Hollik István (KDNP)
2026-02-25 · 189. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:52Szöveg7 289 karakter · 12 bekezdés · JSON
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hadd kezdjem azzal, hogy azért annak van diszkrét bája, amikor Dobrev Klára putyinozik. Tehát az a Dobrev Klára, akinek a kommunisták által elzabrált villájában ugrott Totó kutya valakinek az ölébe ‑ Vlagyimir Putyin ölébe. Tehát Dobrev Kláráéknál volt vendégségben Vlagyimir Putyin.
De nem is ez volt a mondandójának a lényege. A mondandójának a lényegét mindenki hallotta. Azt mondta, hogy együtt kell működni Brüsszellel. Ez az ő álláspontjuk, ez az önök álláspontja. (Arató Gergely: Legalább ti megértettétek! Nagyon jó!) És az is, hogy fel kell venni Ukrajnát az Európai Unióba. (Gréczy Zsolt: Kárpátaljai magyarok!) Világos beszéd, értjük.
Azért én megkérném még Arató képviselőtársamat, ha annyira beszédkényszere van, hogy azért arról mondjanak már néhány szót, hogy mit szólnak ‑ mert Dobrev Klárának ez nem sikerült ‑ a Barátságkőolajvezeték leállításához, amit egyébként politikai zsarolásra használnak. (Arató Gergely: Majd elmondom, ne félj tőle!) Mit szól az ukrán jóléti tervhez, amit egyébként az önök brüsszeli kollégái találtak ki? Az ő szándékuk az, hogy 1500 milliárd eurót fizessenek ki Ukrajnának. Mert beszélt itt Dobrev Klára mindenről, de erről nem beszélt egy szót sem. Pedig a magyar embereket ez érdekli, hogy most akkor a magyarok pénzét önök oda akarják adni Ukrajnának, vagy nem akarják odaadni Ukrajnának? (Gréczy Zsolt közbeszól.)
Önök szerint elfogadható‑e az, hogy politikai zsarolás eszközeként a Barátság kőolajvezetéket az ukránok leállítják, vagy sem? Erről önöknek nem sikerült egyetlenegy szót sem mondani. Azt mondja Dobrev Klára, hogy ő nagyon nem szeretné, ha azoknak a gyerekeknek, akiket ő felnevelt, meg kellene tapasztalniuk a háborút.
De rossz helyen kopogtat, tisztelt képviselőtársam. Hát, menjen már oda, és a brüsszeli kollégáikkal beszélje ezt meg! Ők mondják azt ‑ Deutsch Tamás képviselő úr itt idézte is ‑, tehát ők mondják azt, hogy európai embereknek kell az ukrán frontra menni. Tehát Dobrev Klárának a félreértés elkerülése végett nem velünk van ebben vitája, hanem azokkal, akikkel ő olyan lojálisan együtt szeretne működni Brüsszelben.
De mégis, azért annyit elismerésképpen el kell mondanom, hogy önök legalább idejöttek, és pacekba bemondták, hogy Ukrajnát föl kell venni, és önök folytatnák a 2010 előtti „merjünk kicsik lenni!” politikáját, hogy önök azt fogják csinálni, amit Brüsszelből diktálnak. Ez a becsületükre legyen mondva, legalább idejöttek és ezt elmondták. (Arató Gergely: Mi ilyet nem mondtunk!)
(9.40)
De az is nagyon sokatmondó, hogy azok az ellenzéki pártok, amelyek már el sem mernek indulni a választáson, de közben a TISZA-nak kampányolnak, itt sincsenek. Üresek a padsorok, hallgatnak és sunyulnak, pontosan ugyanúgy, ahogy a TISZA Párt teszi, hiszen Tarr Zoltán, a TISZA alelnöke és delegációvezetője elmondta, hogy nem szabad elmondani, mit is terveznek valójában, mert abba belebuknak. Hát, pontosan ezt teszik. Nem mondják el, nem mernek ide bejönni, ellentétben magukkal, nem mernek ide bejönni, és nem merik elmondani, hogy ők is támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását, ők is támogatják azt, hogy az európai polgárok és a magyar polgárok pénzét adják oda Ukrajnának, és ők is támogatják azt, hogy Európa, az Európai Unió váljon egy védelmi szövetséggé, európai katonák vegyenek részt ebben a konfliktusban, és hogy európai emberek és európai fiatalok haljanak meg. Sőt, ezzel szemben ezek a politikusok megpróbálják eltagadni a valóságot. Idejött például Tordai Bence hétfőn, és azt mondta, hogy mi mindenfajta lényegtelen világpolitikai eseményekről beszélünk. Tehát megpróbálják a valóságot eltagadni, és úgy próbálják beállítani a szomszédunkban zajló háborút, amiről egyébként az önök brüsszeli kollégái beszélnek. Folyamatosan erről beszélnek, nem is beszélnek másról, csak Ukrajnáról, mint egyébként a magyar emberek életét egyáltalán nem befolyásoló valami távoli világpolitikai eseményről.
