Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy nagyon komoly kérdésekről folytatunk ma vitát, és fontos, hogy ezen komoly kérdésekről komoly vita folyjon. Csak az a helyzet, hogy ez nem az. Ami itt zajlik, az egy közepesen sikeres Fidesz-kampányrendezvény, amelynek az a célja, hogy a külügyminiszter mondhasson egy kampánybeszédet, és most minden egyes fideszes és KDNP-s képviselő is ‑ már aki vette magának a fáradságot, hogy eljöjjön ‑ mondhasson egy-egy kampánybeszédet, és elmondhassa azt a hazugságot, amire a Fidesz egész választási kampánya fölépül: mindenki háborúpárti, Brüsszel meg az ellenzék, meg mindenki, és csak a Fidesz védi meg a békét.

Valójában ez egy közepesen sikeres, nemzeti konzultációs roadshow-állomás, mégpedig annál a nemzeti konzultációnál, ami azért egészen sajátságos ‑ ez a nemzeti petíció nevű nemzeti konzultáció ‑, mert a korábbi nemzeti konzultációk legalább úgy néztek ki, hogy akarja‑e ön, hogy Orbán Viktor megvédje önt attól, hogy a Soros-Brüsszel-migránsok felgyújtsák a házát, önt felpofozzák, és kiegyék a parizert a hűtőből ‑ igen vagy nem? Na, ebben a nemzeti konzultációban vagy nemzeti petícióban már nincs ilyen, itt már esélye sincs a választópolgárnak arra, hogy ne értsen egyet az önök zseniális elképzeléseivel: választani lehet a nem és a nem között, tehát választani lehet aközött, hogy nemet mondunk az Európai Unióra, vagy nemet mondunk az Európai Unióra. Egy kis rovat van, nincs már két rovat. Na, idáig tart ma már a Fidesz bátorsága. Még a saját ócska propagandájuknál sem merik a választás lehetőségét megadni az embereknek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a háború és béke ügye, a Magyarországot fenyegető veszély, a szomszédunkban zajló háború ne lenne nagyon is komoly ügy. Annyira komoly ügy, hogy nem is lehet önökre bízni. Önöknek erről a kérdésről a valódi álláspontja először az volt, hogy akkora cimbik Putyinnal, hogy majd lebeszélik. Emlékeznek rá, amikor Orbán Viktor ott üldögélt az asztal túlvégén, szemben Vlagyimir Vlagyimiroviccsal, és teleplakátolták az országot, meg teleírták a Facebookot azzal, hogy békemisszió Moszkvában, nem lesz háború, mindent megoldottak. Sikerült 2022-ben, egy vagy két héttel a háború kitörése előtt büszkélkedniük azzal, hogy Orbán Viktor megakadályozta a háborút. Hát, így sikerült neki!

(10.50)

Aztán az volt a várakozásuk, hogy a legnaivabb módon elhitték azt, amit Trump ígért, hogy jön majd Trump ‑ ezt hallgattuk itt a parlamentben egy éven keresztül ‑, pillanatok alatt vége lesz a háborúnak. Hogy, hogy nem, eltelt egy év, és nincs vége a háborúnak.

És hát, egészen elképesztő az, amit a külügyminiszter mond, egy mondaton belül ellentmondásba kerülve önmagával, mert egyrészt azt mondja, hogy azért nem lett béke, mert az Európai Unió megakadályozta, ami egyébként nyilvánvalóan egy abszurditás, majd azzal folytatja, hogy de amúgy az Európai Unió teljesen jelentéktelen a világpolitikában. Ha jelentéktelen az Európai Unió, akkor hogyan akadályozta meg? Akkor az önök által imádott, csodált, nagyszerű Trump elnök hogyan nem tudott egy év alatt békét teremteni?

