Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy az ellenzéki képviselők, ha kis számban is, de jelen vannak vagy jelen voltak a vitán, és engedjék meg, hogy röviden reagáljak.

Itt ugyan Tordai Bence azzal büszkélkedett, hogy ő el sem olvasta a határozati javaslatot, talán akkor ne is foglalkozzunk vele, el is ment már.

Arató képviselő úr azonban olvas, ő egy olvasó ember, úgy tűnik, olvasta a konzultációkat, és most olvasta a nemzeti petíciót is a határozati javaslat mellett, de úgy tűnik, hogy szövegértési problémákkal küzd, tisztelt képviselő úr. Hadd idézzem önt! Ön azt mondta az imént, hogy a mostani nemzeti petícióban, ami jelen pillanatban zajlik, csak egy választás van, és ott nemet lehet mondani, hogy nemet mondunk az Európai Unióra ‑ így fogalmazott ön.

Hát, nagyon árulkodó ez a dolog, mert vagy nem érti, amit olvas ‑ de szerintem azért ön ennél okosabb ember ‑, vagy szándékosan és nyilvánvalóan összekever két dolgot. Ez a lényeg. Itt nem az Európai Unióra lehet nemet mondani, hanem a háború finanszírozására, az ukrán EU-tagságra és arra, hogy megemelkedjenek a magyar rezsiárak azért, mert ránk kényszerítenek egy számunkra hátrányos gazdaságpolitikát vagy energiapolitikát. Hát erről van szó, ez a lényeg!

A kettő nem ugyanaz: mi nem az Európai Uniót nem szeretjük, mi vitában állunk a brüsszeli elittel, azzal a jelenleg hatalmon lévő európai uniós vezetéssel, amely álláspontunk szerint tönkreteszi az európai együttműködést, egy reménytelenül rossz pályára állította az elmúlt években az Európai Uniót, és egyre veszélyesebb vizekre manőverezi ezt az együttműködést, amely sokkal többre hivatott.

Az ön pártelnöke, Dobrev Klára itt az anyai érzéseivel kezdte a beszédét, és azt mondta, hogy négy gyermeket nevel. Ehhez gratulálunk, és a legjobbakat kívánjuk neki. Az anyai érzéseit senki nem vonja kétségbe, de a politikai éleslátását annál inkább, az övét is, az önét is, képviselő úr, és mindenkiét, aki nem veszi észre, hogy jelen pillanatban a Brüsszel által erőltetett és önök által visszhangzott politika végveszélybe sodorja azt a békés Európát, amit évtizedeken keresztül sikerült kialakítani.

Itt mi elutasítjuk a háborús finanszírozást, elutasítjuk azt, hogy az Európai Unió háborúba keveredjen, elutasítjuk azt, hogy egy katonai szövetséggé alakítsák át, és elutasítjuk nagyon határozottan azt is ebben a javaslatban, hogy eltérjenek az egyhangú döntéshozástól fontos külpolitikai stratégiai kérdésekben, és gyakorlatilag elvegyék a tagállamok önálló döntéshozási szuverenitását, mert veszélyes precedens lenne ez, és semmiképpen sem magyar érdek.

A brüsszeli vezetés óriási összegeket költött már el eddig is erre a háborúra úgy, hogy semmilyen reális esély nincs arra, hogy ezt győztesen fejezze be Ukrajna, sőt, egyre rosszabb helyzetbe kerül, és óriási összegeket akar elkölteni a következőkben. Elhangzottak ezek a számok: 193 milliárd eurónál több ment már el, egy 90 milliárdos közös hitelfelvételről beszélnek, amelyet nyilvánvalóan nem fog tudni Ukrajna visszafizetni, valójában egy juttatásról van szó, 1500 milliárd dollár hangzott el katonai és az állam működéséhez szükséges költségekre, illetve a következő uniós büdzsében 360 milliárd euró. Ezek óriási összegek, és ez a mi pénzünk is, tisztelt képviselő úr és tisztelt Ház!

Ha Ukrajnát most a következő időszakban gyorsítva felvennék az Európai Unióba, akkor gyakorlatilag a háborús veszélyt, a háború reális lehetőségét hoznák be Európába. Nem a béke érkezne meg Ukrajnába, pont fordítva: a háborús veszély érkezne meg az Európai Unió területére, ide, Magyarországra is.

Manfred Weber, a legnagyobb európai parlamenti frakció vezetője háborús beszédeiben már arról fantáziál, hogy európai uniós katonák masírozzanak majd Ukrajnában ‑ nyilván az oroszok ellen. Teszem hozzá: rendkívül rossz történelmi emlékeket hoz vissza az, amikor német politikusok arról ábrándoznak, arról beszélnek, hogy oroszok ellen kell menni felvonulni. Ez mindig a közép-európaiakat érintette a legrosszabbul, teszem hozzá, mindig Közép-Európa volt a harctér, a csatatér, mindig mi szenvedtünk ettől a legtöbbet, úgyhogy óvatosságot javasolunk.

Amikor a szuverenitásról beszélünk, akkor ez nem akadékoskodás, hanem ez a garancia arra, hogy az európai együttműködés meg tud maradni a józan keretek között, és megérje minden tagnak, kisebb, közepes, nagyobb államoknak egyaránt a tagjának maradni ennek az együttműködésnek.

Jelen pillanatban Ukrajna zsarolja Magyarországot, fenyegetőzik, és a kőolajvezeték elzárása, amely egy politikai döntés, pontosan mutatja azt, hogy milyen mélységekig, milyen távlatokig jutott már el ez a feszültség. És közben az ellenzéki oldalon, az önök oldalán, képviselő úr, a DK oldalán vagy a TISZA Párt oldalán, amely az új jelölt arra, hogy a brüsszeli érdekeket itthon képviselje, fülsiketítő a csend, nem mondanak semmit ebben az ügyben, hallgatnak.

(11.10)

Hallgatnak, és gyakorlatilag egy követ fújnak azzal a brüsszeli háborúpárti politikával, amelyet évek óta követnek. Itt putyinoznak. Dobrev Klára is itt putyinozott a beszédében, ahogy a brüsszeliek is folyamatosan putyinoznak. Mit érnek el ezzel? Egy milliméterrel is közelebb került a megállapodás lehetősége, ezzel a béke reális esélye megnőtt azért, mert ezt itt mondogatják? Nem, ez nem segít, tisztelt képviselő úr, s közben egyre közelebb sodródunk ehhez a konfrontációhoz.

Alkalmatlan vezetők sodorják veszélybe az európai együttműködést, ma Brüsszelben. Nem szabad megengednünk azt, hogy alkalmatlan politikai önjelöltek kerüljenek olyan pozícióba, akár itt, Magyarországon, amellyel veszélybe sodorják a békénket és a biztonságunkat. Ki kell állnunk magunkért. Ennek most eszköze valóban a nemzeti petíció, amit, ha figyelmesen olvasunk ‑ nem úgy, ahogy Arató képviselő úr ‑, akkor a háborúra, Ukrajna finanszírozására és a magasabb rezsire mondhatunk nemet, és nyilván majd áprilisban is józanul a Fidesz-KDNP mellett érdemes dönteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)