonságára is kiemelt figyelmet kell fordítania, hiszen jól tudjuk, minden magyar felelős minden magyarért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egész világon közismert tény, hogy az Európai Unió tagállamai közül népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából, hiszen már közel 700 ezer főnél járunk. A magyarok a bajbajutottakon mindig segítenek, különösen, ha azok a szomszédban élnek. Ezért fogtunk össze és valósítottuk meg Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját, amely most is zajlik.

(10.40)

Ez mindannyiunk közös érdeme, azoké az önkénteseké, az egyházi és civil szervezetekben, a hivatalokban dolgozóké, akik fáradságot nem kímélve rohantak a határra segíteni, akik befogadták a menekülteket, akik adományokkal szolgáltak, vagy csak akár egy jó szóval segítettek a bajbajutottakon. És természetesen azon rendvédelmi és honvédelmi dolgozóké is az érdem, akik a határon és a befogadóállomásokon napról napra emberfeletti helytállásról adtak tanúbizonyságot. Köszönet érte mindannyiuknak.

Tisztelt Elnök Úr! A kiindulópont és a cél tehát egyértelmű: meg kell védeni a magyarokat, el kell érni, hogy a háború árát ne a magyar háztartások fizessék meg, ehhez pedig hatékony és gyors döntéshozatali eszközökre van szükség. Ennek garantálása érdekében dolgozta ki a kormány az előttünk fekvő két tervezetet, az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény hozzákapcsolódó módosítását.

Már a koronavírus-világjárvány is megmutatta, hogy a rendes jogrendi eszközök nem elegendőek a veszélyhelyzet következményeinek elhárítására, már csak azért sem, mert előre nem látható, egymásra épülő és egymásra ható következmények együttesét kell kezelnünk. Erre tekintettel a kormány egyértelmű álláspontja az, hogy a rendkívüli jogrend adta eszközök azok, amelyek alkalmasnak bizonyulnak a kihívások kezelésére. Éppen ezért e javaslatok most megteremtik a kormány számára annak lehetőségét, hogy a különleges jogrend teljes eszköztára a rendelkezésre álljon. A Ház asztalán fekvő két javaslat egymásra épülve biztosítja azt, hogy a kormány, ahogyan tette azt a világjárvány legnehezebb időszakaiban is, gyors, hatékony és kiszámítható módon legyen képes a háború okozta negatív hatásokat enyhíteni, illetve azokat elhárítani.

Kérem, engedjék meg, hogy most nagyon röviden ismertessem az említett tervezetek tartalmát.

A benyújtott javaslatcsomag legfontosabb eleme az Alaptörvény tizedik módosítása, amely biztosítja, hogy a szomszédos országban zajló háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa fegyveres konfliktus esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltathasson a veszélyhelyzet kihirdetésére. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, miszerint különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos, különösen humanitárius vagy gazdasági hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A javaslatcsomag másik eleme a katasztrófavédelmi törvény módosítása, amely a jogrendszer koherenciájának biztosításából fakadóan szorosan kapcsolódik az Alaptörvény tizedik módosításához, nevezetesen pedig az új veszélyhelyzeti esetkörre határoz meg a kormány számára cselekvést lehetővé tevő rendelkezéseket, melyhez mintául természetesen az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzeti szabályok szolgáltak. Megjegyzendő, hogy a benyújtott törvényjavaslat szükséges, de konszolidált mértéke nem haladja meg azt, ami elvárható. A kormánynak viszont lehetőséget ad a folyamatos, gyors és hatékony beavatkozásra.

Kiemelendőnek tartom azt is, hogy a szabályozással kapcsolatos garanciális rendelkezés írja elő, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket erre irányuló indítvány esetén az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni. Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzeti jogszabályok alkotmányossági vizsgálata során kialakított gyakorlata alapján a rendes jogrendi mértéken túl korlátozható alapjogokkal kapcsolatban ellenőrzi, hogy az alkotmánybírósági indítványban kifogásolt intézkedéssel az adott alapjogba történt‑e beavatkozás, hogy az alapjog-korlátozásnak van‑e legitim célja, és e legitim cél a különleges jogrendet kiváltó esemény vagy ezek következményei megelőzéséhez, kezeléséhez, felszámolásához kapcsolódik-e. Ellenőrzi továbbá, hogy az alapjog-korlátozás alkalmas‑e e legitim cél elérésére. Végül azt is vizsgálja, hogy az alapjog-korlátozás arányossága megállapítható‑e, ennek kere-tében pedig azt is, hogy az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a jogalkotó időközönként meggyőződött‑e a korlátozás fenntartásának, meghosszabbításának az indokoltságáról.

Tisztelt Országgyűlés! Kihívásokkal teli időket élünk, amikor a józan eszünkre kell hallgatnunk és a megfontolt építkezésre kell koncentrálnunk, hogy hazánk biztosítani tudja a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét. Ilyenkor alaposan kell mérlegelnünk a fennálló körülményeket annak érdekében, hogy hazánk védelmét és az utánunk következő generációk biztonságát oly módon garantálhassuk, ami a magyar emberek számára mindenkor a legkedvezőbb forgatókönyvet eredményezi.

Országunk viharos történelme megtanította nekünk, hogy Európa politikai erdejében csak azok a fák nem törnek ki vagy hasadnak meg még a legvadabb ellenszélben sem, amelyek mélyre eresztik gyökereiket. Migráció, világjárvány és háború ‑ az elmúlt évek eseményei bizonyították, hogy a történelemnek koránt sincs vége. Azok, akik hátradőltek, befejezettnek hitték a világ folyását, most nagy bajban vannak, hiszen nem tudnak alkalmazkodni a folyamatosan alakuló világrendhez. Egyesek elhitték, hogy már csak zöldkorszakokat fogunk például élni. Erre bekopog a háború az ablakon, a tél közeleg, az atomerőművek pedig sok helyen Európában már zárva vannak. A zöld jövő tervezgetése helyett most a kapkodás, a meggondolatlanság uralkodik sok meghasonult nyugati demokráciában.

Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy jól fontolják meg döntésüket, és arra kérem a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy tegyék félre a választási eredmény okozta esetleges csalódottságukat, és pártállásra való tekintet nélkül segítsenek, hogy felvértezhessük Magyarországot egy válságokkal és bizonytalansággal teli világban. Gyors reakcióidő, hatékony fellépés. A háború elől menekülőket ellátjuk, a gazdasági károkat minimalizáljuk, a magyar családokat pedig meg fogjuk védeni ‑ ezt biztosítja az Alaptörvény tizedik módosítása, nem többet és nem kevesebbet. Kérem ezért önöket, hogy az előttünk fekvő javaslatokat támogatni szíveskedjenek, és köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)