Takács Péter

DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezményei alkotják a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszer sarokkövét. A céljuk kettős: a pszichoaktív hatású anyagokkal történő visszaélés megelőzése és az ilyen anyagok orvosi és tudományos célra való rendelkezésre állásának biztosítása. A kábítószer-egyezmény és a pszichotropegyezmény terápiás értékük, egészségre való veszélyességük és a visszaélés kockázata alapján osztályozza a kábítószereket és a pszichotrop anyagokat.

A kábítószer-egyezményt a kannabisz-, kokain- és az ópiumszerű hatású anyagok szabályozására dolgozták ki, azonban az új pszichoaktív szerek, mint például az amfetamin típusú stimulánsok, az ecstasy megjelenésével a tagállamok szükségesnek tartották egy új szerződés megalkotását, így jött létre a pszichotropegyezmény. Az 1988. évi egyezmény a kábítószer és a pszichotrop anyagok tiltott előállítására leggyakrabban használt anyagokat, úgynevezett prekurzorokat helyez nemzetközi ellenőrzés alá, és további intézkedéseket ír elő a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés érdekében.

Az ENSZ Kábítószerek Bizottságának a három egyezményben foglalt normatív funkciói közé tartozik az anyagok ellenőrzési köréről történő döntés, egy anyag listára vétele, a listák közötti áthelyezése vagy a listáról történő törlése. A törlésre irányuló folyamat a főtitkárhoz intézett értesítéssel indul, ez tartalmazza a javasolt módosítást, az azt alátámasztó információkat, például statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, klinikai vizsgálatok adatait. Az egyezmények értelmében az adott egyezményben részes államoknak joguk van kezdeményezni a listára vételi eljárást. Ezenkívül a kábítószer-egyezmény és a pszichotropegyezmény értelmében az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is benyújthat listára vételi javaslatot. A WHO feladata a kérdéses anyag orvosi és tudományos szempontú értékelése a kábítószer-függőséggel foglalkozó bizottság útján, melynek tagjai kábítószerek és gyógyszerek területén jártas független szakértők. Az 1988. évi egyezmény jegyzékeinek módosítása tekintetében a nemzetközi kábítószer-ellenőrző tes-tület jogosult kezdeményezőként eljárni.

A részes államok a listára vételi eljárás során kifejthetik álláspontjukat a listára vételt illetően, kiegészítő információkat rendelkezésre bocsáthatnak az érintett anyagokkal kapcsolatban. Az ENSZ Kábítószerek Bizottságának éves ülésén a részes államok többségi szavazással, határozati formában döntenek a listára vételről. A határozatok a közléstől számított 180 napon belül lépnek hatályba, a részes államoknak pedig kötelezettsége meghozni azon jogalkotási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyezmények rendelkezéseit a saját területükön hatályba léptessék, illetve azokat végrehajtsák.

(12.30)

Az alábbi törvényjavaslataink közül a T/1205. Az ENSZ Kábítószerek Bizottsága két anyagnak a kábítószeregyezmény-jegyzékre történő felvételéről döntött. A hatályos magyar szabályozás szerint a metonitazene új pszichoaktív anyagnak minősül, így Magyarországon jelenleg is büntethető a vele való visszaélés. A kábítószerlistára-vétel ezt segíti, és a súlyosabb büntetést is lehetővé teszi.

A T/1206. javaslat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján újabb vegyület kerül fel a pszichotrop egyezmény jegyzékére.

A T/1207. javaslat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Kábítószerügyi Bizottsága három anyagnak a kábítószerek és pszichoaktív anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény jegyzékére történő felvételéről döntött.

A szóban forgó ENSZ-határozatok nemzetközi megállapodások, így elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés annak kötelező hatályát elismerje, és a határozatok szövegét kihirdesse. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a három törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)