Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Momentum rövid történetéhez és dicstelen teljesítményéhez méltó hozzászólást hallottunk öntől. Egy mondatával értek egyet: a Momentum nem fog bekerülni a következő magyar Országgyűlésbe ‑ ez minden jóérzésű, nemzeti alapon álló ember számára egy megnyugvás kell hogy legyen. Önök mögül elpárolgott, felszívódott, eltűnt a támogatás, nem véletlenül.

Idézzünk fel most néhány epizódot, néhány eseményt az önök történetéből! Mit tettek önök a magyar közéletben? Kezdődött, ugye, azzal, hogy egy politikai akció keretében megakadályozták, hogy Budapest lehessen a helyszíne egy olimpiának. Erre akkor a magyar fővárosnak reális esélye volt (Szabó Szabolcs: Orbán mondta le!) ‑ ritkán adódik ilyen lehetőség ‑, ez egy közös nemzeti siker lehetett volna, amelyből minden magyar ember profitált volna. Ezt önök megakadályozták, ezzel léptek a politika színpadára. Ezt követően két képviselőt küldtek az Európai Parlamentbe: Donáth Anna, Cseh Katalin. Nekem volt szerencsém, vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy volt alkalmam képviselőként egyszerre dolgozni velük kint (Szabó Szabolcs: Nem, ők dolgoztak, te ott voltál!), Brüsszelben öt évig.

(13.40)

Úgyhogy első kézből láttam és tapasztaltam azt, hogy folyamatosan Magyarország ellen dolgoztak ezek a képviselők ott kint. Semmi mást nem csináltak gyakorlatilag, mint Magyarország ellen uszítottak, mint különböző határozati javaslatokat fogalmaztak, amit aztán meg is szavaztak. Mint ahogy más képviselőknek szövegeket írtak Magyarország ellen, ezeket aztán ott felolvastatták, folyamatosan Magyarország ellen dolgoztak, aktívan tettek azért, hogy visszatartsák Magyarországtól politikai okokból, ideológiai zsarolás miatt a nekünk járó uniós források egy részét. Ebben például önöknek van felelősségük. Ez egy megbocsáthatatlan, a magyar érdek elleni kinti akció volt.

Érdekes adalék persze a végére, hogy aztán Cseh Katalint, aki azóta ebben a parlamentben is képviselő lett, nemrég kizárták a soraik közül. Nem is nagyon látjuk önöket itt az utóbbi időben, most meglepő, hogy erre az utolsó alkalomra bejöttek.

És említsük meg nyilvánvalóan az önök pártjának korábbi elnökét, Fekete-Győr Andrást is, aki emlékezetes módon, megszégyenülten távozott ebből a Házból mint egy elítélt politikus. Ő ugyan szeretett volna politikai elítéltként tetszelegni (Szabó Szabolcs: Az is!), de a független bíróság ítélte el egy teljesen jogszerű eljárás során. Akkor is érdemes a bíróságok függetlenségét tiszteletben tartani, képviselő urak, ha önöknek nem tetsző döntés születik. Ő mindenesetre így távozott innen.

Emlékezetes az a kijelentés, amikor arról értekezett, hogy egy napelempark valójában egyenlő egy kisebb atomerőművel, és amikor a riporter visszakérdezett, akkor megerősítette, hogy igen, igen, ő azt jól tudja, a napelem egyenlő az atomerőművel. Ezt jelentette ki éppen, amikor nem zuhanyozta éppen az elektromos rollerét. Tehát ilyeneket is csinált.

De ezeknél fontosabb az, hogy most már innen lemondott képviselőként mivel hívta fel magára a figyelmet. Ugye, most azt mondta, azt olvastam tőle, hogy NATO-megfigyelőket kéne Magyarországra behívni, hogy a választások tisztaságát biztosítsák. Ez valami egészen elképesztő, az eddigieket is alulmúló mélység, gyakorlatilag ez maga a minősített hazaárulás. Ilyet az utolsó hazaáruló komcsik csináltak, hogy külföldi katonákat vagy külföldi erőket hívtak be Magyarországra. (Bedő Dávid: Ki hívta be az oroszokat, Balázs?) Ez minden határon túlmegy. Nagyon helyes, hogy Fekete-Győr András eltűnik a történelem süllyesztőjében. Önök nem lesznek több, ha visszatekintünk majd, mint egy dicstelen felvillanás. Javaslom, hogy keressenek maguknak valamilyen tisztes polgári foglalkozást, akkor talán kevesebb kárt tesznek a hazának, mint botcsinálta politikusként tették. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)