Dr. Dávid Ferenc (DK)

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm a lehetőséget, én is rövid leszek, és Hollik képviselő úr megjegyzésére fogok reagálni. Ön valószínűleg félreértett engem, amikor arról beszéltem, hogy 26 állam és egy meg nem. De megfordíthatjuk a dolgot, tehát attól, hogy 26-an vannak, attól még lehet igazuk. Ön úgy mondta, hogy nem kell azt elítélni, ha egyvalaki kiáll a véleményéért, akkor az nem feltétlenül rossz szándékú és nem feltétlenül vétó. De akkor megfordítom. Nem tudja elképzelni, hogy 26 európai ország, mondjuk, olyanok is, akik egyébként Magyarország körül vannak, és hasonló gazdasági körülmények közt vannak, azok esetleg egyébként jól gondolnak valamit? Félreértés ne essék, úgy látom, hogy meggyőzni nem tudom, csak a véleménycsere legyen objektív, és az nem lenne hátrány, ha így lenne.

A másik, amit szeretnék önnel még megosztani, hogy nem tudom, mennyire emlékszik rá, amikor Magyarországon 2016-ig, 2017 fordulójáig 19 százalék volt a társasági adó, és ezt követően szállították le a 19 százalékos társasági adót 10 százalékra, majd 9‑re. A 10 százalékból a kis- és középvállalkozások 1 százalékot kaptak, a nagyvállalkozók, ahol 500 millió forintos nyereségalap-adó volt, ott 19-ről vitték le 9-re. Tehát amikor képviselőtársaim azt nehezményezik, hogy az adópolitikában nem a kicsiket, nem a tömeget, nem a mikro- és kisvállalkozásokat támogatják, akkor ebben benne van az, hogy 2017-ben ez megtörtént, ezt nyugodtan ellenőrizze le, képviselő úr, ez így történt.

És amit én nem igazán értek még, a költségvetéssel való összekapcsolása a dolognak. Tehát ebből az adóból Magyarországnak költségvetési bevétele lenne. Önök is pontosan tudják, hogy ez a mostani költségvetés egy kifeszített költségvetés, és ebben a kifeszített költségvetésben lemondani arról, hogy ez az adó befolyjon, én ezt egy fölösleges luxusnak tartom. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

És befejezésül, még ha a képviselő úrnak mondhatnám, hogy ön azt mondta ‑ a vétóval kapcsolatban szerettem volna mondani ‑, hogy a Gazdasági Bizottság ülésén ‑ talán elnök úr még emlékszik rá ‑ nekem volt egy olyan propozícióm, és itt is volt legutóbb a minimáladónál, hogy ne vétózzunk, hanem halasszuk el a döntést, és önök erre nem voltak hajlandók, pedig szerintem ez megfelelhetett volna. (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) Ön azt mondta, hogy bizonytalan helyzet van, idézte az amerikai helyzetet, hogy lehetséges, hogy változhat az erőviszony az Egyesült Államokban. Erre mi azt javasoltuk, hogy akkor halasztani kell. (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.)

Most én kérdezem meg: azért, mert kisebbségből tettünk egy halasztási javaslatot, azt le kell nyomni? Köszönöm szépen, elnök úr.