Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy már korábban elhangzott a Ház falai között, két héttel ezelőtt lezárult egy több hónapos, nehéz, ugyanakkor rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között, mindez az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében. Ezek a tárgyalások sikerrel zárultak, hiszen a Bizottság megállapította, hogy a magyar kormány által benyújtott javaslatok megfelelően fogják orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárás megindításra került.

Ezáltal az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások mihamarabb lezárásra kerülhetnek. Így, amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat, és hazánk forrásvesztés nélkül léphet át a 2023. évbe.

Ki kell emelnem, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett az intézkedések végrehajtása mellett, a Bizottsággal közösen lefektetett menetrend szerint. Ennek megfelelően a kormány már augusztus végén nekilátott a vállalt intézkedések megvalósításának, és ennek érdekében a kormány már több javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó törvényjavaslat is.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításának keretében módosítja az Országgyűlésről szóló törvény és egyes ágazati törvények vagyonnyilatkozattal összefüggő rendelkezéseit.

Itt engedjék meg, kérem, hogy megjegyezzem, amit a minap Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő úr nálam élcesebben fogalmazott meg, de gondolataival teljesen egyetértek. Nyáron az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat építettük be szóról szóra a hazai jogrendszerbe. Most ezzel kapcsolatban jelezte aggályait a Bizottság, tehát úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság szerint nem transzparensek az Európai Parlamentre vonatkozó szabályok. Ezt a megállapítást nehéz megérteni, inkább csak tudomásul venni lehet, így visszaállítjuk a korábbi, jól bevált magyar szabályozás alapvető eljárási elemeit, évenkénti nyilatkozattétel, záró vagyonnyilatkozat, emellett ugyanakkor a nyilatkozat tartalmát hazai, az európai parlamenti képviselőkre, illetve a Bizottságra irányadó szabályok vegyítésével alakítottuk ki. Ezzel együtt bizakodom abban, hogy erre való tekintettel a magyar szabályozás jó gyakorlatként fog szolgálni az Európai Parlament számára.

A javaslat a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében a kormány által az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg az eljárási szabályozást. Ezáltal azon közjogi tisztségviselők esetében, akik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, újból kötelező lesz családtagjaik tekintetében is vagyonnyilatkozatot tenni, illetve a változásbejelentési kötelezettség helyett visszaáll az évenkénti, továbbá a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A vonatkozó törvények átmeneti rendelkezései rögzítik, hogy az új szabályozás szerinti vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-éig kell megtenni. Ezen időpontig a 2022. november 1. napját megelőzően hatályos nyilatkozattételi szabályok érvényesülnek, azaz az érintettek változásbejelentési kötelezettség alá esnek.

Felhívom külön a figyelmet arra, hogy ez nem jár az átláthatóság sérelmével a családtagok relációjában, hiszen a családtagok vagyonnyilatkozatait 2023. augusztus 1. napjáig most is őrizni kell, a szükséges adatok tehát rendelkezésre állnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

(15.40)