Bánki Erik (Fidesz)
2026-02-25 · 189. ülésnap · felszólalás · 11:26Szöveg11 045 karakter · 19 bekezdés · JSON
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos határozati javaslat fekszik előttünk, hiszen Szijjártó Péter és Kocsis Máté olyan javaslatot nyújtottak be, amelynek minden egyes pontja Magyarország jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Számomra felfoghatatlan egyébként, hogy ebben a vitában az ellenzéki pártok, ahelyett, hogy mondjuk, részleteiben foglalkoztak volna ezzel az anyaggal, egy ideológiai vitát folytatva, nemes egyszerűséggel megpróbálták ezt az egész javaslattervezetet bagatellizálni, és a támogatásuknak még a lehetőségét sem villantottak fel.
Nos, érdemes végignézni, hogy mire mondanak nemet a magyar parlament ellenzéki frakciói, és mire mond nemet egyébként a TISZA Párt Magyar Péter vezetésével. Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szól ez a határozatijavaslat-tervezet.
Az 1. pontjában azzal foglalkozik, hogy a szomszédunkban dúló háború milyen kockázatokat jelent Magyarország számára, de nem csak Magyarország, az egész régió, sőt egész Európa számára. Ebben a helyzetben Európa legfontosabb feladata az lenne, hogy a konfliktust csökkentse, és a béketárgyalások élére álljon. Ehelyett Európa mit csinál? Szítja a háborús konfliktust, megtesz mindent annak érdekében, hogy fenntartsa ezt a háborút. Nem érdekli, hogy itt naponta ezrek, évente több mint 400 ezer ember hal meg a fronton. Az elmúlt négy évben ‑ most volt a háború kitörésének az évfordulója, tegnap ‑ több mint kettőmillió ember vesztette értelmetlen módon az életét; vagy vesztette az életét, vagy szenvedett olyan súlyos sebesülést, amelynek nyomait egész életében hordozni fogja.
De nem, ez nem érdekli az Európai Uniót. Tömik bele Ukrajnába a pénzt, hogy fenntartsák ezt a háborút. Egyértelmű a helyzet, ezt most már látjuk a TISZA Párt körül gyülekező globalistákból is. Mindenki üzletileg érdekelt ebben a háborúban, az Európai Unió vezetői is és mindazok, akik támogatják.
Jakab István képviselőtársam elmondta, hogy mekkora külföldi tulajdonnal rendelkeznek az ukrán területek tekintetében. Körülbelül 43 millió hektár művelhető terület van Ukrajnában. Ez jóval nagyobb – mondjuk, Magyarországon 6,5 ‑, hétszer akkora majdnem, mint Magyarország összes termőterülete, ami nem kicsi. Ennek több mint a fele ma már külföldi kézben van, elsősorban amerikai kézben van, de nyugat-európai tulajdonosai is vannak. Tehát láthatjuk azt, hogy ez az értelmetlen szítás, az a politika, amit nem tudunk egyszerűen magyar emberként, magyar politikusként értelmezni, hogy egy olyan kontinensen, az Európai Unió 27 tagállamában, ahol minden közvélemény-kutatás azt bizonyítja, hogy az európai uniós polgárok kétharmada nem akar háborút, mert elegük van abból, hogy ennek súlyos gazdasági következményei vannak, mert elegük van abból, hogy tönkremegy egy valaha negyvenmilliós ország, mert elegük van abból, hogy naponta ezrek halnak meg értelmetlenül a fronton. Tehát ez lenne az 1. pontja ennek a javaslattervezetnek.
A 2. pontja kimondja, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll, és felvétele az Európai Uniót is a háború részévé tenné. Teljesen egyértelmű, nincs mit magyarázni rajta. Ez olyan világos, mint a nap! Ha mi beengedjük Ukrajnát az Európai Unióba, onnan kezdve a front átkerül az Európai Unió területére, onnan kezdve pedig mindannyian benne vagyunk a háborúban.
A 3. pont: Ukrajna nem felel meg az európai uniós tagság kritériumainak, ezért az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkével kapcsolatban nem vehető fel az Unióba. Teljesen egyértelmű és világos. Az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni egy olyan államnak, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz.