Az az igazság, hogy önök azok, akik próbálnak Orbán Viktornak egy külpolitikai színpadot ácsolni, ha már itthon csak kudarcok vannak, akár a gazdaságról van szó, akár az egészségügyről, akár az elszabadult milliomosokról, akár a szegénységről, akár a közlekedésről, és még végtelenségig folytathatnám, akkor megpróbálják azt a képet beállítani, hogy de legalább a jó Orbán Viktor király a nemzetközi színtéren egy komoly szereplő, aki megvéd minket. Ezért vásárolták be magukat a Béketanácsba, de ez majd egy következő alkalom lesz, hogy lehessen közös képeket csinálni Trumppal meg a hasonlóképpen kevéssé tiszteletnek örvendő argentin elnökkel. Hát, ez az önök külpolitikája.

De még egyszer mondom, a háború és béke kérdése persze komoly kérdés.

És a legmocskosabb, legaljasabb hazugság, amikor önök háborúpártinak állítanak be mindenkit, aki nem fideszes. Önöknek ez az egyetlen kampánytechnikájuk: aki nem ért önökkel száz százalékig egyet, az hazaáruló, az háborúpárti, és még folytathatnám tovább. Önöknek a nemzeti egység, amiről annyira szeretnek szavalni, meg a nemzeti együttműködés, azt jelenti, hogy mindenki másnak kuss, és majd Orbán Viktor megmondja, hogy mi legyen. No hát, nekünk nem ez a nemzeti egység, tisztelt képviselőtársaim! És nem az a békepárti, aki egyébként szebben szaval erről, hanem aki képes támogatni és segíteni egy nemzetközi megoldást.

Nem kell mernünk kicsinek lenni! Mernünk kell együttműködni, mernünk kell szövetségeseket találni, mernünk kell közösen fellépni, mert még az Amerikai Egyesült Államok ‑ mint ez kiderült az elmúlt egy évben ‑ sem képes békét teremteni nemzetközi kapcsolatrendszer és szövetségesek nélkül, már komoly szövetségesek nélkül. Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy ennek a nyugati szövetségnek érdemi, cselekvő, aktív, meghatározó tényezője legyen, mint ahogy ezt Lengyelország megteszi. Csak az a helyzet, hogy önöket ez nem érdekli. Önök csak szavalnak a nemzeti érdekről, meg csak szavalnak arról, hogy hogyan kell békét teremteni, valójában önök mindent alárendelnek a saját belpolitikai céljaiknak. Önök mindent alárendelnek annak, hogy milyen módon lehet még egy-két szavazatot kisajtolni abból, hogy rettegésben tartják az embereket, hogy ijesztegetik az embereket; hogy olyan mocskos és aljas videókat készítenek, mint amit a múlt héten is láthattunk. Önöknek erről szól a kampány és erről szól a szól a politika. 16 év után teljesítmény nincs, program, vízió nincs, elfogadható személyiségek a kormányoldalon nincsenek, a gyűlöletkeltés és a rettegéskeltés maradt az egyetlen politikai eszközük.

Lehetne érvelni erkölcsi alapon amellett, hogy miért kell szolidárisnak lennünk az ukrán néppel, hiszen ma reggel emlékeztünk meg a kommunizmus üldözötteinek emléknapjáról, még akkor is, ha a köszöntőből gondosan ki lett hagyva, hogy melyik volt az az idegen hatalom, amelyik rákényszerítette Magyarországra a szovjet típusú kommunizmust. Ezt valahogy kifelejtették belőle, hogy az bizony a Szovjetunió volt, amelynek Putyin elnök Oroszországa büszke örököse. (Hidvéghi Balázs: Meg a magyar kommunisták!) Lehetne érvelni amellett, hogy egyébként egy olyan nemzetnek, mint Magyarország, amely számos alkalommal szenvedte el azt, hogy hogyan támadták meg a szomszédos országok, a szomszédos hatalmak, hogy egy olyan országnak, amely egyébként elvesztette a saját területeinek jelentős részét Trianonban, annak együtt kell éreznie egyébként Ukrajnával. De én nem ezt az érvelést akarom, nem erre akarok hivatkozni, mert azt gondolom, hogy egy dologban egyetértünk: nekünk itt a magyar Országgyűlésben nem a személyes szimpátiáink, nem a rokonszenveink alapján kell döntést hozni ‑ önök Putyinnal rokonszenveznek, mi a megtámadott Ukrajnával ‑, hanem a magyar nép érdekei alapján kell.

