Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Több mint 900 ezer vállalkozás működik Magyarországon, ezek döntő többsége kis- és közepes vállalkozás. Ők adják a munkahelyek jelentős részét, ők tartják életben a helyi gazdaságokat, és ők jelentik a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorját. Éppen ezért a gazdaságpolitika egyik legfontosabb kérdése az, hogy milyen környezetben is működhetnek ezek a vállalkozások: kapnak‑e támogatást, forrást, illetve kiszámítható szabályozást, vagy esetleg újabb terhekkel kell szembesülniük.

A kormány gazdaságpolitikája mindig is világos volt: a magyar vállalkozásokat és főleg a hazai kis- és közepes vállalkozásokat erősíteni kell. Ennek egyik legfontosabb eszköze a közelmúltban a Demján Sándor-program, amely átfogó fejlesztési lehetőséget biztosít a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. A program több pilléren nyugszik: 100 milliárd forintos Demján Sándor-tőkeprogram, 1+1 beruházásélénkítő program, kedvezményes vállalkozói hitelek, digitalizáció- és technológiai fejlesztési támogatások, illetve exportösztönző konstrukciók, és a nemrég bejelentett 5+1 turisztikai és vendéglátóipari program. A teljes keret egyébként meghaladja az 1400 milliárd forintot.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Demján Sándor-program már eredetileg is a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésére épült. A program kialakításakor a kamara javaslatai, a vállalkozói tapasztalatok és a gazdaság szereplőinek visszajelzései már beépültek mind-mind a konstrukcióba. A most tárgyalt törvényjavaslat tehát megerősíti ezt az együttműködést, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával született, s gyakorlatilag a korábbi tapasztalatokra épül.

Tisztelt Ház! A gazdaság fejlődése azonban nem csak pénzügyi források kérdése, ugyanilyen fontos az intézményi környezet is. Az előttünk fekvő javaslat ennek a javítását szolgálja, azt, hogy bizonyos gazdasági feladatok közelebb kerüljenek a vállalkozásokhoz, és ezekben a feladatokban nagyobb szerepet szánjunk a Kereskedelmi és Iparkamarának. Ennek egyébként egyszerű oka van, amiről államtitkár úr is beszélt. A kamara valóban közvetlen kapcsolatban áll a magyar vállalkozásokkal, ismeri a gazdaság működését, ismeri a vállalkozások mindennapi problémáit, és napi szinten találkozik azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a vállalkozók szembesülnek. Ezért a kormány azt az elvet követi, hogy ahol lehetséges, ott a gazdaság ügyeit a gazdasághoz legközelebb kell szervezni. Ez a gazdasági önkormányzatiság elve.

A törvényjavaslat ennek megfelelően több ponton is erősíti a kamara szerepét. Az egyik ilyen terület az egyéni vállalkozók nyilvántartása, amely a jövőben a kamara működésében valósulhat meg. Ez gyorsabb, rugalmasabb és reményeink szerint vállalkozóbarátabb ügyintézést jelent a magyar vállalkozások számára.

A másik fontos terület az építőipari teljesítési viták rendezésére szolgáló Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének módosítását segíti annyiban, hogy a vállalkozások gyorsabban juthatnak hozzá a jogosan járó ellenértékhez azért, hogy tovább csökkenthessük a lánctartozások problémáját. Itt talán érdemes egy kis kitérőt tennem a vezérszónoki és ennek a parlamenti ciklusnak talán az utolsó felszólalása kapcsán. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv volt a 2010-14 közötti kormányzati ciklus egyik első olyan döntése, amellyel próbáltuk az akkor nagyon-nagyon súlyos lánctartozásokban vergődő magyar gazdaságot kisegíteni.

(11.10)

Én akkor többször végighallgattam azt, hogy ilyet nem lehet megcsinálni Magyarországon, mi mégis megcsináltuk ’10-14-ben, és ez a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv azóta is nagyon komolyan hozzájárul ahhoz, hogy ha ezt a körbetartozást vagy lánctartozási jelenséget teljesen nem is, de döntően fel tudtuk számolni Magyarországon. De mindig lehet javítani a rendszeren, azért is szerepel ebben a törvényjavaslatban egy módosítása a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek.

A harmadik terület meg a felnőttképzés, ahol a gazdasági szereplők nagyobb szerepet kapnának a képzésirendszer-átalakításban. Ez azért fontos, mert a versenyképes gazdaság csak akkor működik, ha a képzések valóban a munkaerőpiaci igényekhez igazodnak.

Tisztelt Ház! A gazdaságfejlesztés támogatása egyébként a költségvetésben is kiemelt helyet foglal el. A magyar költségvetésben több mint 2540 milliárd forint jut közvetlen vállalkozásfejlesztési célra. Ez is mutatja, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célja a vállalkozások megerősítése, versenyképességének növelése. Nem kell talán külön magyarázni, hogy abban a világpolitikai helyzetben, illetve világgazdasági helyzetben, amelyben élünk, amelyet meg kell élnie minden vállalkozásnak, a kormányzat legfontosabb célja az kell legyen, hogy átsegítse ezen a nehéz, krízises helyzeten a hazai vállalkozásokat. Ebben a munkában a kamara további konkrét hozzájárulásokat tud tenni például a Demján Sándor-programhoz a költségvetési támogatásokon keresztül, a 23 területi kamarai hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatban állva a vállalkozásokkal, ami egyébként lehetővé teszi, hogy a fejlesztési programok gyorsabban és célzottabban jussanak el a gazdaság szereplőihez. A Demján Sándor-program beruházásélénkítő pályázatában eddig több mint 30 ezer vállalkozás jelent meg, és a program révén körülbelül 1100 milliárd forint nagyságrendű beruházás indulhatott el a vállalkozások között.