Nézzük meg a balkáni országokat! Öt-tíz-tizenöt éve várnak, folyamatosan hajtják végre az Európai Bizottság javaslatait, feltételeit annak érdekében, hogy az Európai Unió tagjaivá válhassanak. Az ő esetükben öt-tíz-tizenöt éve nem történik érdemi előrelépés, pedig minden balkáni országban, amely az előcsatlakozási folyamatnak részese, mindenhol sokkal erősebb a jogállamiság, mint Ukrajnában, sokkal alacsonyabb a korrupció, mint Ukrajnában, és az emberi jogok tiszteletben tartása is sokkal magasabb szinten áll. Tehát Ukrajna semmilyen szempontból nem felel meg az európai uniós kritériumoknak, azoknak a kritériumoknak, amelyeket maga az Európai Unió állított fel a csatlakozni kívánó országok számára.
A 4. pont. Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez se járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa. Az előttem szóló kormánypárti képviselők elmondták mindannyian, hogy milyen kockázatokkal járna Ukrajna felvétele az Európai Unióba, és Szatmáry Kristóf képviselőtársam egyenesen úgy fogalmazott, hogy vannak olyan döntések, amelyeket ha meghozunk, visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Na, ez például olyan.
Tehát ha maga a csatlakozási folyamat megindulna, vagy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdenénk Ukrajnával, az már egy visszafordíthatatlan folyamatot indítana el. Az pedig, amit most kitalálnak, hogy sürgősséggel, 2027-ben felveszik Ukrajnát az európai uniós tagállamok sorába, és majd utána, a következő tíz évben Ukrajna teljesíti a csatlakozás valódi feltételeit, ez nonszensz. Mindenki tudja, hogy ez csak egy olyan blöff, amit azért találtak ki, hogy a támadások élét, az értelmes, egyébként reális támadások élét megpróbálják kivenni, tehát megpróbálnak bennünket hülyének nézni. Mi nem vagyunk azok.
A következő pont: az Országgyűlés megállapítja, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból, és mindent megtegyen a békéért. Egyetlen érvet mondjanak, ellenzéki képviselőtársaim, egyetlen érvet mondjanak, hogy miért nem támogatják ezt a pontot! Van olyan ember Magyarországon, aki nem támogatja ezt a teljesen világos megállapítást, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból, és mindent megtegyen a békéért? Ez nevetséges.
6. pont. Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatása érdekében, ne küldjön se pénzt, se fegyvereket Ukrajnába. Ez megint egy olyan pont, ami nem is lehet kérdés, hogy minden magyar ember elemi érdeke. Nem véletlen az, hogy a magyar emberek, a közvélemény-kutatások szerint a magyar emberek négyötöde, 80 százaléka nem támogatja azt, hogy Ukrajnát fegyverrel vagy pénzzel támogassuk. Nagyon remélem, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit kitöltve ‑ minél többen kitöltik majd ‑, meglátjuk azt, hogy már nemcsak közvélemény-kutatás szintjén, hanem a valós véleményeket látva, a magyar emberek hogyan vélekednek erről. Nekem meggyőződésem, hogy a nemzeti konzultációt kitöltők 95 százaléka nem fog egyetérteni azzal, hogy küldjünk akár fegyvert, akár pénzt Ukrajnának.
7. pont. Az Európai Unió a háború kitörése óta 193 milliárd 300 millió eurót költött el Ukrajnára. Ez embertelen pénz! Ez közel háromszorosa annak az uniós támogatásnak, amelyet Magyarország az uniós tagsága óta, 2004 óta kapott. Miért fordítunk egy olyan országra ennyi pénzt, amely nem is tagja az Európai Uniónak? Mi érdeke kötődik ehhez az európai uniós tagállamoknak? Hát, pont semmi! Maximum az Európai Unió vezető politikusainak, na, nekik kötődhet hozzájuk érdeke, de ez bennünket nem érdekel. Minket a magyar emberek és az európai uniós polgárok érdeke érdekel, és mi nem támogatunk semmi olyan törekvést, ami a magyar emberek vagy az európai uniós polgárok érdekei ellen hat.
