{"cycle": 42, "id": "28-44", "date": "2022-10-04", "ulnap": 28, "seq": 44, "speaker": "Dunai Mónika (Fidesz)", "p_azon": "d751", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Normakontroll-javaslat tárgyalása T/706 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról", "iromany": "T/706", "duration_s": 260, "position": null, "chars": 3358, "paragraphs": ["DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés. Ennek érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását támogattuk, ugyanakkor alapkövetelmény számunkra, amire képviselői esküt is tettünk, hogy Magyarország Alaptörvényének megfelelően járunk el mindenben, és olyan törvényeket hozunk, amelyek megfelelnek Magyarország Alaptörvényének. Támogatjuk ezért a kormány jelen indítványát is, amely az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló előzetes normakontroll-eljárást kezdeményez.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen indítvány szerint javasoljuk, hogy közösen kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet‑e joga arra nézve, hogy valakivel szemben vádat emeljen a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.", "Az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése rögzíti ugyanis, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független; az igazságszolgáltatás közreműködőjeként ‑ mint közvádló ‑ az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében.", "Az ügyészség vádmonopóliumának elve az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület is rögzíti, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg.", "Ugyanakkor azt is látni szükséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ügyészi függetlenség követelménye a legmagasabb alkotmányos szinten került rögzítésre, mivel az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független. Az Alkotmánybíróság is megerősítette az ügyészségi rendszer Alaptörvényben garantált függetlenségét, amikor kimondta, hogy a jogállamiságból fakadó hatalommegosztás elve indokolja a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségét.", "Tekintettel arra, hogy a közvád képviselete egy külön szervezetrendszerben, az ügyészi szervezetrendszerben történik, ezért nemcsak a személyi, hanem a szervezeti függetlenség biztosítása is alkotmányos követelmény. Ezért az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az ügyészségi szervezet is független a többi hatalmi ágtól.", "(9.50)", "Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy indítványozzuk, hogy a fentiekben kifejtett indokok és szempontok alapján a tisztelt Alkotmánybíróság vizsgálja meg a törvény 1. §-át a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet‑e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt; azaz, a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével. Köszönöm szépen a figyelmet, a javaslat elfogadását javasoljuk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}