Nem, tisztelt kollégák, a valóság sajnos az, hogy ez a háború négy éve zajlik. Menekültek milliói, lerombolt városok, szétzilált gazdaságok és folyamatos katonai eszkalációs veszély: ezt jelenti a szomszédunkban zajló háború. De sajnos ennek a háborúnak a következményei ‑ hiszen nem sikerült lokalizálni ezt a háborút ‑ nem állnak meg az országhatárnál, hiszen velünk vannak az energiaárakban, az ellátási láncok megszakadásában, és igen, az európai gazdaság lassulásában is, ami kártékony hatással van a magyar gazdaságra is. És igen, ezt a háborút Brüsszel finanszírozta és finanszírozni akarja.
Beszéljünk világosan a számokról! Annyi pénzt küldtek el eddig az Európai Unió költségvetéséből, mint egyéves teljes magyar GDP: 73 000 milliárd forintot. Ez az összeg majdnem háromszor annyi, mint amennyi nettó támogatást Magyarország az Európai Uniótól kapott a 2004-es csatlakozásunk óta összesen. És ha mindez nem lenne elég, az Európai Bizottság azt tervezi, hogy még efölött, tehát a 200 milliárd plusz még a 90 milliárdos hadihitel fölött egy ukrán jóléti tervet alkot meg, amiben 1500 milliárd eurót akar odaadni. Na, ez az, amihez önök asszisztálni szeretnének.
Tehát nagyjából a forgatókönyv Brüsszel szerint az, hogy mivel Brüsszelnek nincs pénze, ezért gigahitelt akar fölvenni, tehát el akarja adósítani az európai és benne a magyar polgároknak még az unokáit is. Ezt a pénzt azért akarja odaadni Ukrajnának, hogy ők harcoljanak az utolsó katonáig, tehát küldjék halálba a saját állampolgáraikat, meg persze zárójelben mondom, hogy lesz belőle még sok ukrán aranyvécé, tehát újabb százezrek halnak meg ebből a hitelből, és közben az európai emberek unokáit is eladósítják. Tehát azt lehet mondani, hogy ebben mindenki vesztes ‑ az európai emberek is meg az ukrán emberek is. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azért vannak nyertesek is. Azok a nagybankok, amelyek majd ezt a gigahitelt adni fogják, biztosan nagyon fognak örülni ennek a hitelfelvételnek. És egyébként nyertese ennek a háborúpárti álláspontnak a brüsszeli elit, mert amíg ez a háború tart, addig ők megmenekülnek a felelősségvállalás alól. Így van! Mert akkor addig senki nem fogja föltenni azt a kérdést, amiről Szijjártó miniszter úr itt beszélt, hogy mi értelme volt az elmúlt három év öldöklésének, ha egyébként, ha lesz bármikor is béke, az egészen biztos, hogy rosszabb feltételeket fog tartalmazni Ukrajna számára, mint az a béketerv, amelyet egyébként 2022-ben már asztalra tettek török közvetítéssel. Akkor mi értelme volt sok százezer ember halálának? És ezt a kérdést a brüsszeli elit mindenképpen el akarja kerülni. Ráadásul a TISZA ebben a folyamatban nem kívülálló, mert ő pontosan azt csinálja, amit az Európai Néppárt diktál. Tehát a TISZA politikai szövetségeseivel együtt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, és ők háborúba akarják vinni Magyarországot.
Azt gondolom, hogy amikor mi a nemzeti petíciót támogatjuk, akkor nemet mondunk erre a háborús politikára, és az április 12-ei választás is arról fog szólni, hogy a magyar emberek a békére vagy a háborúra szavaznak. Mi arra biztatunk mindenkit, hogy szavazzon a Fidesz-KDNP-re, és ezzel szavazzon Magyarország békéjére és biztonságára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Hollik István — 2026-02-25, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-14.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-189-14,
title = {Hollik István — 2026-02-25, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-14.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}