És önök akkor hazudják a legnagyobbat, amikor azt mondják, hogy aki nem Putyint támogatja és nem Putyin háborúját támogatja, az a magyar nép érdekei ellen van. Mi nem ukránpártiak vagyunk, még csak nem is Brüsszel-pártiak, mi magyarpártiak vagyunk, és magyar érdekeket védünk, mert szerintünk magyar érdek az, hogy ne álljanak ott az orosz agresszor tankjai Záhonyban; szerintünk magyar érdek az, hogy Magyarország aktív és érdemi szereplője legyen az Európai Uniónak és a NATO-nak; szerintünk magyar érdek az, hogy a szomszédainkkal jó viszonyban legyünk; szerintünk magyar érdek, és igen, a határon túli magyarok érdeke is az, hogy olyan viszonyban legyünk a szomszédos országokkal, hogy valamit el tudjunk érni náluk.

Mert elmondhatják, és joggal hivatkoznak arra, hogy számos ponton elfogadhatatlan az ukrán politika a magyar nemzetiséggel szemben. Igazuk van, csak szeretném megkérdezni, hogy mit értek el azzal az elmúlt tíz évben, hogy folyamatosan konfliktust kerestek, hogy állandóan akadályozták Ukrajna jogos nemzeti érdekeit is, amelyeknek nem volt ehhez köze; mit értek el azzal, hogy egyébként Magyarországot olyan konfliktusba sodorták Ukrajnával, aminek a levét nagyon komolyan éppen ezek a határon túli magyarok isszák meg. És amikor Szijjártó Péter azt mondja, hogy Ukrajna soha nem lehet az EU tagja, ezzel egyébként azt mondja a kárpátaljai magyar közösségnek, hogy ti sosem tartozhattok az Európai Unióhoz. Miközben konszenzus volt ebben a Házban, évtizedes konszenzus, hogy a határon túli magyarok problémái megoldásának egyik fontos eszköze az, hogy közösen leszünk az Európai Unió tagjai.

És önök hazudnak abban is, sok mindenben, de abban is hazudnak, amikor azt mondják ‑ én nem tudom, hogy ki mit képvisel Brüsszelben, biztosan sokfajta álláspont van, a mi álláspontunk teljesen világos: Ukrajna akkor lehet az Európai Unió tagja, ha teljesíti a feltételeket. Ukrajna ma nem teljesíti a feltételeket, ebben sincs közöttünk vita. De ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nem szabad Ukrajnától elvenni az uniós csatlakozás perspektíváját, hanem lehetővé kell tenni azt, hogy ha és amennyiben majd egyszer teljesíti a feltételeket, akkor az Európai Unió tagja legyen. És akkor rendezni kell nagyon sok kérdést ‑ ezek jogos kérdések ‑, rendezni kell a források kérdését, rendezni kell az agrárügyeket, és sok más kérdést is rendezni kell, rendezni kell a biztonsági kérdéseket, közbiztonsági kérdéseket. De azt kell mondanom, ez nem jelenti azt, hogy ki kell, ki lehet mondani, hogy soha nem lehet Ukrajna tag. Ez a kérdés nem is létezik. Én azt gondolom, hogy a megfelelő feltételek teljesítése esetén kell és szabad Ukrajnát beengedni az Európai Unióba. És ez biztosan nem 2027-ben lesz, ezt hozzáteszem. Ebből a szempontból, azt gondolom, hogy önök szokás szerint rémképeket festenek, és olyan hamis képeket festenek, amelyek mögött semmilyen érdemi alap nincsen. Mindenre lehet találni egy nyilatkozatot, Hidvéghi államtitkár úr majd el fogja mondani nyilván, de kellő fantáziával persze, az Európai Parlamentben van hétszáz képviselő vagy mennyi, biztosan mindenre mondott már valaki valamit.

