Dr. György István

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfőbb feladata megfelelni az Alaptörvény tizenegyedik módosításából fakadó jogalkotási kötelezettségnek és megteremteni a jogegységet. Salacz László, a Törvényalkotási Bizottság kijelölt előadója több dolgot említett, amely szerepel a javaslatban.

A törvényjavaslat kezeli az alaptörvény-módosítás következtében felvetődő helyi önkormányzatokról, nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítására irányuló feladatokat. Ennek részleteit részben most Salacz László képviselő úr és én is említettem már az általános vitán, ezekre nem kívánok a továbbiakban kitérni.

Viszont szeretnék szólni a fentieken túl azokról a javaslatokról, van számos előremutató törvénymódosító javaslat is, ezek közül kiemelném a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítását, amelynek értelmében a már megvalósult digitalizációs törekvések alapján 2020-tól minden hazai szálláshelynek szálláshelykezelő szoftvert kell használnia foglalásainak és vendégei adatainak adminisztrálására, jelenleg azonban sok esetben az idegenforgalmi adó bevallásához papíralapú vendégkönyvet is vezetni kell. A szálláshelyek online adatrögzítése és adatszolgáltatása mára már stabil rendszerré vált, így a szektor digitalizációja és adminisztrációs terheinek csökkentése tovább folytatódhat.

Ennek a folyamatnak az egyik alapvetően fontos eleme a papíralapú vendégkönyv kivezetése, amelynek eredményeként a szálláshely-szolgáltatókat a jövőben már nem terhelné kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség, és a vendégek bejelentkezése is gyorsabbá válna. A törvénymódosítás szerint 2023. január 1-jétől a szálláshelyeken az idegenforgalmi adó bevallásával kapcsolatos adminisztrációt a szolgáltató kizárólag a szálláshelykezelő szoftverében vezetné majd. Továbbá a jegyzők is kizárólag a szoftverekben lévő adatok alapján ellenőrizhetnék az egyes szálláshely-szolgáltatók 2023-as és későbbi évekre vonatkozó idegenforgalmiadó-bevallásainak adatait. Az intézkedés tovább csökkentené a bejelentkezéskor az adminisztrációt, és fokozottabban garantálná a vendégek adatainak biztonságát.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyancsak módosítja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. Az új szabályozás igazodik a növekvő intézményi autonómia és az ezzel járó felelősség, valamint a felhatalmazás rendszerszintű áttekintéséhez. Ennek eredményeként a felsőoktatási intézmény fenntartója feladatkörébe utalja az átsorolás kreditértékének és tanulmányi átlagának meghatározását, ezáltal a felsőoktatási jogunk szubszidiárissá válik a felsőoktatási közösségi döntésekhez képest. Ez azt jelenti, hogy az eddigi szabályozás alapján az állam hatáskörében volt a hallgatók átsorolása költségtérítéses tanulmányi jogviszonyból államilag finanszírozott jogviszonyra, vagy fordítva, és ezt most maga az intézmény döntheti el.

Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság vitája során elhangzott a felsőoktatási kérdések kapcsán, hogy az úgynevezett átsorolás szabályai tekintetében egy olyan tanévről hozna az Országgyűlés visszamenőleges döntést, amely már befejeződött, így a szabályozás a jogbiztonságot veszélyezteti. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány ilyen döntést nem javasol a tisztelt Országgyűlés részére. Maga az átsorolás azt jelenti, hogy azokat az állami ösztöndíjas hallgatókat, akik meghatározott számú kreditet nem szereztek meg, vagy bizonyos tanulmányi átlagot nem értek el, önköltséges képzésre kell átsorolni, de egyúttal megnyílik a lehetőség arra, hogy a legjobban tanuló önköltséges hallgatók állami ösztöndíjassá váljanak.

A 2022. évi átsorolás szabályai 2014 óta ismertek, ekkor fogadta el a kormány a ma is hatályos szabályozást. A törvényjavaslat lehetővé tenné a fenntartó számára, hogy eltérjen az átsorolás esetében a jelenlegi szabályozástól, ezt azonban csak garanciális szabályok megtartásával teheti meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A vármegye évszázadokon át volt a magyar nemzet védőbástyája, egészen addig, amíg a második világháborút követően a megszálló orosz csapatokkal a háta mögött a kommunista párt el nem törölte a tradicionális magyar területi intézményrendszerünket, és létrehozta helyette szovjet mintára a tanácsrendszert. Ez az aktus is része volt azoknak, amelyekkel a kommunisták szándéka az volt, hogy megszakítsák az évszázadokon áthúzódó folyamatos kötelékeket, például olyan nemzeti hőseinkkel is, mint például Kossuth Lajos, Deák Ferenc vagy Kölcsey Ferenc. Ők politikai értelemben mind a magyar vármegye szülöttei, nemzetépítő munkájukra mind a mai napig büszkék lehetünk.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A fentiekre tekintettel arra kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)