Dr. Koncz Zsófia (Fidesz)

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényt 2021. április 27-én fogadta el az Országgyűlés. Az önálló szabályozó szerv létrehozásával a közérdeket fókuszba helyező, stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezet jött létre az állam által felügyelt ágazatok tekintetében. A szervezet ezeket a célokat eredményesen szolgálja. A most tárgyalt törvényjavaslat összesen 17 törvényt módosít a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések kezelésére, a törvényi szabályozás pontosítására, illetve jogharmonizációs céllal, valamint az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében.

Expozémban három nagyobb területet emelnék ki. Az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben egész Európában felértékelődött az energiabiztonság kérdése. Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk energiaellátása a háború miatti bizonytalan időkben is biztosított maradjon. Ennek jegyében folytatódik Magyarország villamosenergia-hálózatának megújítása, a kapacitások fejlesztése a tervezettnél jóval gyorsabban halad. Célunk, hogy 2030-ra az elektromos áram 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátástól mentesen állítsuk elő. A hazai napelemek kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt, 2021-ben már a megtermelt villamos energia 26 százaléka megújuló forrásból származott.

Az Európai Bizottság 23 milliárd forint értékű támogatást utalt át hazánknak, amely összeg hazai forrásokkal került kiegészítésre. Ennek köszönhetően 103 milliárd forinttal tudjuk támogatni a hálózat fejlesztését. Magyarország energiabiztonsága szempontjából fontos a diverzifikáció kérdése. 2010 óta kettőről hatra nőtt azon szomszédos országok száma, amelyekkel össze van kötve a gázellátásunk, idén pedig elérjük azt is, hogy a magasfeszültségű áramhálózatunk a hét szomszédos országból héttel össze legyen kötve a jelenlegi hat helyett.

(9.00)

Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy nem minden ország rendelkezik stratégiai tárolókapacitással, Magyarország azonban igen. A stratégiai tárolók feltöltése Európa jelenlegi helyzetében kiemelten fontos kérdés. Európa a szankciók miatt komoly energiaellátási kihívásokkal néz szembe, de a magyar energiaellátás jelenleg stabil és biztonságban van.

Elsősorban, de nem kizárólag az építőipar számára fontos a hazai kitermelés fellendítése, a nyersanyagellátás biztosítása. Ennek érdekében szükséges módosítani a bányászatról szóló törvényt, amelynek célja elsősorban a kitermelés növelésének ösztönzése, valamint a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések kezelése. A magyarok életminősége szempontjából a megbízható és megfizethető energiaellátás alapvető fontosságú, ezért minél több a hazai lelőhely, annál nagyobb hazánk energiaszuverenitása.

A törvényjavaslat emellett számos, a bányavállalkozók adminisztratív terheit, munkáját könnyítő és bürokráciacsökkentő elemet is tartalmaz, így például nem szűnik meg a bányavállalkozó kutatási joga, ha határidőn belül nem kezdeményezi a bányatelek megállapítását, csak annak kizárólagossága vész el. A koncessziós területek kijelöléséhez kapcsolódó módosítással kerül be a törvénybe, hogy az úgynevezett komplex érzékenységi és terhelhetőségvizsgálatot a bányafelügyelet mely szervezetek közreműködésével folytatja le. A vizsgálat részletszabályait a korábbi kormányrendelet helyett a jövőben hatósági rendelet szabályozza, ehhez szükséges a törvényi felhatalmazás.

A vállalkozások tevékenységét könnyítő szabály, hogy a módosítás alapján a kutatási területet a bányavállalkozó nemcsak akkor adhatja vissza, ha rendelkezik hatályos kutatási, műszaki, üzemi tervvel, hanem akkor is, ha a műszaki, üzemi tervet a bányafelügyelet még nem hagyta jóvá, illetve a kutatási tevékenység befejezését követően is, ha a bányavállalkozónak nincs szándékában bányatelek-megállapítási kérelmet benyújtani.

A javaslat a tájrendezésre vonatkozó szabályozás pontosítását is szolgálja. A bányavállalkozó tájrendezési kötelezettsége a törvény erejénél fogva áll fenn, melyet a műszaki, üzemi tervnek megfelelően köteles elvégezni. Ennek megfelelően köteles a bányászati tevékenységgel érintett területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

A bányászat veszélyes tevékenység, ezért lehetővé kell tenni, hogy a kifejezetten jogszerűtlenül működő bányavállalkozók esetében a legszigorúbb szankciót lehessen alkalmazni, amennyiben a bányafelügyelet kétéves időszak alatt legalább négy esetben jogsértést tár fel.

Az ügyfelek számos alkalommal kérelmezik a bányafelügyeleti engedélyek módosítását. Egy döntés akár több módosítási kérelmet is érint. Ahhoz, hogy a módosítások jól értelmezhetők legyenek, indokolt azokat az alapdöntésbe foglalva egységes döntésként kiadmányozni.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításával a jogszabályt összhangba hozzuk az Európai Unió Bírósága döntéseivel, valamint a törvénymódosítás a szigorú játékosvédelmet, az adóbevételek növelését, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését is szolgálja.

A hatóság felügyeli többek között a dohánytermék-kereskedelmet. A nemdohányzók védelmében és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében megalkotott jogi környezet eredményeinek megtartása mellett a kormány célja továbbra is az, hogy élen járva reagáljon a társadalmi folyamatokra és a piaci trendekre.

Tájékoztatom önöket, hogy a KSH adatai szerint a korábbi intézkedések eredményeként az elmúlt tíz évben csökkent a rendszeres és az alkalmi dohányosok aránya, a 15 és 17 éves korcsoportban ez az arány 25 százalékról 15 százalékra csökkent. A törvényjavaslat ezért erősíti és bővíti a hatóság eszközeit a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelemmel szemben. Gyermekeink védelme közös felelősségünk, ezért szükség van a közös társadalmi felelősségvállalás további erősítésére.

A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a hatályos szabályozás jogbizonytalanságot okoz. Nem egyértelmű ugyanis, hogy mely ásványi nyersanyagok minősülnek a homok, agyag és kavics ásványi nyersanyagok keverékeinek, melyekre a célkitermelő helyet lehet megállapítani. Ezért a bányászatról szóló törvény anyagnyerő helyek megállapítására vonatkozó szóhasználata és szabályozása a jogharmonizáció érdekében e törvényben is átvezetésre kerül.

A fentieken túl a tervezet a hatóság működése során felmerült gyakorlati jogalkalmazási kérdésekre, valamint a jogalkotási feladatkörök kapcsán szóba került elvi kérdésekre is választ kíván adni, valamint apróbb technikai pontosításokat is tartalmaz.

Az általam ismertetett, illetve a törvényjavaslat indokolásában szereplő szempontok miatt kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)