8. pont. Az Európai Unió, Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradása mellett 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajna részére ’26-27-ben, amelyet majd a háború befejezését követően az orosz kártérítésből fognak visszakapni.
(11.40)
Ez megint egy olyan blöff, aminek semmilyen valóságalapja nincs, hiszen ezt a háborút a hadszíntéren nem lehet megnyerni. Ez megint egy teljesen reális és teljesen érthető érv, egy atomhatalmat nem lehet a fronton legyőzni, mert az be fogja vetni az atomfegyverét, az pedig világháborúhoz vezet. Ez olyan világos megint, mint a nap, ezt csak az nem látja, aki nem akarja. Tehát megint nem értem, hogy egy ilyen ponttal miért nem ért egyet bárki is.
A 10. pontban arról beszél a határozattervezet, hogy 2026. január 22-én az Európai Bizottság elnöke bemutatta Európa állam- és kormányfőinek az Ukrajna jólétét megalapozó újjáépítési tervet, melyben 800 milliárd dollár támogatási igényt fogalmaznak meg a következő tíz évben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére, további 700 milliárd dollárt pedig katonai célokra. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Milyen érdekünk, milyen kötelezettségünk, milyen erkölcsi vagy anyagi kötelezettségünk van nekünk arra, hogy Ukrajna újjáépítésébe beszálljunk? Hát, mi nem voltunk részei a háború kirobbantásának! Sőt, mi az első pillanattól azt mondjuk, hogy itt békét kellett volna kötni.
Nem tudom, kik emlékeznek még önök közül arra, hogy 2022. március 29-én Isztambulban találkozott a két háborús ország vezetője ‑ Erdoğan, Törökország elnöke szervezte ezt a béketalálkozót ‑, és gyakorlatilag megállapodtak azokban a keretfeltételekben, amelyek mentén a háborút le lehetett volna zárni a háború kitörését követő egy hónap után, és azt prognosztizálták, hogy április közepére meg is állapodnak ebben a kérdésben. A Krím kérdésében egy 15 éves hosszabb tárgyalási folyamatot fognak indítani, míg a két kérdéses megye, Donyeck és Luhanszk tekintetében ‑ ahol az oroszoknak az volt az álláspontja, hogy ott legyen egy népszavazás arról, hogy önálló köztársaságként működhessenek ‑ elkezdenek tárgyalni. Oroszország azt kérte, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja, és idegen hadsereg támaszpontját ne lehessen létesíteni Ukrajna területén. Körülbelül ezek voltak a feltételek, amiről akkor szó volt, és úgy tűnt, hogy ebben meg is lehet állapodni. Sőt, arra készült Ukrajna, hogy megállapodik Oroszországgal, és lezárják a háborút, mert ők sem látták semmi értelmét az egésznek. Ehhez képest nyugati támogatók ‑ valószínűleg Boris Johnson volt a hírvivő, annak idején az amerikai demokraták és az Európai Unió közötti közvetítést ő bonyolította ‑ megmondták Zelenszkijnek, hogy nem írhatja alá ezt a megállapodást. Akkor kinek a felelőssége ez a háború? Kivel kell megfizettetni 1500 milliárd forintnyi katonai és újjáépítési költséget? Velünk, magyarokkal biztosan nem. Ez megint egy olyan pont, amit egy magyar képviselőnek kötelessége támogatni itt a parlamentben, mert semmilyen pontot, semmilyen kockázatot a magyar emberek szempontjából nem tartalmaz, csak kötelezettséget róna Magyarországra, teljesen értelmetlen módon.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy ez egy kifejezetten jó, a magyar emberek érdekeit szolgáló javaslat, terv, ami itt fekszik az asztalon. Az a parlamenti képviselő ellenzéki oldalról, aki ezt a tervezetet nem támogatja, Magyarország ellensége. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Bánki Erik — 2026-02-25, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-38.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-189-38,
title = {Bánki Erik — 2026-02-25, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-38.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}