Szóval, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy az önök alapvető célja nem az, hogy békét teremtsenek, az az alapvető cél, hogy új ellenséget találjanak, amire felépíthetik a választási kampányt. És ez az ellenség elsősorban az Európai Unió. Ennek nem az az oka, hogy nem értenek egyet külpolitikai kérdésekben az Európai Unióval, még csak nem is az az oka, hogy a kisebbségek kérdésében nem értenek egyet az Európai Unióval, ennek az az oka, hogy az Európai Unió megunta az önök lopását. Mert Magyarországra ma nem Ukrajna miatt nem érkeznek a fejlesztési források, hanem azért nem érkeznek a fejlesztési források, mert önök nem hajlandók teljesíteni a jogállami kritériumokat. És azért nem hajlandók teljesíteni, mert úgy döntöttek, hogy Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és a többi fideszes milliárdos érdeke fontosabb, mint a nemzet érdeke. Önök úgy döntöttek, az a céljuk, hogy egyébként ők hozzájussanak minden pénzhez, és ha Magyarországon jogállam lenne, ha teljesítenénk a jogállami feltételeket, vagy ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, akkor ez nem teljesülne. Ez az önök döntése volt. Ezért nem jönnek az uniós források; a Fidesz miatt és a KDNP ‑ csak ők már nincsenek itt ‑ miatt nem jönnek a források Magyarországra. Szóval, az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök emiatt akarnak ellenséget csinálni az Európai Unióból, ezért készítik elő az Európai Unióból való kilépést; ha nem lehet onnan lopni, ha ráütnek a kezükre, akkor inkább nem kell önöknek az európai együttműködés.

(11.00)

Ennek érdekében aztán persze gátlástalanul hajlítják a valóságot is, hiszen teljesen egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezetéken azért állt le a szállítás, mert az önök orosz haverjai folyamatosan támadják Ukrajnában az energetikai infrastruktúrát.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hozzáteszem: azért támadják, hogy az ukrán nép szenvedéseit fokozzák, hogy télen áram és fűtés nélkül maradjanak. Ezt teszik az önök orosz barátai, és addig csinálták, amíg sikerült a Barátság kőolajvezetéket is eltalálniuk. Tegyük hozzá: az ukránok is támadják az orosz energetikai infrastruktúrát, bár annak zömmel a katonai célú részét, de ez sosem válik el élesen egymástól.

Na, de hát önök idézték elő azt a helyzetet, hogy Magyarországra a kőolaj nagy része az ezen a háborús övezeten keresztül érkezik. Négy évig senkinek nem jutott eszébe az, hogy egyébként nem jó ötlet, ha Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra az orosz kőolaj? Nem éreztek ebben fenyegetést? Nem voltak térképek, amelyeken észrevették volna, hogy egyébként ott van keresztben egy frontvonal, ahol háború van? Ez újdonság önöknek? Vagy fontosabb volt a Barátságért Érdemrend, amit Szijjártó miniszter úr kapott az oroszoktól? ‑ meg ki tudja még, mi minden más, amit ő meg mások kaptak az oroszoktól. Az a helyzet, hogy önök tették ki kockázatnak Magyarország energiaellátását azért, mert ragaszkodtak ahhoz, hogy csak Oroszországból jöjjön az olaj.

Tisztelt Képviselőtársaim! És most mi történik? ‑ mert azt mondják, hogy beavatkoznak a választásba. Hát, milyen érdekes: az oroszok pont a választás előtt támadják a Barátság kőolajvezetéket, pont akkor áll le a szállítás, és pont kap egy nagyszerű alkalmat a Fidesz arra, hogy újabb nagyszerű, látványos diplomáciai aktusokat tegyen, hogy naponta négyszer megvédje az önök által vélt nemzeti érdeket. De persze aki azt tételezi föl, hogy emögött Oroszország áll, hogy esetleg az önök orosz haverjai szándékosan idéznek elő olyan válsághelyzetet, ahol önök keménykedhetnek Brüsszellel meg mindenkivel, az bizonyára csak túl sokat látott már a közép-európai történelemből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva tehát: békepártiak vagyunk, de Európa-pártiak is vagyunk, mert meggyőződésünk, hogy békét csak egy erős Európával és erős európai együttműködéssel lehet elérni. Magyarország érdeke az, hogy részese legyen ennek az erős európai együttműködésnek, és nem az, hogy feláldozza ezt az európai együttműködést valamilyen ócska választási fogás kedvéért. Köszönöm szépen.