{"cycle": 42, "id": "28-42", "date": "2022-10-04", "ulnap": 28, "seq": 42, "speaker": "Illés Boglárka (Fidesz)", "p_azon": "i011", "faction": "Fidesz", "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Normakontroll-javaslat tárgyalása T/706 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról", "iromany": "T/706", "duration_s": 203, "position": null, "chars": 2770, "paragraphs": ["ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. október 3-án megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvény normakontroll-javaslatát. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett feltételességi eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A törvény egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be, ami nem rendelkezik előzménnyel a hazai szabályozás történetében.", "Ahogy államtitkár úr részéről is elhangzott, az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárás, amelynek lényege egyfajta vádkorrekció, amelyet lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege tehát, hogy végső esetben az ügyészségtől függetlenül bírói utat lehessen igénybe venni, és ezen keresztül kikényszeríteni a nyomozás eredményes lefolytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást.", "Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.", "A normakontroll támogatása esetén az Országgyűlés kérné tehát a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet‑e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll‑e az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.", "Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel, tehát a Törvényalkotási Bizottság 27 támogató szavazatának birtokában kérem, támogassák a normakontroll-javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}