Vajda Zoltán (MSZP)

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Akkor most kifejteném az MSZP frakciójának az álláspontját a költségvetésről. A kormány által benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat korai, de minimum problémás és különösképp átláthatatlan. Ezt a véleményt osztja a Költségvetési Tanács is, igaz, a tanács sokkal-sokkal árnyaltabban fogalmazta ezt meg. A büdzsé tervezete nem átlátható, kockázatokkal terhelt, hurráoptimista. Nemzetközi elemzések, legutóbb az Open Budget Survey ‑ bár erről beszélt az államtitkár úr, de azért fölolvasom, ne haragudjon, bár azóta utánanéztem, és önnek részben igaza van egyébként, de mivel ez a véleményünk, hadd olvassam föl még ‑ mutatta ki azt, hogy az Európai Unióban a magyar költségvetés a legkevésbé átlátható, már nemhogy Szlovákia vagy Románia előzött le minket, hanem Szerbia is. Jelenleg nagyjából Tunéziával vagyunk egy szinten.

A kockázatok pedig pont a hurráoptimizmusból fakadnak, nehezen hihető ugyanis, nemcsak nekünk, képviselőknek, de a piacoknak és a magyar családoknak is, hogy jövőre alig 5 százalék lesz az éves infláció, és 380 alá erősödik az euró-forint árfolyam, illetve 340 körüli szintre zuhan az amerikai dollár. A Költségvetési Tanács szerint is kisebb csodának számító csillagállásnak kell összejönnie a világban ahhoz, hogy reális legyen egy 4,1 százalékos GDP-emelkedés. A tanács emellett sürgette a kormányt, hogy állapodjon meg az Európai Bizottsággal, mert a hazánknak járó 40 milliárd euróra Magyarországnak nagyobb szüksége van, mint eddig bármikor, és ennek elmaradása kockázatával sem számol kellő mértékben a törvényjavaslat. Emellett a dokumentumból kiolvasható, hogy a Pénzügyminisztérium igencsak összecsapott formában nyújtotta be a tervezetet a tanácsnak, mert majd tucatnyi alkalommal hiányolták a részletes adatokat, az egyes számok alátámasztását, indoklását.

Ami a tartalmát illeti, jól látszik, hogy a kormány egyáltalán nem magán kezdte a spórolást, mint ahogy az új különadók bevezetésénél bejelentette. Ehhez érdemes kicsit nagyobb távlatot is figyelembe venni, vagyis azt, ahol a Fidesz átvette a kormányzást és ahol jövőre folytatni szeretné. Ennek elemzése során levonható a konklúzió, hogy az állam saját magára sokkal többet fordít, gazdasági funkciókra is jelentősen többet szán, amit elsősorban a jóléti funkciók visszavágásával valósít meg.

(21.20)

A jóléti kiadásokon belül is minden szegmens esetében visszavágták a kiadásokat, hiszen a GDP arányában mind oktatásra, mind egészségügyre, mind nyugdíjakra kevesebbet fordítanak jövőre, mint tette ezt 2010-ig Magyarország.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a brutális mértékű megszorítások mellett a kormány a bizonytalanság költségvetését nyújtotta be az Országgyűlésnek: a létbizonytalanság költségvetését. A tervezés alapját képező számokat, például az 5,2 százalékos inflációt, a 377 forintos eurót a kormánypártok sem hiszik már el.

De az egyértelműen látszik, hogy arányaiban megint kevesebb pénz lesz az oktatási, egészségügyi és szociális kiadásokra, mert az Orbán-kormány most elveszi azt a családosoktól, fiataloktól, nyugdíjasoktól, amit kegyként osztogatott tavaly novembertől idén februárig. Sokkal több adót szed be, ahogyan nőnek az árak. Közben azonban tény, hogy osztogat is, osztogat a kegyeltjeinek és azoknak, akiknek sok van, és akiket nagyvonalúan megkímél a különadóktól. Hiába gazdagodott Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 60 milliárd forinttal.

Mindezekre tekintettel az MSZP a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását nem támogatja. Köszönöm szépen.