Hadd említsem meg itt, hogy nemrég jómagam is végigjártam az országot, és a vállalkozókkal találkozva a legfőbb kérdés most szerencsére nem az volt, hogy van‑e forrás, van‑e fejlesztési lehetőség a vállalkozások terveinek megvalósításához ‑ elismerték a vállalkozók, hogy a kamatok tekintetében is pozitív előrelépés történt, a források tekintetében is nagyon komoly pozitív előrelépés történt ‑, az általános politikai, illetve háborús helyzet lezárásában, illetőleg azzal együtt a fogyasztói bizalom és a nemzetközi piacok rendezésében látják a legnagyobb kockázatot. Ebben is sok teendőnk van, de pozitívan igazolták vissza azt a munkát, hogy a korábbi évekhez képest ma nagyon-nagyon sok forrás és pályázati lehetőség áll ‑ egyébként döntően hazai forrásból ‑ rendelkezésre a vállalkozók számára.

A kamara emellett egyébként vállalta, hogy tízezer magyar vállalkozást segít a digitalizáció- és a mesterségesintelligencia-alkalmazásban. A Demján Sándor-program ‑ a kamara és a kormány munkájának hála ‑ az elmúlt időszakban több fontos intézkedéssel is bővült, amelyek tovább erősítik a magyar kis- és közepes vállalkozások fejlesztési lehetőségeit. Illetve az 1+1 kkv-beruházás-élénkítő program esetében a kormány 82 milliárd forinttal megemelte a program keretét, így 48 milliárd forintról 130 milliárd forintra nő ez a pályázati lehetőség.

Egyébként a Demján Sándor-program részeként elindult a Nemzeti Bajnokok kombinált hitelprogramja is, amely 155 milliárd forintos kerettel segíti az exportképes, gyors növekedési lehetőséggel bíró vállalkozások fejlesztéseit, különösen a zöld- és a digitális beruházások területén. Emeljük ki továbbá, hogy a vállalkozásokba befektető tőke maximumát is megemelték, a 200 millió forintos plafont 400 millió forintra emeltük, a gyorsan növekvő magyar cégek ezáltal reményeink szerint nagyobb beruházásokat is meg tudnak valósítani. A program exportdimenzióját is megerősítjük, ennek keretében az EXIM finanszírozási keretét további 200 milliárd forinttal, így a Demján Sándor-programon keresztül az EXIM immár 900 milliárd forintnyi finanszírozást biztosít a magyar vállalkozások beruházásaihoz, exportjaihoz és működéséhez. Egy kormányzati és vállalkozói együttműködési rendszert, összességében egy jól működő gazdaságfejlesztési rendszert szeretnénk építeni.

Tisztelt Ház! Miközben ezek az intézkedések jelentős fejlesztési lehetőséget biztosítanak a magyar vállalkozások számára, el kell mondjuk azt is itt, egy ilyen jellegű parlamenti vita kapcsán, hogy más tervek is a közvélemény előtt vannak, a politikai vitákban egészen más típusú elképzelések is megjelennek. Beszéljünk nyíltan! Most már le nem tagadott módon a TISZA Párt programjában megjelent az egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetett vagyonadó mértéke, amely a közölt adatok alapján az adóalap meghatározásakor egyébként a céges vagyont is figyelembe veszi. A vállalkozók közt járva nem olyan nehéz elképzelni, hogy egy közepes magyar kkv egy üzemcsarnokkal, gépekkel együtt nagyon könnyen eléri ezt a vagyont, arról nem beszélve, hogy egy vagyonadó meghatározása alapvetően egy vagyonvizsgálattal kezdődik, tehát arról beszélhetünk, hogy egy esetleges ilyen nem várt fordulat esetén magyar családi vállalkozások tízezreinél jelenik meg a NAV, és fog becsöngetni, megnézni, hogy mi van az üzemben, mi van a házban, mi van a garázsban, milyen autók állnak ott, vagy esetleg a gyerekek nevén milyen ház van. Én 2010 előtt megéltem a vagyonosodási vizsgálatok időszakát, sajnos a családban is volt ilyen, senkinek nem kívánom vissza ezt a világot.

Ezek a tervek is jól jelzik azt, hogy a magyar vállalkozók a most bejelentett programokkal egyébként gyakorlatilag a 2020-26 utáni időszak legnagyobb nyertesei lehetnek, de egyben a legnagyobb vesztesei is lehetnek ‑ ezt majd április fogja eldönteni. Jól láthatóan az egyik oldalon ott van a kormány és a Fidesz által támogatott vállalkozásfejlesztési program 1400 milliárdos programmal, 100 milliárdos tőkeprogrammal ‑ nem sorolom végig azokat a programpontokat, amelyeket korábban ismertettem ‑, a másik oldalon meg egy cégekre is kiterjedő vagyonadó ‑ ez van a mérleg két oldalán. Remélem tehát, hogy a választás egyébként április 12-én is világos lesz a vállalkozások számára.

Mi azt mondjuk, hogy Magyarország jövője a hazai családi vállalkozások sikerén múlik, ezért minden olyan intézkedést támogatni fogunk, amely több beruházást, több fejlesztést és több lehetőséget biztosít a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Ezért is fogjuk a parlamentben a most benyújtott javaslatot is támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)