Nacsa Lőrinc (KDNP)
2022-07-04 · 20. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:55Szöveg3 183 karakter · 5 bekezdés · JSON
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Immár bő egy hónapja, hogy beköszöntött a nyár. Az iskolákban június közepén lezajlottak a tanévzáró ünnepségek, és a diákok számára megkezdődött a várva várt vakáció.
Tudjuk, hogy a nyári szünet nem minden diák számára jelent egyet a kizárólagos pihenéssel, hiszen hosszú évek óta tendencia, hogy egyre több fiatal vállal ilyenkor munkát, kihasználva a tanításmentes időszakot. Nem véletlen ilyen szempontból magának a nyári szünetnek a létjogosultsága sem, hiszen az annak idején még Mária Terézia által bevezetett tanítási ‑ pontosabban tanéveket elválasztó ‑ szünet koncepcióját II. József reformálta meg az úgynevezett nyár eleji szünet elrendelésével. Intézkedésének legnyomósabb oka valószínűleg az volt, hogy aratás idején a gyermekeknek is dolgozniuk kellett a földeken, hiszen komoly segítséget jelentettek szüleik és a család számára a mezőgazdasági munkálatok során.
Ma a nyári iskolaszünet a pihenésen túl lehetőséget teremt a fiataloknak arra, hogy belekóstoljanak a munka világába, megismerjék az önálló jövedelemszerzést, amely az elsajátított tapasztalat révén kiemelten fontos lehet a pályaválasztásuk, illetve további tanulmányaik során. De a szülők tehermentesítése is fontos szempontként esik latba, amikor az ifjúság a saját nyári szórakozásának, esetleg későbbi tanulmányainak költségeit maga igyekszik előteremteni. Sok fiatal azonban nemcsak a szünidő idején, hanem az év más időszakaiban is ‑ nemritkán az év többi részén ‑ él az önálló pénzkereseti lehetőséggel. Vannak, akiket elsősorban az anyagi függetlenedés, míg másokat inkább a munkatapasztalat mielőbbi megszerzése motivál, de egyértelműen pozitív változást és további ösztönzést jelentett a kormány azon intézkedése is, amellyel mentesítette a 25 év alatti munkavállalókat a személyi jövedelemadó fizetése alól.
A fiatalok szezonális munkavállalását megítélésem szerint jelentős mértékben segíti elő a 2013 óta futó nyári diákmunkaprogram is, amely elsősorban bértámogatást nyújt a középiskolások és egyetemisták foglalkoztatásához. Segítségével önkormányzatoknál, egyházaknál, a mezőgazdaságban és a turizmus-vendéglátás területén is lehetőség nyílik az ideiglenes elhelyezkedésre. Utóbbi két területen, tehát az idényjellegű munkával érintett ágazatokban a bértámogatás különös jelentőséggel bírt, hiszen az közvetetten a hazai vállalkozásokat is segítette a koronavírus-járvány idején.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Álláspontunk szerint egy fiatal életében kiemelten fontos az első munkatapasztalat megszerzése, az, hogy milyen élményeket, milyen benyomást szerez a munka világáról, hiszen ez a rutin a tevékeny felnőtté válásnak is fontos mérföldköve, amely cél elérése végső soron a társadalom érdeke is. Kiemelt jelentőséggel bír tehát, hogy az állam különböző programokkal, a közterhek kedvező meghatározásával támogassa a fiatalok idényjellegű munkavállalását. Kérdezem ezért tisztelettel államtitkár asszonyt, hogyan ösztönzi a kormány a diákok szezonális munkavállalását, és hogyan segíti a fiatalokat a nyári diákmunkaprogram az idei esztendőben. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Nacsa Lőrinc — 2022-07-04, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/20-94.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-20-94,
title = {Nacsa Lőrinc — 2022-07-04, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/20-94.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}