Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány is nemet mond a háborúra, nemet mond Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozására, és nemet mond arra, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldjék. Nem hagyjuk magunkat zsarolni, és minden eszközt fel fogunk használni annak érdekében, hogy megvédjük a magyar érdekeket akár Brüsszellel, akár Kijevvel szemben.

Valóban, ahogy ön is mondta, Brüsszel ma nem a béke, hanem a háború politikáját képviseli, és nem a diplomáciai eszközöket keresi, hanem folyamatosan küldi a pénzt Ukrajnába, vállalva annak a veszélyét is, hogy eszkalálódik a háború és kiterjed más területekre is. Brüsszel folyamatosan azon dolgozik, hogy bevonja ebbe a konfliktusba az Európai Unió más tagállamát, így Magyarországot is. Brüsszel tevékenysége nem a béketeremtést segíti, olyan döntéseket hoznak, amelyek veszélyesek, folyamatosan fenyegetőznek Magyarországgal szemben, és eközben pedig Kijev is zsarolni próbál bennünket.

Legyen világos, nem fogják megkapni a 90 milliárdos hadikölcsönt! Magyarország él a vétójogával, nem fogjuk megszavazni a 90 milliárdos hadikölcsönt. Ahogy említette ‑ ezt a Bóka-jelentésben részletesen összefoglaltuk ‑, eddig is rengeteg pénz ment Ukrajnába különféle jogcímeken, és az Európai Unió a továbbiakban is rengeteg pénzt akar odaküldeni. Az európai emberek pénzét odaküldenék, ezáltal veszélyeztetnék a jólétet Európában és Európa versenyképességét. Mi ezt nem fogjuk hagyni.

Nem fogjuk a következő hétéves költségvetést sem megszavazni, ott is a vétó eszközével fogunk élni, hiszen ott is nagyon komoly tételek szerepelnek Ukrajna támogatására, ezt a pénzt pedig az európai emberektől, a magyar emberektől venné el Brüsszel. Nagy baj van Brüsszelben, itt a közel-keleti konfliktus is, említette képviselő úr. Ennek kapcsán megszólalt Kaja Kallas is. Bár ne tette volna! Azt mondta, nincs ok pánikra az energiaellátás biztonságát illetően, és képes volt akár pozitívumként is értékelni a konfliktus kialakulását azzal, hogy Oroszország elveszítette egyik szövetségesét. Itt is folyamatosan az európai érdekek ellen szólalt fel ‑ az ember esze megáll ‑, azt szorgalmazta, hogy további szankciókat vezessenek be az orosz nyersolajat szállító tartályhajók ellen ebben a helyzetben, amikor rá lennénk utalva az orosz nyersanyagra.

Tehát amikor elemezzük a brüsszeli döntéshozók, vezetők tevékenységét, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan az európai emberek érdekei ellen politizálnak, és a konkrét ukrán-magyar konfliktusban pedig egyértelműen az ukrán érdekeket képviselik, és nem az európai, nem a magyar, vagy nem a szlovák érdekeket. Amikor a Barátság kőolajvezeték újraindításáról van szó, beállnak az ukrán narratíva mögé, és folyamatosan azt képviselik, hogy Ukrajnának joga van minden eszközt felhasználni a saját védelme érdekében.

Összességében azt látjuk, hogy Brüsszelben már nem a béke feltételeit építik, hanem a háború feltételeit építik ki. Át akarják alakítani az Európai Uniót, centralizálni akarják, minden hatalmat magukhoz akarnak vonni.

(10.00)

Ezért akarják Ukrajnát is bevonni az Európai Unióba, mert át akarják úgy alakítani az Unió struktúráját, hogy mindent megtehessenek, amit csak akarnak, a nemzetállamok érdekei ellen is.

Brüsszel a háborúra akarja a pénzt költeni. Helyesen mondta képviselő úr, hogy a magyar emberek pénzét is oda szeretnék adni Ukrajnának. Erről szól a TISZA Párt programja, a magyar emberek pénzét vennék el adóemelésekkel, és Ukrajnába küldenék. Mi erre nemet mondunk, nem engedjük, hogy a magyar emberek pénze Ukrajnába menjen, hiszen ez nem a mi háborúnk, és mi nem adjuk a magyarok pénzét.

Nem fogjuk támogatni Ukrajna uniós csatlakozását és NATO-csatlakozását sem, hiszen ezáltal a konfliktust beemelnénk az Európai Unióba, beemelnénk a NATO-ba, és ez hatalmas veszélyeket rejtene magában. Nem véletlen, hogy Ukrajna beavatkozik a magyar választásokba, és egy olyan kormányt szeretne Magyarországon, amely támogatja Ukrajna csatlakozását, amely támogatja a brüsszeli érdekeket, gyakorlatilag kiszolgáltatná Magyarországot az Európai Uniónak, kiszolgáltatná Kijevnek.

Egy olyan helyzetben avatkozik be Ukrajna, amikor mi nagyon nagy mértékben támogattuk őket a háború alatt, 106 milliárd forint értékű humanitárius segítséget biztosítottunk, számtalan módon nyújtottunk segítséget. Ennek ellenére zsarolnak és fenyegetnek bennünket. Ezt nem fogjuk engedni.

A Barátság kőolajvezeték elindításának technikai akadálya nincs, ez egyértelműen látszik, egyértelmű a zsarolás. Mi fenn fogjuk tartani a magyar álláspontot minden körülmények között.

És fontos, hogy világos üzenetet küldjünk a hétvégén is Brüsszelnek és Kijevnek. Én is egyetértek képviselő úrral, legyünk ott minél többen a Békemeneten, hiszen ki kell állnunk Magyarország szuverenitása mellett, ki kell állnunk a béke mellett, ki kell állnunk az alacsony rezsiárak mellett, és ki kell állnunk amellett, hogy a magyarok pénzét ne küldjék Ukrajnába. Legyünk ott minél többen, hiszen a magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága és jóléte az első. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)