Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy az agrárpolitika ‑ mint az Európai Unió legrégebbi közös szakpolitikája ‑ részletes és átfogó uniós szabályozás alatt áll, ami meghatározza az agrártámogatási intézkedések formáját. Ezért a mezőgazdaságban munkaerő-támogatás nincs, van viszont jövedelempótló támogatás területi állatlétszámalapon és egyéb vonatkozásban, környezeti és állatjóléti kompenzációs kifizetések, beruházási támogatások, valamint a generációs megújulást, az együttműködést és a tudásátadást ösztönző intézkedések.

(14.50)

Ezen támogatáspolitikai eszközöket a magyar kormány leginkább a munkaerő-igényes mezőgazdasági ágazat fejlesztéséhez használja fel. Ez abból adódik, hogy a 2010 utáni kormányok egyik legfontosabb agrárpolitikai célja: a munkaerő-igényes és magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági, mezőgazdasági ágazatok, így a zöldség-, gyümölcstermesztés, vetőmagtermesztés, állattenyésztés kiemelt támogatását tartjuk prioritásnak.

Ennek érdekében alakítottuk át 2010 után az agrártámogatási rendszerünket is: a zöldség- és gyümölcstermesztők, a húsmarhatartók, a tejtermelők és juhtartók termeléshez kötött támogatáshoz juthatnak, ami hozzájárul ezen ágazatok fejlődéséhez. A baromfi- és sertéstartók számára megtöbbszöröztük az állatjóléti támogatásokat, a 2014 és ’22 közötti vidékfejlesztési program beruházási forrásainak meghatározó részét is a zöldség- és gyümölcstermesztők és az állattenyésztők számára tettük elérhetővé.

Továbbá a gazdálkodók forgóeszközeinek, beruházásainak finanszírozását kedvezményes hitelprogramokkal és hitelgarancia-támogatással könnyítettük meg. A termelési és jövedelembiztonság növelése érdekében Európában elsőként vezettük be 2021-ben a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely az állattenyésztés számára elérhető első kockázatkezelési eszköz. Kiemelten támogatjuk a zöldség- és gyümölcstermelői szervezeteket is.

Ezek a célok, a szakpolitikai irányok érvényesültek a közös agrárpolitika 2023-2027 közötti hazai intézkedéseit tartalmazó úgynevezett stratégiai terv elkészítése során is. Megmaradtak a termeléshez kötött támogatások, kiemelt mértékű beruházási támogatások lesznek elérhetőek, valamint kibővült állatjóléti támogatási rendszer szolgálja az állattenyésztés fejlődését, és jelentős források ösztönzik az öntözés fejlődését és a termelői együttműködéseket is.

Összegezve a fentieket, szeretném kiemelni, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel a munkaerő-igényes ágazatok fejlődését ösztönzi, hozzájárulva ezzel a vidéki foglalkoztatás- és jövedelememelkedéshez és az élelmiszer-biztonság növekedéséhez is.

Tisztelt Képviselő Úr! Csak aljegyzetként szeretném megjegyezni önnek, azért nem állhatunk meg azon a technológiai színvonalon, amelyet az elmúlt évtizedekben már megéltünk, és a munkaerő-igényes ágazatok fenntartásában gondolkodva. Éppen ezért nagyon fontos, hogy azokat az új technológiai elemeket, amit akár robotikának, automatizációnak és egyéb dolgoknak hívunk ‑ digitalizációnak, folytathatnám ‑, minél hamarabb vezesse be az ágazat, mert a versenyképességét így tudja növelni. El fogjuk érni rövidesen, hogy robotok fogják szedni, mondjuk, az érett paradicsomot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az üvegházban is, de ez csak egy megjegyzés, nem tartunk még itt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)