Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök folyamatosan jelentős mértékben megtévesztik az egész társadalmat a devizaalapúhitel-károsultak ügyében. Néhány héttel ezelőtt sikerült előkutatnom fényestekintetű és rossz emlékű Matolcsy György egy korábbi, ma már hivatalban nem lévő képviselő írásbeli kérdésére adott írásbeli válaszát. Ebből kiderül az a hazugságcáfolat, amely ahhoz kapcsolódik, hogy önök szerint körülbelül 500 ezer szerződést kötöttek abban az időszakban, amikor erre lehetőség nyílt. Nos, itt szeretnék tájékoztatni mindenkit, hogy valójában 2 108 898 devizaalapú kölcsönszerződést, illetőleg devizakölcsön-szerződést kötöttek.

A devizaalapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó tőkeösszeg 734 milliárd, a devizakölcsönökhöz kapcsolódó keretösszeg vagy sarokszám 8 milliárd forintot tett ki. És kapaszkodjon meg mindenki: Matolcsy György által évekkel ezelőtt elismert módon, mivel 90 százalékban svájcifrank-alapú hitelek voltak ezek, 7 százalékban euró-, 3 százalékban japánjen-alapú hitelek ‑ nyilván a svájcifrank-árfolyam a meghatározó ‑, a 256 forintos svájcifrank-árfolyamon történő forintosítással számolva 742 milliárd 200 millió forint tisztességtelenül felszámolt összeg keletkezett, ezt Matolcsy György ismeri el ebben a régi írásbeli válaszában.

De hogy bankonként, pénzügyi intézményenként mennyivel húzták le 256 forintos árfolyamon számolva a magyar állampolgárokat, az nem derül ki, mert a banktitok mögé elbújhatnak a bankok, és itt az MNB hirtelen elgyengül, az állam a hatáskörét nem látja, és hagyja azt, hogy a bankok az úgynevezett üzleti titok vagy szerződéses titok mögé elbújva ne tárják fel, ne hozzák nyilvánosságra, hogy mennyivel károsították meg a magyar embereket.

A másik bevett hazugság, hogy állítólag 7000, aztán már csak 700 ügy van folyamatban. Ez azt a hamis látszatot kelti, hogy ez a probléma gyakorlatilag megoldódott. Ez a probléma nem oldódott meg, tisztelt államtitkár úr, hiszen nagyon sokan vannak, akik erőn felül törlesztettek, hogy ne vigyék el a legtöbbször egyetlen vagyontárgyat jelentő lakásukat vagy családi házukat a fejük fölül, nagy nehezen kinyögték, sokszor külföldre vándoroltak el, gazdasági kivándorlókat csináltak belőlük önök, mert nem oldották meg ezt a problémát, legfeljebb csak annak a kisebb részét, és vannak, akik még most is törlesztik, most is nyögik ezeket a terheket.

A C-630/23-as ítélet rendet teremtett ebben az ügyben, tavaly tavasszal született meg ez az ítélet. Ez nem egy egyedi ügyben hozott egyedi döntés, hanem egyértelműen egy előzetes döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó uniós bírósági ítéletként kijelöli a helyes döntési kereteket a magyar bíróságok számára, ez pedig nem más, mint hogy csak a tőkeösszeggel tartoznak a devizaalapú kölcsönszerződések adósai. Az ezenfelül akár kamat, akár költség, járulék, díj vagy bármilyen végrehajtási költség címén kifizetett összegek késedelmi kamatokkal visszajárnak az adósoknak, az elorozott, elárverezett ingatlanok visszajárnak, az ingóság visszajár, és nincs helye semmifajta végrehajtási intézkedésnek. Ezt önök nem akarják tudomásul venni, önök szokás szerint a bankok, a követeléskezelők és a végrehajtó-maffia javára tévednek, illetve cselekednek, vagy leginkább a passzivitásukkal elősegítik a magyar társadalom további kifosztását.

A Mi Hazánk javaslata egyértelmű, ezt többször megfogalmaztuk már tavaly is: amíg az Unió Bírósága ítéletének megfelelő törvényalkotás nem történik meg, addig azonnali hatállyal egy teljes körű végrehajtási tilalmat javasol bevezetni a Mi Hazánk Mozgalom. Ez azt jelenti, hogy leállnak a közvetlen letiltások, az inkasszók, az ingóvégrehajtások, az ingatlan-végrehajtások, az árverések, a kilakoltatások, a birtokbaadások, minden megáll ott, ahol most tart, annak érdekében, hogy legyen idő megalkotni a megfelelő szabályokat.

A devizaalapúhitel-károsultak kárrendezéséről szóló joganyag kulcsfontosságú, az elmúlt 16 év egyik legfontosabb joganyaga lenne, hiszen az embereknek nemcsak a vagyonukat, a pénzüket, a lakásukat, hanem leginkább az életüket is visszaadná végre a magyar politika.

Természetesen azokban az ügyekben, ahol nagy értékű ingóságot vagy ingatlant vettek el jogtalanul a devizaalapúhitel-károsultaktól, bonyolult a jogalkotás, hiszen azokat sem hozhatjuk hátrányos helyzetbe, akik jóhiszeműen, sokadik tulajdonosként birtokolják vagy tulajdonolják ezeket az ingatlanokat. Éppen ezért sürgetjük, hogy ne április 30-áig, hanem határozatlan időtartamra rendeljenek el egy teljes körű végrehajtási tilalmat, aztán pedig akár már a következő parlament, a májusban megalakuló parlament adja vissza (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) a devizaalapúhitel-károsultak pénzét, és adja vissza ezeknek az embereknek az életüket.

Ezekre a kérdésekre várok egy egyértelmű igen vagy nem választ, tisztelt államtitkár úr. Támogatják? Igen vagy nem? Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiból.)