Dr. Koncz Zsófia (Fidesz)

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költöző madarakról már 3 ezer évvel ezelőtt is készítettek feljegyzéseket. Az ókori görögök úgy vélték, hogy a madarak téli álmot alszanak valahol a Nílus folyó mentén Afrikában. Ezt az elképzelést csak az 1900-as években cáfolták meg a kutatók, miután párhuzamot fedeztek fel az évszakok változása és a madarak viselkedése között.

Ma már tudjuk, hogy a költöző madarak vándorlása állandó, sőt a kutatók munkájának és a technikai fejlődésnek köszönhetően már azt is pontosan követni tudjuk, hogy az egyes fajok hol töltik a telet és milyen útvonalakon közlekednek. A vonuló madarak hatékony védelme határokon átívelő közös feladat, hiszen egy adott országban, így a Magyarországon fészkelő madarak egy jó része másik országban telel.

Felismerve, hogy a vándorló vízimadárfajok és a vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítása csak nemzetközi összefogással lehetséges, 1995. június 16-án Hágában aláírták az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelmét szolgáló megállapodást. A megállapodásban foglalt intézkedések összehangolt végrehajtása jelentősen hozzájárul a vonuló vízimadarak és élőhelyeik védelméhez, járulékos előnyeit pedig sok más állat- és növényfaj élvezi.

A megállapodás kiterjed a kutatásra, az oktatásra, a monitorozásra és az élőhelyek fenntartható kezelésére. Az egyezmény hatálya alá eső terület Kanada és Oroszország északi részétől Afrika legdélebbi pontjáig nyúlik. Jelenleg 255 vízimadárfaj tartozik a hatálya alá, ezek között számos, hazánkban is fészkelő faj található.

A dokumentumot aláíró 82 ország kötelezettséget vállalt arra, hogy lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra, valamint azokra, amelyek védelmi helyzete kedvezőtlen. A vonulás során számos veszélynek kitett, különösen sebezhető vízimadárfajok védelmét szolgáló megállapodáshoz Magyarország 2003-ban csatlakozott, melyet a 2003. évi XXXIII. törvény hirdetett ki.

Sajnálatos módon a tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt elmaradt a részes felek nyolcadik konferenciája, de a tervek szerint idén szeptember 26-30. között Budapesten megrendezésre kerül. Ennek során a részes felek találkozója mint a megállapodás legfőbb döntéshozó testülete, áttekinti a valós és várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők szempontjából megvizsgálja az eddigi fejlődést, elfogadja a költségvetést, és áttekinti a megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket.

A jelen törvényjavaslat célja a részes felek találkozója nyolcadik ülésének megrendezéséről szóló egyezmény jegyzékváltással történő módosításáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megkérése és a megállapodás kihirdetése. A megállapodás kihirdetése az ENSZ-től beérkezett szóbeli jegyzék, illetve az erre válaszként magyar részről megküldendő szóbeli válaszjegyzék szövegeinek egyidejű kihirdetése útján történik.

Környezetünk megóvása mindannyiunk közös érdeke; szorosan idetartozik a velünk együtt élő állatok védelme is. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)