Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztérium államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara első ízben 2010-ben, majd négyévente megerősített együttműködési megállapodásaikba foglalt intézkedések eredményes gazdasági hatásait kölcsönösen elismerve, 2025. május 30-án új együttműködési megállapodást kötött. A megállapodásban a felek rögzítették az elérendő gazdasági célokat a 2025-től 2030-ig tartó időszakra, valamint a vállalkozások működési környezetét érintő közös gazdaságstratégiai együttműködési célkitűzésekben állapodtak meg. Az adminisztrációcsökkentés körében közös vállalás, hogy megvizsgáljuk a közfeladatok optimális megosztását az egyes állami szereplők és a gazdasági kamarák között, valamint hogy mely közfeladatokat tudná a kamarai hálózat hatékonyabban ellátni.

2026. március 5-én a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke aláírt egy megállapodást. A megállapodás célja a közfeladatok elosztásának optimalizálása az állam és a kamara között, a vállalkozók működési környezetét érintő gazdaságstratégiai környezet javítása a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. A kamara a területi kamarai hálózatának bevonásával fogja ellátni a megállapodásban rögzített feladatokat.

A kormány és a kamara ezért olyan, széles vállalkozói kört érintő területeket azonosított, amelyek törvénymódosítással egykapus kamarai kezelésűvé tehetők. Ezek elsősorban az egyéni vállalkozások indításához és működtetéshez kapcsolódó feladatok egységesítése, a felnőttképzés hatósági feladatainak és kapcsolódó szerepköreinek újragondolása, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével összefüggő feladatok. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ezeket a célokat hivatott teljesíteni.

Tisztelt Ház! A jelenlegi szabályozás több, egymástól elkülönülten eljáró szerv, a Nemzeti Vámhivatal, a kormányhivatalok, a gazdasági kamarák bevonásával biztosítja az egyéni vállalkozókat érintő nyilvántartási, tájékoztatási és ellenőrzési feladatokat, amelyek ‑ valljuk be ‑ esetenként nehezen átláthatók. A törvényi szintű feladat- és hatásköri rendezés teremti meg annak az alapját, hogy az egyéni vállalkozók ügyei egy kamarai alapú, egyablakos rendszerben legyenek intézhetők.

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása arra irányul, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a kamara vegye át 2027. január 1-jétől annak érdekében, hogy a vállalkozókat minél kevesebb adminisztrációs kötelezettség terhelje. A módosítás meghatározza a kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztást is. Az egyéni vállalkozói nyilvántartási és tájékoztatási feladatok egyablakos, kamarai kezelésével jelentős adminisztrációcsökkentés és hatékonyságnövekedés érhető el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt is ismert, hogy a felnőttképzés területe mára olyan gazdaságstratégiai jelentőségű rendszerré vált, amelynek működése közvetlen hatással van a vállalkozások versenyképességére, a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességre, valamint a nemzetgazdaság növekedési potenciáljára. Fontos célkitűzés a vállalkozások számára a képzési követelmények, valamint a továbbképzési kötelezettségek és engedélyezési feltételek esetében a hatékonyság növelése. Ezért a törvényjavaslat további célja, hogy biztosítsa a felnőttképzési rendszer további erősítését.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosításával a felnőttképzési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a kamara válik engedélyező szervvé azzal, hogy beszerzi a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét, mely miniszteri véleményt döntése során köteles figyelembe venni. Fontos kiemelni, hogy a javaslat szerint a kamara kidolgozza a felnőttképző intézmények szakmai minősítésének rendszerét. A felnőttképző a támogatás igénylése során előnyben részesülhet, ha az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést e szakmai minősítés birtokában szervezi meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány szándékával összhangban a hazai építőiparban immáron 12 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be a kamara által működtetett Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely elősegíti a közbeszerzési eljárások és az építőipari folyamatok megbízhatóságát, jogszerűségét, a lánctartozások megakadályozását. A Szakértői Szerv szerepe elengedhetetlen a szerződések teljesítésének ellenőrzésében, és az alapvető követelmények minőségének biztosításában, ezzel támogatva a tisztességes piaci versenyt, valamint az állami és magánszféra közötti bizalom erősítését. A Szakértői Szerv szakértői feladataival összefüggő felelősségeire és működési feltételeire vonatkozó, mindenki számára egyértelmű szabályozás felállítása biztosítja a szakmai függetlenséget, a pártatlanságot és a szakértői tevékenység magas színvonalát.

A törvényjavaslat egyik elemeként az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, az egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításának célja, hogy az építésügyi lánctartozások megakadályozásával és a késedelmes fizetésekkel összefüggő feladatokat ellátó Teljesítésigazolási Szakértői Szerv jelenlegi törvényi szabályozását összehangolja a szerv több mint tízéves működése alatt bekövetkezett jogszabályi változásokkal, kiegészítse a működése során szerzett tapasztalatok vonatkozásában a további szabályozási igényeket.

A törvény személyi és tárgyi hatályának kibővítése által szélesedik azon esetek köre, melyek során a Szakértői Szerv kérelemre eljárást folytathat, elősegítve ezzel a magyar építőipart érintő lánctartozások elleni hatékonyabb küzdelmet, valamint egységesítse a jogszabályváltozásokra tekintettel kialakult fogalomváltozásokat.

A szállítási tevékenység elvégzésére megkötött szerződések feleinek személyi hatályba történő beillesztése hozzájárulhat az építőipari kivitelezés során megrendelt anyagok rendeltetésszerű használatra alkalmas rendelkezésre állásához, az írásban megrendelt pótmunka és a megrendelői túlfizetés vonatkozásában a szerv hatásköre egyértelművé válik.

A módosítás nyomán a szerv eljárását kérheti a megrendelő is, ha a szerződés szerinti, illetőleg a vállalkozó által követelt díj kifizetését nem tartja jogosnak vagy arányosnak. Szintén indíthat eljárást a megrendelő, amennyiben a vállalkozói díjat vagy előleget részben vagy egészben ugyan megfizette, de utóbb felmerült a túlfizetés gyanúja. Az állami beruházások tekintetében a törvény tárgyi hatályának a vonatkozó jogszabályok szerinti aktualizálása vált szükségessé.

(11.00)

Az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó szabályozással is védett alvállalkozók a fővállalkozókkal szemben felmerült jogviták esetén további biztosítékként a szervet az állami beruházások esetében is igénybe vehetik. A törvénymódosítással elérni kívánt cél, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hatékonyabb működése még inkább elősegítse a lánctartozások megakadályozását, a késedelmes fizetések számának csökkentését. A törvényjavaslat kimondja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére meghatározott közfeladatok ellátásának költségvetési fedezetét a központi költségvetésről szóló törvényben biztosítani kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ha a kamara hatósági feladatot lát el, az több szempontból is előnyös lehet a gazdaság szereplői számára. A kamara közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozásokkal, jól ismeri működésük sajátosságait, a piaci viszonyokat és azok gyakorlati kihívásait. Ennek köszönhetően a hatósági feladatokat nemcsak jogszabályi, hanem gazdasági és szakmai szempontból is hatékonyabban tudja ellátni, a folyamatok átláthatóbbá válhatnak, csökkenhet a párhuzamos ügyintézés, és kevesebb különböző hatósághoz kell fordulni. Éppen ezért különösen előnyös az egyablakos ügyintézés megvalósulása, hiszen a vállalkozások egy helyen, egy szervezeten keresztül intézhetik ügyeiket, ami időt, energiát és költséget takarít meg számukra.

A közfeladatok ilyen jellegű átadása erősíti az állam és a gazdaság szereplői közötti együttműködést, miközben hatékonyabb és gyakorlatiasabb ügyintézést tesz lehetővé. A kormány célja egyértelmű, csökkenteni az adminisztratív terheket, egyszerűsíteni az eljárásokat és olyan rendszert kialakítani, amely valódi segítséget jelent a vállalkozások számára. A kamara bevonása ezért nemcsak intézményi együttműködés, hanem egy olyan lépés is, amely közelebb visz az egyablakos ügyintézés megvalósításához, lehetővé teszi a vállalkozások ügyeinek gyorsabb, átláthatóbb, kisebb bürokráciával történő költségtakarékos intézését.

Kérem mindezek alapján a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően támogatni is szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)